A brit védelmi minisztérium az előző héten tett közzé videót a DragonFire nevű új légvédelmi fegyver működéséről. Állításuk szerint a fegyver felülírhatja a játékszabályokat a modern légvédelemben.
A fegyver nagy érdeklődést váltott ki a külföldi sajtóban, többek közt az ukrajnai háborúval kapcsolatban is felmerült a neve, miután a brit védelmi minisztériumot megkérdezték: nem akarják-e tesztelés céljából Ukrajnába küldeni?
Ennek a felvetésnek az előzménye volt az, hogy pár napja a brit védelmi minisztérium nyilvánosságra hozott egy januárban készült videót a fegyver Skóciában, a Külső-Hebridák szigetcsoportjánál történt tesztjéről.
Mint a CNN írja, a DragonFire (magyarul: Sárkánytűz) fegyverrendszert az úgynevezett irányított energiájú lézerfegyverek (Laser Directed-Energy Weapon – LDEW) közé kategorizálták be, és állítólag
lövésenként 13 dollárért (átszámítva: 4700 forintért) képes semlegesíteni az ellenséges drónokat és rakétákat.
Persze a kifejlesztése nem volt olcsó: korábbi hírek szerint a britek 140 millió fontot (átszámítva: 64,3 milliárd forintot) költöttek a kifejlesztésére, amelyet a brit védelmi tárca végzett hadiipari cégekkel közösen.
A védelmi minisztérium most azt közölte, hogy a fegyver „felülírhatja a játékszabályokat” a légvédelemben. Állításuk szerint a DragonFire
egymérföldes távolságból képes eltalálni akár egy pénzérme méretű tárgyat is.
A minisztérium szerint a DragonFire lézersugara (amelynek 10 másodpercig tartó üzemeltetése kerül 13 dollárba) képes átvágni a fémet, „ami szerkezeti meghibásodáshoz vagy nagyobb hatású eredményekhez vezethet, ha a robbanófejet találja el”. A fegyver pontos lőtávolságát nem árulták el.
Ha tényleg annyira olcsó az alkalmazása, mint ahogy azt a külföldi sajtó állítja, akkor valóban sokkal költséghatékonyabbá teheti a légvédelmet a mostaninál, mivel rendkívül olcsó a légvédelmi rakétákhoz képest (az Egyesült Államok haditengerészete által használt standard Missile–2-es légvédelmi rakéta például több mint 2 millió dollárba kerül lövésenként). Mint a britek írták: a fegyverben megvan a potenciál ahhoz, hogy „hosszú távon alacsony költségű alternatívája legyen bizonyos feladatoknak, amelyeket jelenleg rakéták látnak el”.
A légvédelmi költségek például az ukrajnai háborúban küzdő feleknek is problémákat okoztak, miután a harcoló felek egyre gyakrabban vetnek be relatíve olcsó drónokat és rakétákat, amelyeket sokkal olcsóbban lehet előállítani, mint amennyibe a lelövésük kerül. Ugyanez megfigyelhető volt Izrael és a Hamász konfliktusában is, valamint a Vörös-tengeren is nehézségeket okozott az, hogy a nyugatiak lövéseként több millió dollárokat égetnek el az iszlamista húszi lázadók drónjainak, rakétáinak kivédésére.
Ez a csúcstechnológiás fegyver forradalmasíthatja a csatateret azáltal, hogy csökkenti a drága lőszerektől való függőséget
– mondta még januárban Grant Shapps védelmi miniszter.
Ugyanakkor a szakértők most még óvatosak a DragonFire-rel kapcsolatban, hiszen a fegyver egyelőre nem bizonyított harctéri körülmények közt. Iain Boyd, a Coloradói Egyetemen működő Nemzetbiztonsági Kezdeményezések Központjának igazgatója pedig egy cikkben arra is felhívta a figyelmet, hogy
az ilyen fegyverek működését az eső, a köd vagy az akár az álcázás céljából bevetett füst is negatívan befolyásolhatja.
Továbbá felsorolta, hogy a lézerfegyverek sok hőt bocsátanak ki, ezért nagy hűtőrendszereket igényelnek; a hajókra vagy repülőgépekre szerelt mobil lézereknek akkumulátor-utántöltésre lesz szükségük; és a lézereknek akár 10 másodpercig is a mozgó célpontokon kell maradniuk ahhoz, hogy lyukakat égessenek beléjük.
Az utóbbi években több jelentős katonai hatalom is kísérletezett már lézerfegyverekkel. A Hamász elleni háborúban felvetődött, hogy Izrael is bevethet egy csúcstechnológiás fegyvert, és állítólag Kína is áttörést ért el tavaly egy ilyen fegyverrel.
Korábbi hírek szerint elképzelhető, hogy már az idei párizsi olimpiát is egy másik új lézeres légvédelmi fegyver, a HELMA-P segítségével fogják biztosítani – de már az is felvetődött, hogy az űrbe is lehetne lövöldözni ezekkel a fegyverekkel (bár egyelőre nem a földönkívüliek, hanem csak az űrszemét lenne a célpont).