A zene számos ember életében játszik kétségkívül fontos szerepet, de elgondolkodott már azon, hogy mit árul el önről a zenei ízlése? – egy új kutatás szerint például sokkal többet, mint azt elsőre gondolná. Persze nem attól lesz valaki jó vagy éppen rossz ember, hogy hallgat-e Taylor Swiftet vagy sem, azonban korábbi kutatások már kimutatták, hogy a zene befolyásolhatja érzelmeinket, kognitív teljesítményünket, kreativitásunkat és szellemi rugalmasságunkat is – és ez még nem minden.

Kedvenc dalaink és előadóink értékelése még az empátiaszintünkről és személyiségünk igényeiről is képet adhat, és segíthet kifejezni értékeinket. Annak ellenére azonban, hogy ismerjük ezeket az összefüggéseket, arra már sokkal kevesebb figyelem irányul, hogy milyen kapcsolat állhat fenn zenei ízlésünk és erkölcsi értékeink között. Többek között ez inspirálta a londoni Queen Mary Egyetem és az olaszországi Torinóban működő ISI Alapítvány kutatóit, akik a zene és az erkölcs összetett kölcsönhatásának vizsgálatára vállalkoztak.

Tanulmányunk meggyőző bizonyítékkal szolgál arra, hogy a zenei preferenciák ablakként szolgálhatnak az egyén erkölcsi értékeire

– fogalmazott dr. Charalampos Saitis, a tanulmány egyik vezető szerzője, a londoni Queen Mary Egyetem Elektronikai Mérnöki és Számítástechnikai Karának digitális zenefeldolgozással foglalkozó docense a közleményben.

A tanulmány 1480 résztvevő meglévő adatait vizsgálta, amelyeket korábban a LikeYouth felmérő eszközzel gyűjtöttek össze. Az alanyokkal pszichometriai kérdőíveket töltettek ki erkölcsi értékeikre vonatkozóan, majd megnézték azokat a művészeket, akiket a résztvevők kedveltek a Facebookon. A szerzők feltételezése az volt, hogy ha egy felhasználó egy adott művész oldalát kedveli a Facebookon, akkor annak a művésznek a leghíresebb dalai tükrözik a felhasználó zenei preferenciáit.

A kutatók ezután gépi tanulási algoritmusokat használtak a jellemzők elemzésére és a résztvevők erkölcsi értékeinek előrejelzésére. A munkához az erkölcsi értékeket az erkölcsi alapok elméletén (MFT) keresztül pozicionálták, ami egy olyan szociálpszichológiai elmélet, amelynek célja az emberi erkölcsi gondolkodás eredetének és változatosságának magyarázata veleszületett, moduláris alapok alapján. Először Jonathan Haidt, Craig Joseph és Jesse Graham pszichológusok javasolták, Richard Shweder kulturális antropológus munkájára építve. Az elmélet hat alapot javasol, ezek a következők:

• Gondoskodás/károsítás
• Igazságosság/csalás
• Hűség/árulás
• Hatalom/felforgatás
• Szentség/lealacsonyítás
• Szabadság/elnyomás

Ezek után következett a dalszövegek narratívájának, erkölcsi értékeinek, érzésének és érzelmi töltésének elemzése, amihez a csapat lexikonalapú módszereket és Bidirectional Encoder Representations from Transformers (BERT) alapú beágyazásokat használt. Emellett segítségükre volt még a Spotify API-ja is, a platformon ugyanis szinte végtelen számú audio jellemző fellelhető. Az eredmények végül azt mutatták,

Érdekesség, hogy a hangmagasság és a hangszín elsősorban a gondoskodás/károsítás, illetve az igazságosság/csalás értékek felmérésében tud segíteni, míg a dalszövegekben kifejezett érzelmek a hűség/árulás és hatalom/felforgatáséban.

Eredményeink azt mutatják, hogy a zene nem pusztán a szórakozás vagy az esztétikai élvezet forrása; olyan erőteljes médium is, amely tükrözi és formálja erkölcsi érzékenységünket. Ha megértjük ezt a kapcsolatot, új utakat nyithatunk a pozitív erkölcsi fejlődést elősegítő, zenealapú beavatkozások előtt

– magyarázta Vjosa Preniqi, a tanulmány vezető szerzője, a Queen Mary PhD-hallgatója. A teljes tanulmányt ide kattintva olvashatja el.