A szakértők szerint 2030-ra már az életünk számos területén feltűnhet a mesterséges intelligencia, amely a jövőben képes lesz akár filmeket készíteni, órákat tartani vagy épp hozzájárulni a gazdasági növekedéshez.
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése a ChatGPT chatbot fejlesztésének gyorsaságán érhető tetten a leginkább. Ennek veszélyeivel kapcsolatban a szakértők korábban már megkongatták a vészharangot, és egy többek között Elon Musk és Stephen Hawking által aláírt nyílt levélben kértek hat hónapos szünetet az AI fejlesztésében. Azzal érveltek, hogy a vállalatok egy veszélyes versenyben vesznek részt a technológia ilyen gyors fejlődésével, és ez nagy kockázatot jelent a társadalomra és az emberiségre nézve.
Ijesztő jóslattal szolgált nemrég Eliezer Yudkowsky amerikai kutató is, aki 100 dollárban fogadott arra, hogy 2030. január 1-jéig kipusztul az emberi faj. Ezt a Time magazinban azzal magyarázta, ha az emberiség szembeszállna az emberfeletti intelligenciával, annak következménye a teljes pusztulás lenne.
Intelligenciarobbanással nézhetünk szembe, amelynek eredményeként olyan gépek jöhetnek létre, amelyek intelligenciája úgy haladja meg a miénket, mint a miénk a csigákét
– vélekedett még Stephen Hawking, ám az sem elhanyagolható tényező, hogy a mesterséges intelligencia életünk némely területén nagy segítséget jelenthet, és akár ki is húzhatja az emberiséget a csávából.
Egyes szakértők azt feltételezik, 2030-ra már olyan mértékben fejlett lesz a technológia, hogy a mesterséges intelligencia képes lesz akár filmet is forgatni. Ezzel a felvetéssel egyébként Hugh Howey író is egyetért, akinek sci-fi alkotása, a Silo alapján készült az Apple TV szintén ezen nevet viselő sorozata. Mint kifejtette, néhány éve már hozzáfér azon technológiához, amely az efféle művek megalkotásával foglalkozik, és a fejlődésük olyan nagy léptékben halad, hogy már aligha lehet észrevenni, ha az adott produktumot mesterséges intelligencia készítette.
A filmek először szörnyűek, aztán jobbak lesznek. Az emberek valószínűleg annak ellenére is nézni fogják, és lenyűgözőnek találják majd azokat, ha nem túl jók. Ugyanúgy, ahogy mi is lebilincselőnek tartjuk az értelmetlen álmainkat
– fejtette ki Howey, illetve hasonló állásponton áll a Bosszúállók: Végjáték rendezője, Joe Russo is, aki nemrég azt jósolta, a mesterséges intelligencia mindössze két év múlva filmeket tud majd készíteni – és sok minden másra is képes lesz.
Dr. Ajaz Ali, a londoni Ravensbourne Egyetem munkatársa szerint az oktatás területén is használni lehet majd a jövőben a mesterséges intelligenciát. Ő ezt úgy képzeli el, hogy akár minden diáknak lehet egy személyes virtuális segédje, ami azon tantárgyakban ad majd neki segítséget, illetve visszajelzést, amellyel nem boldogul könnyen. Mint mondta, a következő tíz évben még interaktívabb tanulási élményt nyújthat ez a technológia, aminek már jelenleg is hasznát veszik. A ChatGPT ugyanis már képes óratervet készíteni a tanárok számára egy adott osztályra szabva. Ali álláspontja szerint viszont a mesterséges intelligencia a hagyományos tanítási módszerek kiegészítésére fog szolgálni, nem a tanárok helyettesítésére.
A PwC elemzői még januárban tettek közzé egy tanulmányt, amelyben azt tudatták, kutatásaik szerint 2030-ra a teljes gazdasági nyereség 45 százaléka a termékfejlesztésből származik majd, ami ösztönözni fogja a fogyasztói keresletet. Ezt azzal indokolták, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően szélesebb választék lesz a termékekből, amelyek megfizethetőbbek és jobban személyre szabhatóak lesznek. A megállapításuk egybecseng más szakértők álláspontjával is, akik szerint a mesterséges intelligencia 15,7 billió dollárral növelheti a világgazdaság értékét 2030-ra.
A technológiához nagy reményeket fűznek az energiaválság kapcsán is, ami az orosz–ukrán háború kitörése miatt sújtja még inkább a világot. Ahogy Sam Altman, a ChatGPT-t kifejlesztő OpenAI alapítója még 2021-ben a Twitter-oldalán kijelentette, 2030-ra az AI megoldja a válságot.
Alapvetően az én véleményem az, hogy korlátlanul elérhető intelligencia és energia áll majd rendelkezésünkre, és ez mindent megold. Úgy vélem, ez még az évtized vége előtt össze fog jönni
– írta akkor, kifejtve, az energiaválság megszüntetését úgy eszközölnék, hogy a mesterséges intelligencia segítené a nukleáris fúzió fejlesztését, amely az atomokból származó energia szabad felhasználásának módja.
Egyes jóslatok szerint 2030-ra az AI az emberekhez hasonló intelligenciával bírhat, amellyel kapcsolatban korábban Ray Kurzweil, a Google egykori mérnöke is kifejezte aggályait. 2017-ben egy konferencián azt állította, ő a 2029-es évet jelölte ki következő fordulópontként, amikor elmondása szerint egy mesterséges intelligencia már át fog menni a Turing-teszten, elérve az emberi intelligencia szintjét. Sőt 2014-ben azt is kifejtette, hogy a gépek mindarra képesek lesznek, amire az emberek, tehát akár viccet mesélni vagy flörtölni is tudni fognak.
Leginkább azonban az orvostudomány veszi majd hasznát a mesterséges intelligenciának, mivel Simon Bain, az OmniIndex szoftvercég alapítója úgy tartja, az elkövetkezendő évtizedekben már képes lesz azelőtt jelezni az egészségügyi problémákat, hogy azok kialakultak volna. Ugyanakkor azt is kiemelte, ez egy teljesen más technológia révén fog megvalósulni, mint mondjuk a ChatGPT.
2030-ra a mesterséges intelligencia megjósolhatja a jövőbeni egészségügyi problémákat a szakemberek segítségével, speciális eszközöket használva. Ez annak köszönhető, hogy a mesterséges intelligencia a jövőben olyan szolgáltatásokat fog nyújtani, amelyek közvetlenül teljesítik majd a különféle igényeinket
– jegyezte meg.
A mesterséges intelligencia segítségével egyébként már sikerült megalkotni egy ElliQ nevű robotot, ami úgy néz ki, mint egy asztali lámpa, és időseknek segít megküzdeni a magánnyal, folyamatosan tartva velük a kapcsolatot. Emlékezteti őket a napi teendőikre, illetve arra, mikor kell bevenniük a gyógyszereiket. Az ElliQ jelenleg körülbelül 87 ezer forintba kerül, ám még csak egy kezdetleges technológiának számít azokhoz képest, amelyekkel valószínűleg majd az elkövetkezendő években találkozhatunk.
(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)