A Svéd Királyi Akadémia hétfő délelőtti bejelentése szerint 2022-ben Svante Pääbónak ítélték az orvosi-élettani Nobel-díjat, az emberi törzsfejlődés és kihalt emberelődök genomjának kutatásáért.

Svante Pääbo édesanyja Karin Pääbó észt kémikus, apja Sune Bergström biokémikus, az orvosi Nobel-díj 1982-es díjazottja. Pääbo az Uppsala Egyetemen szerzett PhD-címet az adenovírusok és az immunrendszer kutatásával. Az emberi ősök genetikáját kutató paleogenetika területének megalapítója. Jelenleg a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai intézet igazgatója.

Pääbo kezdeményezte és vezette a Neander-völgyi ember genomjának feltérképezését, amelyet 2009-ben fejeztek be. A szakember ugyancsak részt vett a korábban ismeretlen emberelőd, a gyenyiszovai ember azonosításában 2010-ben. Az ő munkássága nyomán tudjuk, hogy az Afrikán kívülről származó emberek genetikai háttere 1-2 százalékban neandervölgyi, az ázsiai és délkelet-ázsiai népessesség emellett 1-6 százaléknyi gyenyiszovai DNS-t is hordoz és hogy ezek a gének például a tibetiek esetén segítették a magaslati viszonyokhoz való alkalmazkodást.

2020-ban bekapcsolódott a koronavírus kutatásába, és azt elemezte, hogy a Neander-völgyi örökség milyen hatással van a Covid–19-re adott immunválaszokra.

A tavalyi orvosi Nobelt David Julius és Ardem Patapoutian kapta a hőérzékelés és érintés idegi receptorainak felfedezéséért.

Az orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert, aki már osztrák állampolgárként látta meg a napvilágot, 1914-ben szintén a belső fül és az egyensúlyi szerv működésének felfedezéséért, Szent-Györgyi Albert 1937-ben kapta meg a díjat a C-vitaminért, Békésy György 1961-ben kapta meg a díjat ugyancsak a belső fül és a csigában létrejövő ingerületek mechanizmusának, vagyis a hangmagasság érzékelésének megismeréséért.

Az 1901 óta átadott díj 225 kitüntetettjéből tizenketten voltak nők.

(Borítókép: Svante Pääbónak ítélték az orvosi Nobel-díjat 2022. október 3-án. Fotó: Jonathan Nackstrand / AFP)