Sürgősen le kéne állni a húsevéssel, a bolygónk érdekében
Az ENSZ klímaszakértői szerint markánsan kevesebb húst kellene fogyasztanunk, ha meg akarjuk menteni a bolygót.
Az ENSZ klímaszakértői szerint markánsan kevesebb húst kellene fogyasztanunk, ha meg akarjuk menteni a bolygót.
A Hawaii és Ausztrália között félúton található Kiribati nagy veszélyben van a tengerszint emelkedése miatt.
A valaha mért legmelegebb július van mögöttünk az időjárási feljegyzések kezdete, 1880 óta.
Nem szereti, mert baloldali ügynek, a gazdag országok huncutságának tartja a klímaváltozás elleni harcot, amiben ráadásul nem lehet pártpolitikai törést sem képezni. Mégis kénytelen vele foglalkozni, mert politikailag veszélyes lehet a Fideszre.
Ausztrál kutatók rájöttek, hogy ha kis mennyiségben algát kevernek a tehenek takarmányához, akkor alig termelődik üvegházhatású gáz a gyomrukban.
Emberek és gépek viszonyáról, a mesterséges intelligencia térhódításáról és a szakmák sorsáról beszélgettünk Nemes Orsolya generációkutatóval.
A mesterséges burkolatok, a gazdasági tevékenység és az épületek hőkibocsátása miatt.
Izrael azon földi térségek egyike, ahol a közeljövőben a leginkább érzékelhetők lesznek a klímaváltozás negatív hatásai.
Többségében az idős emberek halála hozható összefüggésbe a rekord meleggel.
14,5 fok volt az átlaghőmérséklet, 3 fokkal magasabb, mint amennyit valaha mértek.
Már fél Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés esetén évente 30 ezerrel több ember halna meg a hőség miatt, csak Kínában.
A 2019 júliusi hőhullám szélsőséges mértékű volt az időjárást kutató WWA intézet szerint.
A Meteorológiai Világszervezet szerint a feljegyzések 1880-as kezdete óta soha nem volt ennyire meleg, mint az elmúlt hetekben.
Az újraerdősítésre 500 millió eurót költenek a klímaváltozás elleni védekezést szolgáló kormányalapból.
Az Egyesült Királyság mind a tíz legmelegebb éve 2002 utánra esett, említésre méltó hideg 1963 óta nem volt.
Úgy tűnik, hogy folyamatosan ostrom alatt tartják hazánkat a mindenevő invazív rovarok.
A tartósan 30 fok feletti hőmérsékletek miatt a kisebb gleccserek néhány éven belül teljesen eltűnhetnek.
A klímaváltozás nemcsak a környezetet pusztítja, hanem súlyos lelki bajokat is eredményez.
A kutatók szerint egyre gyakrabban dőlnek majd meg a melegrekordok a világon.
Nem volt példa a jelenlegihez hasonló éghajlati változásokra az elmúlt két évezredben.
Kohóban megolvasztva hidrogén szabadul fel belőle, ami fűtő- és üzemanyagként használható.
A normandiai partraszállás szellemiségének megőrzésére alapított díjat kapott.
Elképesztő időjárási rekord dőlt meg, még sosem volt ennyire meleg hatodik hónap a bolygón.
Egy sarkkörön túli kanadai településen 21 fokot mértek.
A globális felmelegedés csökkentéséhez egymilliárd hektárnyi fát kellene ültetni világszerte.
Megsemmisülnek a sziget több ezer éves régészeti lelőhelyei az emelkedő hőmérséklettől olvadozó permafrosztban.
A klímaváltozás 2050-ig radikálisan átrendezi a világ hőmérsékleti viszonyait, Stockholm olyan lesz mint most Budapest, London meg mint most Barcelona.
Korábban Vancouver, Oakland, Bázel és London is ugyanerről döntött.
Jakarta is évente 10-25 centimétert süllyed. De Jáva szigetén a legsúlyosabb a helyzet.
A júniusi hőhullám 4 Celsius-fokkal melegebb volt a normálisnál. Valószínűleg a klímaváltozás miatt.
Ami most rekordmeleg, az pár évtized múlva általános lehet.
A következő három napban a hőmérséklet további növekedésére lehet számítani a két országban.
A hidegháború idején készült képek alapján negyven év alatt 11,5 milliárd tonna jég tűnt el a hegyről.
Magyarországon is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog, ami a melegebb időjárás miatt telepedhet meg.
A jelenség okait az 1970-es évek óta kutatják, de pontos mibenlétük csak most kristályosodott ki a szakemberek előtt.
A kutatók szerint a legnagyobb állatokat fogja legerőteljesebben érinteni a változás.
Radikális energetikai fordulatra van szükség a pápa szerint, hogy elkerüljük a katasztrófát.
Klímaváltozás és hőszigethatás: miért is van egyre nagyobb hőség a városokban?
Nagyon sokan vagyunk a Földön és sok dolgot dobunk ki, ami a tengerbe kerül, mondják a Nagy László iskola negyedikesei. Hulladékból készített robotépítőversenyt szerveztek, hogy felhívják a figyelmet a környezetszennyezésre.
A Fülöp-szigeteki döntéshozók kreatívan állnak a természet megmentéséhez. A diákokat is bevonják az akcióba.
A kutatók szerint a klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár, ezért muszáj csökkenteni a mértékét.
Egy új jelentés az eddigi kutatások alapján vizsgálta a lehetőségeinket. Egyre kevesebb van.
A fajok túlélésének kulcsa lehet a zsugorodó test.
Olvadnak a gleccserek, melegszik az idő, a Mount Everest megmászása még veszélyesebb lesz.
A rizs termesztése során kétszer annyi káros gáz szabadul fel, mint a búzánál, mégsem foglalkozik vele senki.
12 kifogás cselekvés helyett – így cáfold meg őket.
Sajtóközleménnyel sokkol az Ausztrál Koalaalapítvány.
Chilei kutatók szerint a klímaváltozás miatt szétdarabolódik a 12 ezer négyzetkilométeres gleccserterület.
Akár két métert is emelkedhet a világ tengereinek szintje 2100-ra.
Egy riasztó, az eddigi előrejelzéseket messze meghaladó becslés szerint legrosszabb esetben akár két métert is nőhet a tengerszint 2100-ra.
Budapesten kívül nyolc vidéki városban lesznek demonstrációk pénteken, ezzel Magyarország is csatlakozik a II. Globális klímasztrájkhoz.
Juhász Árpád szerint a nagy légtömegek vándorlási irányának változása okozhatja a szélsőséges időjárást.
Óceán-és légkörkutató tudósok szerint az Északi-sarkvidék melegedése lehet a felelős a szürke bálnák pusztulásáért az amerikai partoknál.
Kutatók műholdas felvételeken figyelték a vizek hullámzását. Aggasztó eredményre jutottak.
Trump még 2017-ben lépett ki a párizsi klímaegyezményből.
2100-ra olyan gleccsereknek mondhatunk búcsút, mint a svájci Aletsch-gleccser.
Kulcsfontosságú részeken, az eddig becsültnél tízszer gyorsabban olvad az antarktiszi Ross-jég, ami ma még kb. akkora, mint Franciaország.
Tények, melyek korántsem megnyugatóak a jövőnk szempontjából.
Elképesztő, milyen globális változások mennek végbe egy emberöltő alatt is: az Aral-tó 1960-ban még a negyedik legnagyobbnak számított a világon.
A permafroszt alól felszabaduló gázok felpörgetik a klímaváltozást és költségeit. 70 billió dollár lesz a számla.