Már az ősember is használt kábítószert
Feltehetően vallási okokból drogozhattak.
Feltehetően vallási okokból drogozhattak.
A tánc előnyei közé tartozik a boldogsághormonok termelődése és a javuló memória is.
A történelemkönyvek szerint a férfiak vadásztak, a nők meg gyűjtögettek. Milyen kár, hogy ez cseppet sem fedi a valóságot – mutatjuk is, hogy miért.
A Fundoklia-völgy a Neander-völgyi vadászterülete lehetett a leletanyagok szerint.
Az állatcsontokon talált vágásnyomok vezettek a megállapításhoz.
A fákon is felegyenesedve mozognak a csimpánzok.
Ínyencek lehettek már a neandervölgyiek is.
Tudományos szenzáció: megvizsgálták egy Neander-völgyi klán DNS-ét.
A Neander-völgyi emberek kis, szoros kötelékű közösségekben élhettek.
Svante Pääbo a koronavírus kutatásába is bekapcsolódott.
Ilyen volt a születésszabályozás, a szex és a partnerválasztás az ősember korában!
A Homo sapiens talán az ősi klímaváltozások hatására fejlődött ki.
Az élelemtermelés hatása nem volt túl kedvező az egészségre nézve.
Még csak nem is voltak mind emberek.
Körülbelül másfél millió éves emberi ágyéki gerinccsigolyákat azonosítottak.
Nyugi, ezekkel a technikákkal 21. századi éned felül tud kerekedni rajta!
Folytatódik múlt heti írásunk: összegyűjtöttünk 20 hihetetlen régészeti felfedezést az elmúlt két évtizedből.
És azt is, miért melegítjük fel kényszeresen, ha kihűlt.
A beszéd fejlődésének hajnalán az utánzó hangoké volt a főszerep.
Különös lábnyomokat találtak a régészek, amik feltehetően egy hatmillió évvel ezelőtti korból származnak.
Százhúszezer éves múltra nyúlhat vissza a ruhakészítés.
Nagyon ritka leletet sikerült azonosítania a kutatóknak.
Egy nagy agy működtetéséhez sok energiára van szükség.
Egy 146 ezer éves emberi koponyát találtak Kínában, az új faj egyik egyedéhez tartozhatott.
Az emberi agy fejlődését jelentősen befolyásolta a zsákmányszerzés.
A Föld mágneses pólusváltása közrejátszhatott a Neander-völgyiek kihalásában.
Indonéziában bukkantak rá az ősi állatfestményre.
Nem ment igazán jól nekik.
Elképesztő rajztehetségre vallanak a chauvet-i barlangrajzok, melyek sok titkot hagytak maguk után.
Brit tudósok egyik legnagyobb mesterműve a Piltdowni Ember A főkolomposok között felmerült Arthur Conan Doyle neve is.
A megtalált koponya kétmillió éves. A kutatók szerint nagyon izgalmas leletről van szó.
A régi ősök emlékét ma már nagyon élethű mellszobrok őrzik.
Háromszor akkora eséllyel szorul lélegeztetésre, aki hordozza - Európában minden hatodik ember.
Még nagyon sok mindent nem tudni a korai emberekről, de az ilyen felfedezések közelebb hozzák a múltat.
Már sokkal korábban elkezdtek ágyban aludni az emberek, mint azt eddig gondolták a tudósok.
A csonteszközök egy ló csontjaiból származnak.
Az Abric Romani nevű barlang egykor Neander-völgyiek lakhelyéül szolgált: meleg víz és hálószoba is volt benne.
Halcsontból készült horgokat, kősúlyokat és egy 2,5 méter hosszú hal maradványait tárták fel az izraeli régészek a Hula-tónál.
A Neander-völgyiek nehezen alkalmazkodtak a környezet változásaihoz, ami jelentősen csökkentette fennmaradásuk esélyét.
A nők különös receptorokat örökölhettek a Neander-völgyi ősöktől.
A középfülgyulladás gyakorisága az emberek általános egészségi állapotának fokmérője, ezért ezt vizsgálták.
Korábban úgy vélték, hogy az eszközök a Neander-völgyi embertől származnak, de kiderült, hogy a Homo sapiens alkotásai.
Három különböző emberfaj is élt egy időben egymás mellett az őskorban.
Dél-Afrikában egy barlangban Australopithecusok, Paranthropusok mellett a Homo erectus eddig ismert legrégibb maradványát is megtalálták.
Egy ma is élő törzsön figyelték meg a közösségi kapcsolatokat.
A titokzatos ősről csak találgatni lehet, pedig komoly hatással volt a ma élő nyugat-afrikai emberek genomjára.
Minden mai embernek van Neander-völgyi örökítőanyag a DNS-ében.
Az indonéziai Jáva szigetén még akkor is jelen volt, mikor máshol már rég kihalt.
A zsinór mégsem növényi, hanem állati eredetű, így pont alkalmas lehetett erre a célra.
Máshogyan és jobb helyre rajzolták a lovakat a barlangok falára, pedig nem igazán ettek belőlük.
Európából bevándorolt ősemberek fogaira bukkantak egy izraeli barlangban.
Kiderült, hogy merre vezetett Ötzi, az ősember utolsó útja.
Régészek új felfedezése a több ezer méter magasban lenyilazott ősemberrel kapcsolatban.
Az ősemberek a korábban véltnél hamarabb népesítették be a Földközi-tenger térségét.
A korábban véltnél jóval korábban, már kétszázezer évvel ezelőtt is éltek neandervölgyi és más ősemberek Nakszosz-szigetén.
A neandervölgyi ember életéről szolgálnak információval azok a 80 ezer éves lábnyomok, amelyeket Franciaországban tártak fel.
Az eddigi állásponttal ellentétben a gyenyiszovai ősember ujja inkább a mai emberéhez hasonlíthatott.
Eddig is tudni lehetett, hogy volt ott valaki 31 ezer éve, most kiderült, hogy kik voltak azok.
A kék szemű emberek egyetlen ős leszármazottai a tudomány emberei szerint.
A maradványok alapján a Homo luzonsensis még a hobbitnál is alacsonyabb lehetett.