- Tudomány
- Ma Is Tanultam Valamit
- emc2
- einstein
- pendrive
- usb
- elektron
- töltés
- kindle
- negatív
- tranzisztor
Minél több adat van egy pendrive-on, annál könnyebb
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Hogyan lehet tömege az adatnak? A terabájtos merevlemez akkor sem lesz nehezebb, ha tömörítetlen heavymetál-albumokkal töltjük meg, és a Kindle-nk észlelhető tömege akkor is változatlan marad, ha minden nyelven felmásoljuk rá a Ulyssest.
Pedig az információnak van tömege. A számítógépek információs alapegységei a bitek. A szoftverek gyakorlatilag egyeseken és nullákon keresztül képeznek le mindenféle adatot: képet, videót, weboldalt, játékszoftvert és grafikus motort. A bináris (kettes) számrendszer egyesei és nullái, bár matematikai egységek, nemcsak elméletben léteznek, hanem a valóságban is: az elektromos áramkörökben, változó feszültség formájában tűnnek föl.
Az einsteini tömeg-energia-ekvivalencia (E=mc²) kimondja, hogy van összefüggés az energia és a tömeg között. Az elektromos töltéshez elektronok kellenek, és azoknak van tömege: darabonként 0,00000000000000000000000000091 gramm. Erre alapozva John Kubiatowicz, a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója kiszámolta, hogy egy 4 gigabájtos Kindle memóriájának feltöltése 0,000000000000000001 grammal teszi nehezebbé az eszközt. A Kindle akkumulátorának feltöltése speciel százmilliószor ekkora tömegnöveléssel jár – de azt se vesszük észre.
Egy másik kutatás az interneten naponta áthaladó adatmennyiség tömegét is kiszámította. Bár 2006-os adatokból dolgoztak, és azóta nemcsak a sávszélesség, hanem a processzorok számítási teljesítménye is megnőtt, akárcsak az internet-előfizetők száma; de akkor is, a becslések szerint
a napi internetes adatforgalom tömege körülbelül 50 gramm – vagyis nagyjából annyi, mint egy szem eperé.
De hogy jön ki ebből az USB-s pendrive-ok negatív tömege? Úgy, hogy a pendrive-ok flash memóriát használnak, amiken az egyeseket és nullákat tranzisztorok tárolják. A tranzisztorok analóg alkatrészek, de a szerepük szerint digitális eszközök. Amikor adatot mentünk egy pendrive-ra, a bináris nullák töltést adnak le a tranzisztor úgynevezett lebegőkapujának (floating gate); a bináris egyes viszont a töltés eltávolításával jön létre. Mindez azt jelenti, hogy
egy csak nullákat tartalmazó üres pendrive többet nyom, mint egy teli, amin egyesek és nullák is vannak. Mivel az egyesek a töltés nélküli értékek, ha adatot másolunk egy pendrive-ra, az eszköz könnyebbé válik.
Ezt a különbséget csak elméletben ismerjük, mivel a mai eszközeinkkel kimutathatatlan. A világon nincs annyi pendrive, amivel az üres és a teli közötti különbséget ki lehetne mutatni. Még a legprecízebb mérlegek sem nyújthatnak segítséget, mivel azok csak 0,000000001 grammig mutatnak pontos értéket.
(Science Focus | ELTE | Discover Magazine | Telegraph)
(Borítókép: Gavin Roberts / PC Format Magazine / Getty Images)