Miért fakul ki az európai egység álma?
Zöldítés és fegyverkezés együtt nem megy. Hegyi Gyula írása.
Zöldítés és fegyverkezés együtt nem megy. Hegyi Gyula írása.
Ez a tíz legboldogabb ország a világon.
Legalábbis egy nemrég publikált kutatás szerint.
Nem mindenki szül, de a menopauza utolér minden egyes nőt: méltatlanul hanyagoljuk el.
Az európai országokban stabil és nagy a jólét. Niger a legszegényebb.
Érdekes tanulmány bizonyította a pénz hatását a boldogságra.
Megvan a rangsor.
A francia elnök szerint vége van a jólétnek.
A zsidóság biztonságérzete csak egy országban jobb, mint a magyaroknál.
A Föld védelme és a lakók javának szolgálata kiemelkedő ezekben a városokban.
A felnőtt lakosok 19 százaléka túlzsúfolt háztartásban él.
Jun Szuk Jol közös jólétet akar a Koreai-félszigeten.
Javult a magyar háztartások fizetőképessége, a kilátások azonban a makrogazdasági környezet miatt negatívak.
Nem biztos, hogy a pénz a boldogság fokmérője.
Valóban az adja meg egy ember értékét, hogy mennyibe kerülnek a használati tárgyai, milyen az autója, és menő környéken van-e kecója?
Az Eurostat összehasonlító felmérésében Prága, Varsó és Pozsony előttünk jár.
Azt mindenki tudja, mire költené a lottóötöst, és azt is, akkor bezzeg milyen jó élete lenne. De mitől lesz valóban jó az élet?
A védjegyre a legalább ötezer ügyféllel rendelkezők nyújthatnak be kérelmet.
A nemzetközi társadalmi haladást kutató intézet szerint Magyarország uniós viszonylatban jól teljesített.
Számos pozitív hatás mellett kevesebb hírhez jutottak és kevésbé voltak tájékozottak azok, akik otthagyták az oldalt.
Adóemelésekkel erősítenék a jóléti intézményeket, és a klímaváltozás ellen harcolnának.
A jóléti állam fenntartását garantálná a szokatlan kampányfogással.
Tavaly csak Bulgáriánál voltak jobbmódúak a magyar családok egy fogyasztást mérő mutató szerint, Románia ebben már két éve lehagyott minket.
„Nagyon szeretjük egymást Timivel, ám egészen más életet szeretnék, mint a nővéremé” – mondja Palácsik Lilla.
Őket emlegetik, ha jó iskoláról van szó, de simán elfogadnánk az újszülött-csomagjukat is. Mit tudnak, amit mi nem? Kicsi ország, parádés ötletekkel.
Az idősebbek tapasztaltak, bölcsek és az átlagos dolgoknak is örülnek. Ebben is példát vehetnénk róluk, ha boldogok akarunk lenni.
Nőttek a bérek és a fogyasztás, csökkent a szegénység a KSH szerint 2015-ben.
Vagy esetleg nem a GDP alapján kellene mérni a jólétet?
Aggódott már azon, hogy a milliomosok között is nő a vagyoni szakadék? Hát itt az ideje aggódni.
Nincs még egy olyan ország az OECD-n belül, ahol ennyit nőtt volna 2007 és 2012 között.
Az ország nyomorára a legjobb példa, ha megnézzük, hogy a környező országokban mit kapni a McDonald’s-ban. Elkeserítő, ami itthon van! A szlovénoknál leves, az ukránoknál szögletes burger van!
Nem igazán kell mellette érvelni, de tudományosan is alátámasztható, hogy a kevesebb munka igenis javítana az életszínvonalon, sőt a dolgozók és a gyerekek teljesítményén is.
Lehet, hogy nem ismeri, de igazán hálát adhat a rezveratrolnak, ugyanis egy csomó dologban segíti a szervezetet.
Aki a nyolcvanas éveket headbangelve és villázva vészelte át, most kiegyensúlyozott és boldog.
Régóta támadják a GDP-t, hogy nem tökéletes mutatója egy ország jólétének. Ez igaz. Helyette egyre komolyabb szereplők akarnak valamiféle boldogságalapú mérőszámot is. Az a baj, hogy az viszont még rosszabb.
Újraalapították a korábban a takarékosság jegyében megszüntetett MNB-Jóléti Kft-t.
Gyakran úgy érezzük, hogy minden annyiba kerül, mint külföldön, valójában sokkal olcsóbb az ország.