Egy három évvel ezelőtti tragikus magyarországi eset napvilágra kerülése egy csapásra az érdeklődés középpontjába röpítette a földimogyoró-allergiát. Az is fontos kérdés, hogy kinek mi a felelőssége egy ilyen esetben. De magáról a betegségről mit érdemes tudni? Aki érintett, tényleg ne is menjen étterembe? Na és a boltban egyáltalán szabad-e vásárolni? Tényleg egyre többen érzékenyek a mogyoróra? És mindenkinél ilyen súlyos a helyzet? Mi a teendő, ha valakinek rohama van? Komolyan az a legjobb megelőzés, ha mogyoróval etetjük a csecsemőket?
A napokban bejárta a magyar internetet egy Amy May Shead nevű brit tévés producer története, aki még 2014-ben egy budapesti étteremben evett, és jelezte ugyan, hogy földimogyoró-allergiás, a kapott ételből egyetlen falat mégis súlyos anafilaxiás sokkot váltott ki belőle. Bár az életét sikerült megmenteni, maradandó agykárosodást szenvedett, azóta sem tud járni és beszélni.
Azzal, hogy a történtekben terheli-e felelősség az éttermet, vagy egyáltalán kivédhetők-e az ilyen esetek a szabályok betartása mellett, külön cikkben foglalkoztunk. Ezúttal magáról a mogyoróallergiáról lesz szó, mert az utóbbi években egyre több embert érint ez a probléma, rajtuk kívül viszont még mindig viszonylag kevesen tudják, hogy is néz ki az élet akkor, ha akár néhány mogyorószacskó óvatlan kinyitása életveszéllyel érhet fel. Ragó Zsuzsanna kutatóorvos, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet kutatás-fejlesztési vezetője segített pontosabb képet alkotni a betegségről, és a mogyoróallergiások kilátásairól.
Rögtön az elején érdemes tisztázni, hogy bár gyakran csak mogyoróallergiáról beszélünk, nem mindegy, milyen mogyoró okozza a problémát. Itt főleg a földimogyoró-allergiáról lesz szó, mert a 2014-es eset középpontjában is ez áll, de Magyarországon még mindig a törökmogyoró-allergia a gyakoribb Ragó Zsuzsanna szerint, mert mi hagyományosan inkább török mogyorót fogyasztottunk, és csak az utóbbi 30-40 évben vált általánossá itthon is a földimogyoró.
Ez utóbbi egyébként a neve ellenére viszonylag távoli rokona a mogyoróknak, rendszertanilag inkább a borsóhoz és a babhoz áll közel. Ennek ellenére vannak fehérjéi, amelyek nagyon hasonlítanak a török mogyoróéihoz, így gyakori a keresztreakció, vagyis amikor valaki alapvetően az egyikre allergiás, a másik is hasonló reakciót vált ki belőle. Vannak viszont olyanok is, akik csak az egyikre érzékenyek, a másikat nyugodtan ehetik.
A földimogyoró-allergia tünetei változó intenzitásúak, a szájzsibbadás, torokviszketés vagy orrfolyás enyhébb tüneteitől a hányinger, hányás, hasfájás, hasmenés, szemduzzadás, bőrkiütés, ekcéma, légszomj és nehézlégzés jelentkezésén keresztül egészen a fulladással is járó, életveszélyes anafilaxiás sokkig terjedhetnek, de egyénenként változik, hogy kiből mit vált ki.
Nem mindegy az sem, hogy a mogyoró melyik összetevőjére érzékeny valaki. Az utóbbi évtized kutatásainak eredményeként sikerült azonosítani különböző, potenciálisan allergén komponenseket, és a modern vizsgálatok már ezekre is szűrnek. “A földimogyoróra specifikus IgE antitest kimutatásánál mindig egy fehérjemixszel dolgozik a labor, amely sok fehérjekomponensből áll. Az új allergiadiagnosztikai módszerrel földimogyoró esetén jelenleg legalább hatféle fehérjekomponenst nézünk a vérképben, és mindegyiknek más funkciója van” – magyarázza Ragó Zsuzsanna. Ha például két konkrét típusból van egyszerre sok, akkor erős az esély az anafilaxiára, ha másik kettő szintje emelkedik meg, akkor a szisztémás reakció (bőrkiütés, szemdagadás, orrfolyás, asztma) esélye nagyobb.
Az ételallergiák gyakrabban fordulnak elő a kicsi gyerekeknél, náluk 5-8 százalékban fordul elő ilyesmi. Bár Ragó Zsuzsanna szerint csecsemőkorban inkább a tej- és tojásallergia jellemző, a földimogyoró is egyre inkább jön fel a ranglistán. A csecsemők viszont jellemzően nem úgy lesznek mogyoróallergiásak, hogy földimogyorót esznek. Ehelyett a bőrükön vagy a légutakon keresztül, belélegezve válhatnak érzékennyé a mogyorófehérjére.
A csecsemőknek ugyanis még nem alakult ki az immunrendszere, és az arra genetikailag hajlamosaknál bármi előidézhet allergiát. Az ép és egészséges bőrfelületen az allergiát előidéző fehérjék nem jutnak át. A kicsiknél viszont nagyon gyakori az allergiás ekcéma (száraz, viszkető, gyakran gyulladt bőr), ilyenkor pedig gyengül a bőr védelmi funkciója, és a sérült felületen keresztül bejutnak a szervezetébe az allergén anyagok – például azok, amelyek úgy kerülnek a levegőbe, hogy anya főz a konyhában.
Ha egy allergiára hajlamos gyerek így kerül először kapcsolatba valamilyen allergénnel, kialakulhat az érzékenység, és amikor ez a gyerek aztán a bélrendszerében, étkezéssel is találkozik ezzel az anyaggal, allergiás reakcióval válaszol
– mondja Ragó Zsuzsanna.
A brit nő esete kapcsán hangzott el, hogy már az is komoly veszélyt jelenthet egy földimogyoró-allergiásra, amikor egy repülőn a többi utas a közelében kinyitogatja a fedélzeten osztogatott mogyorószacskót. Ragó Zsuzsanna szerint ez egy létező probléma, és a súlyos allergiásokra valóban veszélyes. Náluk a levegőbe kerülő mogyorófehérje légi úton a szervezetükbe juthat, és akár anafilaxiás reakciót is kiválthat.
A korábbi cikkünkben a 2014-es eset kapcsán egy budapesti séf arról beszélt, hogy hiába tart be egy étterem minden előírást, gyakran nem garantálható, hogy tényleg teljesen mogyorómentes legyen egy étel. Ezért azt javasolta, hogy akinek súlyos ételallergiája van, inkább semmit ne egyen étteremben. Ez Ragó Zsuzsanna szerint is így van, de ő azt is hozzáteszi, hogy a boltban vásárolt élelmiszerekkel is adódhat probléma – nemcsak azokkal, amelyekre rá is van írva, hogy nyomokban mogyorót tartalmazhatnak:
Az is fontos, hogy például a megvásárolt csirkét olyan táppal etetik-e, ami szóját tartalmaz. Aki földimogyoróra allergiás, lehet keresztreakciója a szójára. Ha megeszi az ilyen csirkehúst, az enyhébb vagy súlyosabb reakciót válthat ki belőle – miközben nem evett mogyorót, amire úgy gondolja, hogy allergiás.
Ezek szerint a boltban sincs teljes biztonságban a mogyoróallergiás. Na de akkor mi az, amit biztosan ehet? Az egyetlen tuti megoldás, ha közvetlenül a termelőtől, gazdától származó ételt eszik, mert így meggyőződhet róla, hogy például a csirkét nem olyan táppal etetik, ami neki problémás lehet.
Ragó Zsuzsannának is van olyan páciense, aki nagyon súlyos allergiás, és még ha wellness hotelba megy is, minden ételt visz magának előre kiporciózva. Az illetőt először egy ausztriai hotelban érte az anafilaxia, és még a mentősök se akarták injekciózni, mert ők se ismerték fel a problémát. Szerencsére a beteg maga orvos, így a nála lévő adrenalininjekcióval meg tudta szúrni saját magát.
Akinek komoly allergiája van, annak nem is elég egyetlen injekciót magával vinnie, Ragó Zsuzsanna szerint a nemzetközi ajánlások is legalább kettőt javasolnak, mert amíg kiér a mentő, sok idő telhet el.
Volt olyan eset Angliában, hogy öt injekciót kellett beadni egy tinédzsernek, hogy megmentsék az életét.
Az adrenalin csak a kezdőlépés a kezelésben, viszont nélkülözhetetlen, mert a sokkhatás miatt teljesen ellazulnak a véredények, a vérplazma a elszivárog a szövetek közé, gyakorlatilag leáll a vérkeringés – magyarázza Ragó Zsuzsanna. Aztán ha megjön a segítség, jöhet az ilyenkor érvényes protokoll többi eleme: infúzió, szteroid, antihisztamin, és így tovább.
Kevésbé súlyos tüneteknél az antihisztamin lehet hatékony segítség. Erre a recept nélkül kapható antihisztaminok teljesen jók, de Ragó Zsuzsanna szerint főleg az elrágható változat hatékony, mert az a szájban oldódva azonnal hat az ott jelentkező tünetekre. Ahogy arról korábban mi is írtunk, a kalcium a közhiedelemmel ellentétben nem jó az allergiás tünetek enyhítésére, viszont enyhébb esetekben a placebohatás miatt akár ez is szóba jöhet, a valóban hatásos gyógyszerek mellett.
Egy allergénre való érzékenység egyébként nem azt jelenti, hogy a betegeknek valóban vannak tüneteik is, csak annyit, hogy a hajlamuk megvan az allergia kialakulására. “Hogy ebből mikor lesz tünet, arról fogalmunk sincs” – mondja Ragó Zsuzsanna. Ha egy betegnek magas a földimogyoróra a laborértéke, de tünete még soha nem volt, nem írnak fel neki rögtön adrenalint. Sőt, ha amúgy eszik földimogyorót, de tünete nem volt még tőle, nem fogják neki azt mondani, hogy kerülje. Ha ugyanis teljesen kiiktatja az étrendjéből, majd mondjuk egy évvel később újra fogyasztja, akkor már előfordulhat nála allergiás reakció.
Egyébként is szemléletváltás zajlik a kérdésben az utóbbi években. Eddig az volt az álláspont Ragó Zsuzsanna szerint, hogy el kell kerülni, amire érzékenyek vagyunk. Eszerint minél kevesebbet találkozik egy csecsemő mogyoróval, annál jobb. Emiatt viszont veszélynek van kitéve az erre hajlamos gyerek, mert előbb-utóbb kialakulhat nála az allergia, mivel már az élelmiszeriparban kevés olyan feldolgozott élelmiszer van, amely nyomokban ne tartalmazna földimogyorót. A szigorú szülői felügyelet az ételallergiás gyerek étkezése felett pedig leginkább csak a tinédzserkorig tartható fenn. “Angliában több halálos eset is előfordult tinédzsereknél, mert se a kortársai, se a metrón utazók nem ismerték fel, hogy az illető nem egy részeg fiatal, hanem anafilaxiás rohama van” – mondja Ragó Zsuzsanna.
Ez a paradigmaváltás egy brit tanulmány nyomán indult el – meséli Ragó Zsuzsanna. Angliában a bevándorolt zsidó populációban rettentő sok földimogyoró-allergiás gyereket diagnosztizáltak, miközben Izraelben ez az arány a nullához közelít. Kiderült, hogy egy izraeli földimogyorós rágcsát, az ott elképesztően népszerű Bamba nevű mogyoróvajas kukoricafelfújtat már négy hónaposan etetik a kisbabákkal. A kutatók elkezdtek az angliai zsidó gyerekeknek is krém formájában földimogyorót adni, és azt figyelték meg, hogy ezeknél a csecsemőknél se kezdett el kialakulni az érzékenység.
Ez sokkoló hatású eredmény lehet azoknak a szülőknek, akik a széltől is óvnák a babájukat, de a védőnőknek és gyerekorvosoknak is idő kell az új tapasztalatok átvételére, ezért a napi rutinban csak lassan várható változás. Ragó Zsuzsanna szerint viszont már kezd körvonalazódni, hogy a szoptatás mellett, négy-hathónaposan el kéne kezdeni a hozzátáplálást az allergiára rizikós gyerekeknél. Hat hónaposan már kiflivéget is rágcsálhat a gyerek, hogy a gluténnel is időben találkozzon a szervezete. Az amerikai allergiaügynökség (National Institute of a Allergy and Infectious Diseases) idén év elején kiadott új ajánlása már ki is mondja, hogy érdemes a csecsemőknek mogyorótartalmú ételt adni
Maga a földimogyoró-allergia, ha egyszer kialakult, jó eséllyel már soha nem múlik el teljesen, vannak viszont ígéretes kutatások az immunrendszer befolyásolására. Háromféle irányba folynak ezek az immunterápiás kutatások abból a szempontból, hogy hol juttatják be az allergén természetű fehérjéket a szervezetbe:
Ezeknek a terápiáknak az időtartama még pontosan nincs meghatározva, 1-5 éven át kell folytatni. A teljes tünetmentesség ezektől se várható, de már az is nagy siker lesz, hogy ha a súlyos földimogyoró-allergiás elmegy étterembe, és nyomokban mégis tartalmaz az étele mogyorót – vagy a csirke szójatartalma miatt keresztreakció lépne fel –, akkor ne az ne váltson ki nála tüneteket vagy rohamot.
A kutatások még nem tartanak ott, hogy egy földimogyoró-allergiásnak azt mondhassuk, hogy egy buliban nyugodt szívvel belemarkolhat majd a mogyorós tálkába. Viszont nem lesz életveszélynek kitéve, és nagy mértékben javulni fog az életminősége
– mondja Ragó Zsuzsanna.