A honvédelmi miniszter bejárásra indult a Dunakanyarba, az útra a sajtó is elkíséri. Kollégánk, Tóth Gergő beszámolója szerint az újságírókat két nagy, Ural típusú teherautóval szállítják. A konvoj pár perce már el is indult, majd 150 méter negtétele után megállt, hogy Hende Csaba alaposan szemügyre vehesse a teherautókat.

Tarlós István legújabb közleménye szerint a Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei folyamatosan figyelik a buzgárokat, a fakadó vizeket és a szivárgásokat. Ha szükség van rá, a készenléti csoportok homokzsákokból ellennyomó medencéket építenek, és ha kell, mobil szivattyúk telepítésével átemelik a vizet. Idáig 58 szivattyút kellett telepíteni. Az Aranyhegyi patak töltése folyamatosan szivárog. Itt éjjel-nappal erősítik és magasítják a gátat a katonák. A Római-parton és a Margitszigeten még fokozottabb a figyelem a tetőzés körüli időszakban, hogy megakadályozzák a víz betörését.

Bő 10 perce egy nagyobb, rendőri felvezetésű konvoj szirénázott tova a szerkesztőség Flórián téri ablaka mellett, Szentendréről pedig már be is jelentkezett munkatársunk, hogy a miniszterelnök mintegy 20 autóból álló kíséretével most érte utol a honvédség sajtós különítményét. A 11-es út szentendrei északi kivezető szakaszán rengeteg az átfolyás, nehezen lehet haladni, valójában csak terepjárásra alkalmas járművel lehet errefelé közlekedni – mondja Tóth Gergő.

Kollégánk szerint a 11-es út sík részein az aszfalt kétharmada vizes az átfolyó Dunától. Itt már eleve csak a helyiek közlekedhetnek, de ők se nagyon tudnak. A honvédség és a miniszterelnöki közös óriáskonvoja miatt a Szentendre-Leányfalu közötti szakaszon lehetetlen autóval közlekedni.

Óbudára a Rozmaring étteremhez (Budapest III.ker., szentendrei HÉV Tímár utcai megállójánál) ma este 6-tól várják az önkénteseket.

Kieső helye miatt divat panaszkodni a szerkesztőség Flórián téri irodájára, de most olyan érzés itt dolgozni, mintha a ferihegyi repülőtér kilátóteraszáról kéne a légiforgalomról beszámolni: az ablak alatt folyamatosan húznak el a szirénázó konvojok, mi pedig bőszen találgatunk, hogy a cél Tirana-e vagy Barcelona: vajon Pintér Sándor belügyminiszter vagy Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató próbálja-e utolérni az Orbán-Hende konvojt Leányfalun, vagy Tarlós István igyekezik az elöntött Római partra.

Többek között ez áll azon a lakossági tájékoztatón, amit a Római-partért Egyesület saját költségén sokszorosított és terjesztett a Királyok útja és a Szentendrei út között élők között. Előfordulhat továbbá, hogy a vadon élő állatok emberi lakóhelyen keresnek menedéket a víz elől, így érdemes alaposan körbenézni a visszatéréskor. Ha valakit megmar egy kígyó, haladéktalanul fordoljon orvoshoz.

A szórólapon az ÁNTSZ és a mobilgátak fontosságát régóta hangsúlyozó egyesület logója nagyjából ugyanakkora méretben szerepel, a szöveget pedig egy, valóban az ÁNTSZ által kiadott, áprilisi tájékoztatóból vették át, tudtuk meg Egri Gábortól, az egyesület alelnökétől, akinek egy a nevéhez köthető cég a veszélyeztetett területen fekvő óriástelken az elmúlt években szállodát épített. Egri szerint a környéken már több lakóház pincéjét elárasztották a buzgárok, amiket ki lehetne védeni, ha az árvízi védekezést a lehető legmesszebb, a Duna partjára tolnák ki.

Az alelnök szerint a tájékoztatásra azért van szükség, hogy a környéken élők szembesüljenek azokkal a veszélyekkel, amiket egy árvíz okozhat, és ehhez az ÁNTSZ hivatalos anyagát használták fel.

Az OMIT korábban kiadott közleménye szerint Baján 1965-ben volt a legmagasabb a Duna vízszintje, 976 centiméterrel. A város egyik emléktáblája szerint viszont 1956 március 13-án 1037 centiméteren tetőzött a folyó. Kérdésünkre, hogy melyik adat a hibás az OMIT szakemberétől azt a választ kaptuk, hogy egyik sem: külön kezelik ugyanis a jeges áradás adatait és a jégmentes árvízét. A hivatalos tetőzéseket pedig a jégmentes áradás alapján tartják számon, mivel a jeges áradásnál a feltorlódó jégtáblák sok helyen visszaduzzaszthatják a folyót, akár méteres különbségeket létrehozva a folyó vízszintjében. Mindenesetre nem valószínű, hogy a bajaiakat megnyugtatta 1956 márciusában, hogy a Duna akkori vízszintje nem lesz hivatalos tetőzés.

A honvédségi sajtós különítményt szállító óriásteherautók is csak vánszorognak, annyi a víz az úton Leányfalun. A víz sok hegy felőli kertet is elöntött, itt visszaszivattyúzással próbálkoznak. A leányfalui sportpályát a strandot is elöntötte a víz, a szürkésbarna Dunát és a medencék kék, klóros vizét csak a vékony csempeperem választja el egymástól – számolt be Tóth Gergő kollégánk.

Az észak felé haladó konvojjal tartó kollégánk szerint az út jobb oldalán a házak, a nyaralók egytől-egyig mind vízben állnak, a Duna a 11-es utat nyaldossa.

Két helyen is megcsúszott a nyúlgát vasárnapra virradóra Budakalásznál, ezért az árvízvédelem kénytelenek volt beavatkozni – közölte a település polgármestere, Rogán László. A Barát-pataknál egy kétméteres szakaszon, míg a Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Központnál (a település mélyen fekvő részén) jelentősebb mértékben megcsúszott a nyúlgát. Több száz homokzsákkal kijavították, megerősítették a gátakat, és még sűrűbben járőröznek, hogy időben észleljék a szivárgásokat, csúszásokat.

Éjszakáig még 5-10 centiméternyit emelkedhet a Duna vízszintje Budakalásznál, ahol most 890 centimétert mérnek. A budakalászi védművek 950, illetve 1050 centiméter magasak, és 6-7 kilométer hosszan húzódnak. Mivel a jelenlegi 890 centiméteres vízoszlop 5-10 centiméterrel nőhet éjszakáig, bíznak abban, hogy a város nem kerül veszélybe. (MTI)

A katasztrófavédelem 46 olyan emberről tud hivatalosan, akik ideiglenesen elhagyták az árterületi lakhelyüket a Római-parton, segítséget ők sem kértek, mondta Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. Hangsúlyozta, hogy egy esetleges kitelepítés a Római partnak csak azt a részét érintené, amely a Királyok útja és a Duna között van, árterület, amely minden árvíznél víz alá kerül. A fővédvonal nem ezt a részt védi, hanem a Királyok útja és a Szentendrei út közötti területet, itt a gátak rendben vannak, nincsenek szivárgások. A Duna tetőzését egész Budapesten, itt is este hat és éjfél közé várják. Az előrejelzés szerint 895 centiméteren lesz.

Szentendréről indult kollégánk Tahitótfalu és Dunabogdány között találkozott először nagyobb létszámú katonai csoporttal. A kétszakasznyi szerződéses katona ezen a héten vonult be, és egyből a munka sűrűjében találták magukat.

A Tahi és Dunabogdány közötti útszakasz alacsonyabb pontjain a vízelvezető árkok színültig vannak, kollégánk szerint a  Duna a homokzsákok tetejéig ér. Ha még 10 centit emelkedik a víz szintje, egészen biztosan elönti a Duna a környéket.

Több mint 100 jobbikos vett rész Tahitótfaluban, az egyik legveszélyeztetettebb település védelmi munkálataiban.

A hír és a mellékelt videó a párt Facebook-oldalán látható. Hogy miért érdekes a gátakon dolgozók politikai nézete, arról nem szól a fáma.

Az Aranyhegyi-patak töltése folyamatosan szivárog, ezért itt erősítik és magasítják a gátat a katonák – írta Tarlós István egy az MTI-hez eljuttatott közleményében. A főpolgármester szerint a Római-parton és a Margitszigeten még fokozottabb figyelem kíséri a tetőzés körüli időszakot, hogy a lehető leghamarabb megakadályozzák a víz betörését.

A Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei folyamatosan figyelik a buzgárokat, a fakadóvizeket és a szivárgásokat, szükség szerint a készenléti csoportok azonnal indulnak és homokzsákokból ellennyomó medencéket építenek, és ha kell, mobil szivattyúk telepítésével átemelik a vizet. Eddig 58 szivattyút kellett telepíteni. (MTI)

A Magyar Vöröskereszt mikrobuszokkal szállítja a Nyugati pályaudvarnál
gyülekező önkénteseket Szigetmonostorra. Ötven embert várnak a gyülekezés helyszínére.

Négy PTSZ-M lánctalpast, két szállítóhelikoptert és 95 katonát lokalizációs töltések megerősítésére vezényeltek az Almásfüzitő és Dunaalmás közötti területre - írja a Magyar Honvédség a Facebookon.

Én Sződligeten lakom, ami szintén veszélyeztetett terület, és nagyon sokat dolgoznak itt is a falu védelmén. A gátak készen vannak a folyamatos figyelőszolgálat pedig éjjel nappal működik. A víz mostanság tetőzik.

- írja olvasónk, Attila.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleményében arra kéri a lakosságot, hogy amennyiben nem a védekezésben vesznek részt, a töltéseket és az odavezető utakat hagyják szabadon, járműveiket lehetőleg a település szélén helyezzék el. "A katasztrófaturizmus rendkívül zavarja és akadályozza a védekezők munkáját" - írják. A töltéskoronán tilos közlekedni. Ásványráró településen és Győrben, a Püspökerdőben az ellenőrzés alá vont terület kiszélesedése miatt további önkéntesek jelentkezését várják.

„Hány életük van a Ziu troliknak? Most éppen az árvízi védekezésben vesznek részt a szovjet járművek, a szentendrei vagy H5-ös hév alagútjának a födémjét terhelik ezekkel (és még sok más járművel), hogy a víznyomás ne okozzon sérülést az alagút szerkezetében.” − írja a Nosztalgia Villamosozás a facebookon.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kéri, hogy akinek van quadja, segítse az árvízi munkálatokat. Ezen kívül minden kárhelyszínen szükség lenne nagy méretű napernyőkre. A jelentkezéseket, felajánlásokat a 06 96/515 729 és a 06 96/529 539 telefonszámon várják.

Ezeket hozzák magukkal az árvízi munkában résztvevők, ha megoldható, kérik a győri katasztrófavédők.

1970 májusában hatalmas árhullám vonult le a Tiszán. Ha bárki bármilyen hasonlóságot vél felfedezni a 43 éves propagandafilm és a mostani hivatalos árvízi szóló beszámolók valamint a közmédia tudósításai között, az pusztán a véletlen műve.

Átmeneti szállást nyitott a Református Szeretetszolgálat a katasztrófavédelem kérésére az árvíz miatt Szentendrén és Tahiban. A szentendrei ideiglenes szállás 110 főig bővíthető, így a továbbiakban is fogadja a segítőket. A szeretetszolgálat további két "segítőpontot" is nyit, onnan folyamatosan szállítja az élelmet az árvízi védekezésben részt vevő embereknek, és ugyanezeken a helyeken várja a felajánlásokat is. Dunaalmáson a fogyatékosok otthonában, Leányfalun a szeretetotthonban várják a további adományokat.

Elsősorban a pincék ázhatnak be a főváros I. kerületében, ezért az önkormányzat azok kiürítésében, áramtalanításában is segítséget nyújt. A 06-1-458-3025-ös számon bárki jelezheti, ha segítségre van szüksége.

Az önkormányzat emellett telefonon értesítette a lakosságot arról, hogy ürítsék ki pincéiket és áramtalanítsák őket. Ezekben az önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete villanyszerelők bevonásával segít. Blázsovics Lívia, az önkormányzat sajtóreferense szerint az esetleges kitelepítésekre is felkészültek, de erre valószínűleg nem lesz szükség. (MTI)

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye szerint a védekezésben reggel 8 óra óta 1258 ember vesz részt. 592-en a hivatásos állomány (katasztrófavédelem, honvédség és a rendőrség) tagjai, 84-en önkéntes tűzoltók és polgárőrök, 310-en civil önkéntesek, 9-en közfoglalkoztatottak, 2-en vannak a környezetvédelemtől, 5-en karitatív szervezetektől, 147-en önkormányzatoktól, 63-an pedig a Fővárosi Csatornázási Művektől. Ha kell, bevethető még 150 tartalékos katona. A Margitszigeten, a Római-parton, és az I., III., IV., V., IX., XIII., XXI., XXII. kerületben folyamatos a készültség. A védművek hibájáról, megrongálódásáról továbbra sem érkezett jelentés.

A kitelepítettek összlétszáma nem változott: továbbra is 215. 46 ember a III. kerületből, 40 a IV. kerületből, 97 a XIII. kerületből, 2 a IX. kerületből, 30 a XXI. kerületből kényszerült otthona elhagyására, közölte a fővárosi katasztrófavédelem.