Az egyik persze a NapiFeri, a másik pedig az, hogy maga helyett feleségét, Dobrev Klárát küldte el kampányolni a belvárosba. A beszámolónk errefelé olvasható.
Percről percre a választási kampány hírei, a választási eredmények az Indexen. Minket olvasson, ha mindent tudni akar arról, milyen lesz az új parlament.
44 nap és 2972 poszt elteltével búcsúzik választási hírfolyamunk. Köszönjük a politikusoknak, hogy politizáltak; az elemzőknek, hogy elemeztek; a közvéleménykutatóknak, hogy közvéleményt kutattak; a levélíróknak, hogy levelet írtak; a kiszivárogtatóknak, hogy nekünk szivárogtattak; és persze az olvasóknak, hogy minket olvastak.
Szászfalvi Lászlónál csak a harmadnapon került elő a legjobb bulikép.
Kövér László házelnök szerint a vasárnapi jó választási eredmény annak köszönhető, hogy a kormány nemcsak jó intézkedéseket hozott, hanem el is tudta magyarázni azokat az embereknek. Arra a kérdésre, hogy számított-e ilyen jó eredményre, azt válaszolta: bízni szokott a felmérésekben, dacára a 2002-ben történteknek. Örült volna, ha a felmérések igazolódnak és 50 százalék fölött, vagy 48 százalékot kapnak, de négy „ilyen nehéz év után, egy válság legmélyéről visszahozva az országot”, ez elég jó eredmény. (MTI)
Több párt ért el jobb eredményt a választásokon, de kevés olyan parlament van, ahol a Fideszéhez hasonlóan magas a mandátumarány.
Elegük van a kompromisszumokból, nem fognak engedni az elveikből. Inkább a parlamenten kívüli eszközökben bíznak.
Vajon mire gondolhat Tibor?
Bauer Tamás Facebook-oldaláról kiderül, hogy a Demokratikus Koalíció tényleg gőzerővel készül az EP-választásra. Az ajánlásokat a Nagyengyed utcai Gombi Serpincében és a Budai Liberális Klubban várják. Ja, és a DK tényleg egyedül indul.
A Milla Egyesület honlapjára most került fel egy olyan bejegyzés, amiben több tag azt írja, szerintük a Milla története már lezárult. Szerintük az egyesületben közel egy éve nem folyik valós tevékenység, ezért a március 29-i közgyűlésen megjelent tagok – akik ugyan formális döntést nem hozhattak – egyetértettek azzal, hogy az egyesületet meg kellene szüntetni. A poszt csak hétfőn került ki, de azt még március 30-án aláírta több tag, köztük az ötpárti baloldali összefogás országos listáján is 54. helyen jelölt Gulyás József. Nyilvánosan azért nem rakták ki a választások előtt, mert nem akartak kampánytényezővé válni.
Az Együtt 2014 egyik platformjává váló Milla vezetője, Juhász Péter visszalépett a jelöltségtől, miután a baloldali összefogás keretében szövetkeztek januárban Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójával, és Mesterházy Attila lett a közös miniszterelnök-jelölt. A Milla nem fogadta el a lemondását, ezért az Együtt-PM társelnökeként vasárnap este ő is ott állt Bajnai Gordon mögött a sajtótájékoztatón.
Molnár Zsolt, az MSZP kampányfőnöke az M1 Este című műsorában arról beszélt, hogy a régi választási rendszerben sem nyertek volna, sőt, ennyi szavazatszámnál nagyjából semmilyen választási rendszerben sem. De ebből szerinte nem következik, hogy ez a választás fair lett volna. Szerinte a legnagyobb hiba az volt, hogy későn jött létre az összefogás, azt már fél évvel korábban létre kellett volna hozni, így ugyanis nem tudták elérni üzeneteikkel a bizonytalan szavazókat. Az MSZP-ben elemzik a helyzetet, készülnek az EP-választásra.
Rogán Antalt az m1 Az Este című műsorában még véletlenül sem a többször módosított, és azóta is hiányos vagyonnyilatkozatáról kérdezte Obersovszky Péter, hanem azt akarta tőle megtudni, hogy miért mondta azt Orbán Viktor, hogy indiferens, hogy lesz-e a kormánynak kétharmada. Rogán erre azt válaszolta, hogy 4 évig erős parlamenti többséggel kormányoztak, és az alapvető, 2/3-adot igénylő változások megtörténtek,
a dolgok derékhadát elvégeztük. Erős országhoz, erős kormányra van szükség, a választók megteremtették ezt a helyzetet.
A teljes cikket itt olvashatja.
A vérvádról elhíresült Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszaeszlár meglepően teljesített a vasárnapi választáson. Mind a négy választókerületében jobban szerepelt a Kisgazdapárt-MIÉP színeiben induló Nagy Tibor Barnabás, mint a jobbikos Gyüre Csaba vagy a fideszes Vinnai Győző. A fölény is meggyőző volt: 478/290/224 szavazat érkezett a három pártra összesen.
Nagy Tibor Barnabás valamit nagyon tudhat, hiszen a Solymosi Eszter rituális meggyilkolásáról szóló per miatt világhírnevet kapott faluban ő a polgármester is.
A 2010-ben megválasztott polgármester falujában állítólag még pár éve is volt antiszemita rendezvény Solymosi Eszter emlékére. A Magyar Nemzeti Front egy magántulajdonban lévő futballpályán megtartott rendezvényén Nagy Tibor nem volt jelen, csak autójával elhaladt a pálya mellett, hogy tájékozódjon. A korábban jobbikos polgármester tavaly januárban jelentette be, hogy a MIÉP színeiben folytatja tovább.
A kampányban számtalan borzasztó szóviccet sütött el a Jobbik, de úgy látszik ez nem csak az országgyűlési választások kampányára szólt. Ma posztolta az alábbi viccet Novák Előd.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke egyértelműen tagadta a hétfő esti Egyenes beszédben, hogy lemondana a választási vereség után. Elmondta, hogy a párttól származó felhatalmazása az őszi önkormányzati választásokig tart.
Önkritikus volt Mesterházy, szerinte a kampányban is hibáztak, nem vették komolyan a "közmédia agymosását", a közösségi médiát és az ajtótól ajtóig folyó kampányolásban. Hiba volt az is, hogy a Jobbikkal nem vitatkoztak, Mesterházy szerint az a hozzáállás, hogy antidemokratikus párttal nem ülnek le vitázni, "szélárnyékot" biztosított a szélsőségeseknek. Mesterházy szerint "őszöd, a Simon-ügy, a Zuschlag-ügy" is sokkal jobban beleégett az emberek fejébe, mint ahogy azt korábban gondolták.
Mesterházy szerint a baloldali ellenzék "együttműködésre van kárhoztatva", szerinte "vigyázniuk kell egymásra." A pártelnök szerint 2018-ban is ugyanezek a feltételek lesznek a választójogban, "ha kétharmada lesz a Fidesznek, akkor azért, ha nem lesz kétharamada, akkor meg azért."
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Duna tévé Közbeszéd című műsorában fejtette ki: kétszeri felhatalmazás egy magát deklaráltan nemzeti kormánynak tekintő alakulat mellett világos, egyértelmű eligazítást jelent mindenki számára arról is, hogy a magyar társadalom mit gondol a nemzetpolitikáról.
Kövér szerint a választási részvételi arány nem volt kirívóan alacsony, Közép-Európában hasonló számok szokásosak. Szerinte nem a választási rendszer sajátosságai miatt kapott kétharmadot a kormány.
Kövér szerint az LMP és a Jobbik hajlandóságot mutatott korábban a közös, nagy nemzeti ügyekben, a "nemzeti minimumban" való megegyezésre, a kérdés az, hogy a baloldal mennyire nyitott erre. A demográfiai folyamatok alakulása például ilyen kulcskérdés.
Gyurcsány az ATV Egyenes beszéd című műsorában egyébként arról beszélt, hogy nem tárgyalt még a többi baloldali párttal arról, hogy ki kivel alakítson frakciót, ezért még azt sem tudta kizárni, hogy akár az összes ellenzéki párt egy frakció tagja legyen.
A DK-nak és az Együtt-PM-nek is 4-4 képviselője jutott be a parlamentbe, a frakcióalakításhoz pedig öt képviselőre van szükség. Ezért Fodor Gáboron múlhat, hogy a két párt közül melyiknek lehet frakciója.
Kumin Ferenc angol nyelvű blogján Török Gábor politológust idézi, aki szerint „a tegnapi választást a Fidesz a világ minden választási rendszerében megnyerte volna.” Kumin igyekszik megcáfolni, hogy a választási rendszer a kormánypártoknak kedvezne. Azt a billegő miskolci körzetet hozza példaként, ahol még mindig nem dőlt el, hogy a fideszes jelölt nyert-e.
Hát....Ez nem sikerült!
– kezdte a Facebookon Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori vezetője. A vallomás szerint nyerni szeretett volna, de számított a vereségre is. Szerinte az ellenzék feladata most az, hogy „ha nagy a baj, megakadályozzák a katasztrófát.”
Puli Diána Klaudia, a Haza Nem Eladó Mozgalom jelöltje volt, nem örült az eredményének. A fideszes győzelmet hozó Veszprém megyei körzetében 287-en szavaztak rá, amivel 0,67 százalékot szerzett. Puli egyébként korábban is posztolt már erős tartalmat a Facebookra.
A nagyok közül:
A multik közül:
Gratuláltak még:
(MTI)
Tényleg, a politikusok csak egymásnak gratulálnak, azoknak, akik végigdolgozták a hétvégét, meg senki. Tóth Zoltán választási szakértő pótolja a hiányt.
A Jobbik közleménye szerint Gaudi-Nagy Tamás az ellen fog felszólalni, hogy az Európa Tanács (tudják, ez az a szervezet, amelyik nem az Európai Tanács és nem is az Európai Unió Tanácsa) meg akarja fosztani Oroszországot a szavazati jogától. A legszélesebb körű európai együttműködésnek Oroszország is tagja, őket akarják most megfosztani a szavazati joguktól a Krím megszállása miatt.
Gaudi-Nagy elmondta, hogy a „kárpátaljai magyarok önrendelkezési joga miatt ebben a precedens jellegű ügyben ezt a javaslatot mindenképpen ellenezni fogom.” A politikus szerint a Krím Oroszországhoz való csatolása a nemzeti önrendelkezés elvének érvényesülése volt (MTI).
Sőt, mindig is tudták. A fideszes V. Németh Zsolt új szintre emelte a köszönetnyilvánítást: nem csak hálát nyilvánít körmendi támogatóinak, hanem azt is megmondja, hogy a Vas megyét lakó „derék, jó népek (...) ha tehették, mindig a mérsékelt jobbközép erőkre szavaztak”.
Na, kik ülnek benn legrégebben a parlamentben? A vasárnapi egyéni eredmények alapján Kósa Lajos lesz a legtapasztaltabb képviselő. A listás eredmények alapján még bővülni fog a felsorolás, amit ebben a cikkünkben olvashatnak.
Gyorselemzés a Liberálisoktól, közben Fodor Gábor pártelnök még kéreti magát, hogy Bajnaiékkal vagy a DK-sokkal menjen táncba.
Magyarországon maffiaállam működik, ahol mindenkit, aki a „családba tartozik” megjutalmaznak, gazdasági előnyök és lehetőségek formájában. Ez most a bankszektorban látható elsősorban, amely kapcsán Orbán korábban kijelentette: a bankok legalább 50 százalékának nemzeti kézben kell lenniük. De ez a szabály érvényes a kereskedelemben is, a CBA vagy a trafikok esetében. Szavakban nemzeti érdekekről mesélnek, a gyakorlatban csupán kliensrendszerüket építik ki, nyilatkozta a Sme szlovák liberális lapnak Várhelyi Éva.
A közgazdász ugyanakkor elismerte: bizonyos értelemben hasznos volt a magyar gazdaság számára, hogy az Orbán-kormány szakított azzal a doktrínával, amely szerint egy gazdasági válság idején csak a megszorítás és a spórolás az egyetlen üdvözítő út. Másrészt nem ott spóroltak, ahol kellett volna, nem történt meg a közfinanszírozású intézmények strukturális reformja. Várhelyi összességében az orbáni gazdasági politikát rossznak ítélte, mivel nem a hosszútávú és fenntartható növekedést támogatja és mélyíti a társadalmi feszültségeket. Várhelyi szerint Orbán hatalmon maradása azt is jelentheti, hogy 2015-re a magyar gazdaság kimerül.
Már jövőre láthatóak lesznek a magyar gazdaság problémái – mondta Várhelyi Éva közgazdász a Sme liberális napilap megjelent Az orbáni nacionalizmus csak eltakarja a maffiaállamot című interjújában. Várhelyi szerint bár a magánnyugdíjak államosításából származó összeg 90 százalékát már felélte az ország és ideiglenesen biztosította a magyar gazdaság túlélését, a pénzre legkésőbb tíz év múlva szükség lesz, amelyet az akkori kormány csak újabb adókból vagy a meglévő nyugdíjak csökkentéséből fog tudni kigazdálkodni.
Újságírói felvetésre, miszerint Magyarország csalással – a magánnyugdíjpénztárak államosításával – csökkentette az államháztartási hiányt, mégis az EU felfüggesztette Budapest ellen a vizsgálatokat, Várhelyi elmondta: az EU-nak nem volt más választása, de a döntésben az a tény is szerepet játszhatott, hogy az Európai Néppártban a Fidesz és Orbán élvez némi védelmet.
Az európai parlamenti választásra bejelentkezett pártok hétfőtől már gyűjtetik az ajánlásokat, eddig 20 nyilvántartásba vett jelölőszervezet kért ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától (NVI). Pálffy Ilona tájékoztatása szerint eddig 35 párt jelentkezett be az uniós választásra. Elmondta, eddig 106 ezer ajánlóívet nyomtattak ki a már nyilvántartásba vett pártok számára, és hétfőn reggel munkakezdéskor már megkezdték az ívek kiadását is. Részletek cikkünkben.
A magyar választóknak valódi választási lehetőségük volt a vasárnapi országgyűlési választáson, de a kormányzó párt több szempontból is előnyt élvezett – mondta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelője hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Adao Silva, az EBESZ megfigyelői küldöttség különleges koordinátora, portugál parlamenti képviselő kijelentette: a választás folyamata áttekinthető volt, széles körű választási lehetőséget biztosított, és hatékony volt a lebonyolítás is. Mindazonáltal a kormányzópártnak volt előnyös az elfogult média, a korlátozó jellegű kampányszabályozás, valamint az, hogy a kampányban gyakran elmosódott a vezető párt és az állam közötti határ.
Adao Silva arra is kitért, hogy a külföldön élő szavazók esetében kétféle választási eljárás volt, ami aláásta az egyenlő választójog elvét. (MTI)