Egy új tanulmány állítja, a Netflix 2021 végén megjelent sikerfilmjében vázolt szituáció, mely szerint egy 10 kilométer széles aszteroida a Föld felé tart, s hat hónap után telibe kapja a bolygót, simán megelőzhető lenne úgy, hogy a bolygónk megmeneküljön.
Jennifer Lawrence és Leonardo DiCaprio főszereplésével 2021 decemberében jelent meg a Netflixen a Don't Look Up, magyarul a Ne nézz fel! című film, melyben a két csillagász főszereplő felfedez egy Föld felé tartó kisbolygót. A sztori szerint hat hónap van hátra, mielőtt a tíz kilométer széles űrszikla eltalálja a bolygót, kiirtva ezzel az életet a planétán. Bár a film több közkeletű tévhitet is felvonultat, amiket a Qubit elemzett, rendkívül jól vázolja fel az emberiség és a klímaváltozás kapcsolatát az aszteroida képében.
De persze vannak olyanok, akiket a klímaváltozásnál jobban érdekel egy kisbolygó okozta kihalási esemény, így volt ezzel két amerikai fizikus is, akik a tudomány szemüvegén át megvizsgálták a film által feltett hipotetikus kérdést: mi történne, ha fél évre lennénk egy tíz kilométer átmérőjű, űrben sodródó objektum becsapódásától, képes lenne-e az emberiség technikával megelőzni a katasztrófát?
A rövid válasz: igen. A hosszabb válasz: Philip Lubin és Alex Cohen arra jutott, csupán technikai szempontból elkerülhető a pusztulás, az emberiség átlépte már azt a fejlettségi küszöböt, ami lehetővé tenné, hogy ne a dinoszauruszokhoz hasonlóan legyen koporsónk a bolygó. A politika azonban még közbeszólhat, elemzi az Arxiven megjelent tanulmányt a Guardian cikke.
A két fizikus 15 oldalon át elemezte a film kitalált aszteroidáját, felmérték többek között, mekkora fenyegetést jelentene a földi életre az ütközés energiája. Nagyot. Ha egy ilyen méretű aszteroida belépne a Föld légkörébe, szélsőséges esetben akár 300 fokkal is megemelhetné az átlaghőmérsékletet, ezzel teljesen ellehetetlenítve minden jelenleg ismert életet a bolygón.
Az űrszikla elhárítására használható technológiák közül így valószínűleg nem az űrszondák segítségével végrehajtható pályamódosító manővert alkalmaznák, hanem a PI-metódust, vagyis megfelelő mennyiségű és irányú robbanótöltettel több kisebb – 1 kilométernél nem szélesebb – darabra robbantanák azt, melyek a Föld légkörében elégnének.
Ekkora robbantáshoz nukleáris fegyverekre lenne szükség, a bolygóra lezuhanó kisebb meteorok és meteoritok sugárzása nem lenne veszélyes.
Az Armageddon című Aranymálna-díjas alkotásban látott helyzetet is megvizsgálta a két amerikai tudós. A filmben felvázolt megoldás a kihalás elhárítására – szakértő olajfúrók az űrbe repülnek, ott befúrnak az aszteroidába, majd a vájatban egy atomtöltetet elhelyezve darabjaira robbantják az űrsziklát – hatalmas baromság, nem működne. S bár modellezett adatok szerint hatásos az atombomba az aszteroida ellen, a Netflix-film alapján készült számítások szerint tízmillió gigatonnányi TNT-nek megfelelő erősségű robbanóanyag kellene ehhez, ami egymilliószor több, mint a bolygónk teljes nukleáris arzenálja.
Ezt az elhárítási tervet egyébként a politika is megfúrhatná (bocsánat), mert ahhoz, hogy az űrben atomfegyvert használjanak, először a Földön kellene tesztelni a detonátorokat, amit az érvényben lévő nemzetközi egyezmények, vagyis az atomcsendegyezmény törvényei tiltanak.
Az is valószínű, hogy a NASA nem olajfúrókat kérne fel az aszteroida-probléma elhárítására, hiszen az űrvédelmi felügyelet folyamatosan monitorozza a Földre potenciális veszélyt jelentő objektumok mozgását az űrben. Az ENSZ Világűrirodája is aktív a bolygóvédelmi kérdések terén, évente tartanak konferenciát arról, hogy mit és hogyan lehet tenni egy aszteroida-elhárítást igénylő szituációban mind technikai, mind jogi, mind politikai oldalról.
A tanulmány azonban nem állt meg a pozitív lehetőségeknél, elméletben végigveszi azt is, mi történne, ha a tíz kilométer átmérőjű kisbolygó becsapódna. Számításaik szerint földfelszín vagy víz alatti bunkerek reményt adhatnának a túlélésre az embereknek. (Spoiler: ahogy azt a film egyik stáblistás jelenetében is látni.)
Az Európai Űrügynökség tudományos tanácsadója, Mark McCaughrean
az űrkutatási buborékon belüli klasszikus stréberkedésnek
minősítette a tanulmányt, mivel az választ ad minden technikai kérdésre, de kompletten figyelmen kívül hagyja a film legfőbb mondanivalóját is, miszerint a tudósok tanácsait rutinszerűen ignorálják az emberek.
(Borítókép: Meryl Streep a Ne nézz fel! c. filmben. Fotó: Netflix)