Répássy Róbert szerint az a kritika, ami a kedden hatályba lépett menekültügyi jogszabályokat érte. Szeinte például mivel mindenkinek van joga a tolmácsoláshoz, ezért olyan nincs, hogy a menedékkérők nem használhatják az anyanyelvüket. Pedig van: tudósítók saját szemével látta, hogy Röszkénél kizárólag magyar nyelven kapta meg néhány menekült a kiutasító végzést. (MTI)
A rendőrség kiadott egy szemléletes ábrát arról, hogy az elmúlt egy hónapban hány menekültet fogtak el. A nagy csökkenés természetesen szeptember 15-én következett be, amikor megépült a kerítés, és bűncselekmény lett a tiltott határátlépés.
A Szeged Ma tudósítója szerint a röszkei régi határátkelőhelynél továbbra is 50-100 fő skandál, a többiek a háttérbe húzódnak. A tüntető menekültek azt kiabálják, hogy nyissák ki a kaput, „Köszönjük, Szerbia”, illetve hogy Németországba akarnak menni. A magyar rendőrök nem reagálnak, nyugodtan sorfalat állnak.
A Segítsünk együtt a menekülteknek csoport civil adományokból, önkéntesek bevonásával tegnap 1000 adag élelmiszercsomagot készített össze, hogy azt a határon rekedt menekülteknek felajánlja. A szállítmány rendben meg is érkezett volna, CSAKHOGY
olyan élelmiszerek, amelyeket nem lehet bevinni az országukba
Az adományok azonban így sem vesztek kárba, egy budapesti hajléktalanszállón és a fülöpszállási rászorulók között osztották szét.
Ahogy az a déli határzár után feltételezhető volt, a menekültek új útvonalakat keresnek, részben Horvátország, részben a magyar–román határ felé. A szerb–horvát határt szerda reggel lépték át először menekültek, a magyar–román–szerb határnál azonban már kedd délután elfogtak két afgánt a román határrendészek. Azt állították, hogy csak eltévedtek, és kérték, engedjék vissza őket Szerbiába.
Bizonytalan ideig zárva lesz az ásotthalmi határátkelő, erről a magyar és a szerb autósok időben értesültek, nem mentek arra. Viszont néhány német rendszámú autó vesztegel a magyar oldalon, a tanácstalan sofőröket az MTI tudósítója igazította útba, mert hivatalos tájékoztatás nincs.
Közben az M1-es autópályán Hegyeshalomnál megszűnt a dugó. A Kópháza–Sopronkeresztúr (Deutschkreuz) határátlépési pontnál jelenleg is tart az ellenőrzés, de a gyér forgalom miatt ott nincs torlódás. (MTI)
Brazília történelme során a németektől az olaszokon át a magyarokig minden szívesen látott (egyedül a gazdagok nem látják szívesen a szegényeket, de az másik történet), nem csoda, hogy most sem görcsölnek azon, ha pár ezer menekültet be kell fogadniuk. Már 7000 menekült fedezte fel, hogy a bejrúti brazil hatóságok milyen nagylelkűen osztogatják a vízumot, a BBC riportjában megszólaltatott egyik szír rá is mutatott egy brazil út előnyeire:
Miért fizessek 3-4000 dollárt egy csempésznek, és kockáztassam a vízbefulladást, mikor ennek a feléért kényelmesen elrepülhetek Brazíliába?
Dilma elnökasszony – aki amúgy bolgár származású – egy publicisztikában szögezte le azt, hogy miközben Európa hezitál, a 10 milliós szíriai – libanoni hátterű állampolgárral rendelkező Brazíliának kötelessége befogadni annyi menekültet, amennyit csak tud. A szép szavak ellenére azonban a 7000 beérkező külföldi élete nem egyszerű, mert a kormány a barátságon kívül nem sokat nyújt, ezért nagyjából a helyi arab vagy palesztin közösségre vannak rászorulva.
A horvát rendőrség megerősítette, hogy elkezdték regisztrálni a Szerbiából érkező menekülteket a határnál. Ezután egy Zágrábhoz közeli menekülttáborba szállítják majd őket – írta a Guardian. A rendőrségi szóvivő egyelőre nem tudta megmondani, hány menekült érkezett Szerbiából, a Reuters tudósítója legalább száz embert látott a szerb–horvát határnál.
Ranko Ostojić belügyminiszter kedden azt mondta, hogy bár Horvátország a schengeni egyezmény részese (jóllehet még nem tartozik a schengeni övezethez), sosem szüntette meg határainak ellenőrzését, továbbra is fokozott ellenőrzés van érvényben. Az országban húszezer rendőrt mozgósítottak a menekültprobléma kezelésére, ebből hatezer az államhatárokat felügyeli. A miniszter hozzátette, hogy mindenkit regisztrálnak, és aki nem hajlandó alávetni magát az eljárásnak, azt kiutasítják az országból.
A menekültek között egyelőre nem találtak olyan betegségeket, amelyek a magyar lakosságot veszélyeztetnék, de óvatosságra int az országos tisztifőorvos. Paller Judit azt mondta, járványügyi kockázatot jelent a megnövekedett migráció, de leginkább az egymás közötti érintkezés miatt alakulnak ki megbetegedések, ezek jellemzően a hányásos, hasmenéses fertőzések, és a hűvösebb idő beköszöntével jellemzőbb lesz a felső légúti megbetegedés is.
Sőt, még a tervezett kerítések is. Ugyan ezeket az Economist térképe néhol össze is mossa a meglévőkkel – az ukrán–orosz kerítés például még bőven tervezési szakaszban van, Brazília körül meg inkább drónok vannak, mint falak –, azért legalább olyan szemléletes, mint amilyen szemléletesek a térképek szoktak lenni.
Harmincöt esetben indult büntetőeljárás a határzár tiltott átlépésének bűntette miatt kedden a magyar–szerb határ térségében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője szerdán Szegeden. Csiszér-Kovács Viktória azt mondta, a rendőrség vizsgálja, hogy a határ illegális átlépése során történt-e más bűncselekmény is, megrongálták-e a határzárat.
Kedden a magyar–szerb határszakaszon 316 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök, és az elfogottak negyede-ötöde gyermek. A menekültek jelentős részénél nem merült föl bűncselekmény gyanúja, így esetükben idegenrendészeti eljárás indult.
A szóvivő elmondta azt is, hogy a röszkei autópálya- és közúti határátkelőhely, valamint az ásotthalmi átkelő nem működik, Tompán viszont zavartalan a határforgalom. (MTI)
Az LMP közleményben kérte a kormányt, hogy
nyújtson valódi segítséget a menekültként az országba érkező terhes vagy nemrég szült nőknek és csecsemőiknek.
Mint írják, csak pénteken éjszaka négy nőnek indult be a szülése a röszkei táborban, és ebből hárman ott is szülték meg gyermekeküket a táborban,
borzasztó, az anya és a csecsemő életét is veszélyeztető körülmények között.
Ennek az az oka, hogy a nők nem hajlandóak kórházba vonulni, mivel a mentősök csak az anyát vihetik be a kórházba, akik a jelenlegi helyzetben joggal félnek attól, hogy így végleg elszakadnak a családjuktól. Mint írják, a a menekülttáborok egyre zsúfoltabbak, egyre kevésbé lehetséges a tisztálkodás és a normális ellátás: ez jelentősen növeli a várandós nők számára a gyermekágyi fertőzések kockázatát, és veszélyezteti a csecsemőket és az anyákat. A probléma pedig még rosszabb lehet a tranzitzónába szoruló több száz menekült esetében.
Az ellenzéki párt ezért azt kéri, hogy a kormány kezdjen egyeztetést az OMSZ-szel annak érdekében, hogy a gyermeket váró nők együtt maradhassanak családtagjaikkal.
Csendesen indult a reggel mindkét horgos-röszkei határátkelőnél, a menekültek továbbra is abban reménykednek, hogy Magyarország megnyitja a határt, és bejuthatnak az Európai Unió területére.
Egy csoportjuk késő éjszakáig hangoskodott az M5-ös autópályán lévő határátkelőn felállított kapunál, ám hajnalban ők is aludni tértek a két átkelő közötti bozótos, füves területen kialakult, rögtönzött sátortáborban.
Reggel többen is azt mondták az MTI tudósítójának, reményt adott nekik, hogy egy szerb politikus a helyszínre látogatott, és ígéretet tett arra, hogy beszél magyar kollégáival. Kedd este Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter járt a horgosi átkelőnél, a migránsok elbeszélése alapján pedig voltak olyanok, akik lefordították nekik azt, amit a politikus mondott. A menekültek azonban a jelek szerint túl optimistán értelmezték a szerb belügyminiszter szavait. Stefanović annyit mondott, hogy szerdán tárgyal magyar kollégáival a Horgoson kialakult helyzet kezeléséről, illetve arról, hogy mikor nyithatják meg az átkelőt a forgalom előtt.
Földön, vízen, de még levegőben is be lehet jutni az Európai Unióba. Térképen mutatjuk be az új menekültútvonalakat. Több megkerüli a kerítést, de mégis Magyarországon át vezet.
Megfelelő alapfelszereltséggel rendelkező befogadóközpontot kellene létrehozni a magyar határnál, hogy az összes menedékkérelmet megfelelően ki tudjuk értékelni. Ez azonban időt vesz igénybe. A tábort a visegrádi országoknak együtt kéne kialakítani, mint egy olyan hozzájárulás a probléma kezeléséhez, amely kevésbé alibimegoldás, mint a kvótarendszer, írja Martin Stropnický cseh védelmi miniszter a Twitteren.
A Csongrád Megyei Főügyészség szerint négy iraki állampolgár bíróság elé állítását kezdeményezte az ügyészség a határzár tiltott átlépésének bűntette miatt. Az irakiak kedd reggel Röszkénél a gyodán átmászva léptek be Magyarországra. A kerítést azonban nem ők rongálták meg, az már ki volt hasítva, amikor odaértek.
A rendőrség szerda reggelig további öt migráns ellen indítványozta a gyorsított eljárásban történő bíróság elé állítást tiltott határátlépés miatt.
Törvénytelennek és igazságtalannak nevezi a kormány által bevezetett új menekültügyi szabályokat az a kiáltvány, amelyet eddig 88 ügyvéd írt alá. Az Ügyvédek a Jogállamért Facebook-oldalon megjelent írás szerint a most megalkotott jogszabályok "ellentétesek minden, Magyarország által aláírt nemzetközi egyezménnyel, a Magyarországon közvetlenül hatályos európai közösségi joggal, a magyar Alaptörvénnyel és alapvető jogelvekkel".
Egy keddi kormányrendelet ennyit utal a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak
a migrációs helyzettel kapcsolatos belföldi tájékoztatási feladatok megvalósítása érdekében
Megérkezett a menekültek első csoportja Horvátországba. Azt mondták, hogy 35 euróért hozták őket Presevóból Sidbe. Főleg szírek és afgánok jöttek, sok köztük a gyerek, kimerültek, éhesek. A Vöröskereszt munkatársai és önkéntesek segítenek nekik. Közben több rendőrautó indult el értük a földeken át, arrafelé, ahol illegálisan lépték át a határt. (Index.hr)
Répássy Róbert szerint az a kritika, ami a kedden hatályba lépett menekültügyi jogszabályokat érte. Szeinte például mivel mindenkinek van joga a tolmácsoláshoz, ezért olyan nincs, hogy a menedékkérők nem használhatják az anyanyelvüket. Pedig van: tudósítók saját szemével látta, hogy Röszkénél kizárólag magyar nyelven kapta meg néhány menekült a kiutasító végzést. (MTI)
Mintegy 4 kilométeres volt a sor a magyar-szerb határ kelebia-tompai átkelőjénél szerda reggel, éjszaka ugyanis csak itt, illetve a 90 kilométerrel távolabbi, béreg-hercegszántói átkelőhelyen lehetett Szerbiából Magyarországra jutni.
A szerbiai autós és motoros szövetség tájékoztatása szerint Kelebiánál és Béregnél (Backi Breg) megnőtt a forgalom, 20 percnél hosszabb várakozásra azonban nem kell számítani. Az MTI tudósítója a vajdasági Kelebián azt tapasztalta, hogy ennél jóval többet kell majd várnia annak, aki Szerbiából Magyarországra szeretne jutni, a kocsisor ugyanis a határzónán kívülre ér, körülbelül 4 kilométer hosszú.
Hét órakor megnyílt a gyála-tiszaszigeti és a bajmok-bácsalmási átkelő is, ezeket a határátkelőhelyeket azonban csak a szerb állampolgárok, valamint az Európai Unió és Svájc állampolgárai használhatják. A szerbiai autós és motoros szövetség azt is közölte, hogy a horgos-röszkei és a királyhalom-ásotthalmi átkelőket nem nyitják meg szerdán.
Baráti beszélgetéseken biztos előjön a téma, hogy mit jelent az a néhány százezres tömeg, ami az elmúlt napokban átbuszozott-vonatozott Európán és Magyarországon.
Hatalmasnak tűnik a tömeg, amikor azt mutatjuk, hogy nem fér fel a buszra száz ember, kaotikusnak, amikor tele van velük egy pályaudvar - és nagyon sok vonat kell hozzá, hogy elszállítsa őket, de ezek a számok valójában elenyészőek az EU-n kívüli országokba áramló menekültek számához képest - pláne az 500 milliós EU méreteihez képest.
A NYTimes zseniálisan egyszerű infografikája ezt mutatja meg.
Az országos rendőrfőkapitány ma is felfüggesztette az ásotthalmi határátkelő működését, mert „a szerb oldalon kialakult helyzet miatt a határátlépés feltételei jelenleg nem biztosíthatók”. A Tompa–Kelebia átkelő egész nap, a Tiszasziget–Gyála átkelő reggel 7-től este 7-ig van nyitva. (Police.hu)
„Magyarország egészen addig megvédi a schengeni határokat, amíg hivatalos úton nem jelzik neki, hogy erre nincs szükség” – mondta Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke az M1-en. Szerinte Magyarország megítélése napról napra változik.
Azok, akik még egy hónapja habzó szájjal bíráltak bennünket, most arról beszélnek, hogy Magyarország intézkedései helyesek, és Magyarország az egyetlen ország, amelyik betartja a rá vonatkozó schengeni és a dublini egyezményeket
– mondta. (MTI)
Az elmúlt 24 órában tiltott határátlépés miatt 51 embert, a határzár tiltott átlépése miatt 316-ot fogtak el a rendőrök. Ez töredéke a korábbi adatoknak, szombaton például 4330, hétfőn 9380 embert kaptak el. Az idén több mint 180 ezren lépték át illegálisan a határt. (Police.hu)
A 30-40 afgánt és szíriait a Macedóniából induló busz Sidben tette le. Ahogy arról írtunk, a menekülteket folyamatosan tájékoztatájk a neten az elkerülő útvonalakról, de az első turnust a rendőrök is kisegítették. (al-Dzsazíra)
Egykilométeres dugó alakult ki az M1-es autópályán a hegyeshalmi határátlépési pontnál, ahol az osztrák hatóságok reggel hét óta ellenőrzik a Magyarországról kilépőket, írta a rendőrség. A magyar-osztrák határszakaszon a hegyeshalmi mellett a Kópháza-Sopronkeresztúr (Deutschkreuz) határátlépési pontnál is ellenőrzik az autókat. Ott egyelőre folyamatos a haladás. (MTI)
Szijjártó Péter annyira felidegesíthette magát Victor Ponta keddi beszólásán, hogy már kora hajnalban felpattant, és megszövegezett egy választ a román kormányfőnek, aki szerint
a magyarországi döntéshozók semmivel nem jobbak, mint a szíriaiak vagy a líbiaiak, akiknek országaiból menekülnek a bevándorlók
Na hát erre a Külgazdasági és Külügyminisztérium így vágott vissza az MTI-n keresztül:
Victor Ponta tegnap estére elveszítette önkontrollját, esztelen megnyilatkozásaival megsértette egész Magyarországot. Ilyen vad rágalmakat kulturált európai politikusok nem fogalmaznak meg. Szavaira - melyeket az egész magyar nemzet nevében kikérünk magunknak - csak egyetlen magyarázat lehetséges: teljesen elvesztette a lába alól a talajt a román belpolitikában
Nem nyilatkozhatnak a sajtónak a migrációkutatók az MTA-ban, amíg a migrációt vizsgáló akadémiai bizottság eredményeit közzé nem teszik, írta a Népszabadság egy a birtokukba került belső utasításra hivatkozva. A vizsgálati eredményeket a tervek szerint csak október elején hozzák nyilvánosságra.
Összeszedtük, milyen érveket hallottunk az elmúlt hetekben a menekült-áthelyezési program ellen és mellett.
Négy kilométerre az uniós igazgatási negyedtől a Maximilien parkban spontán verődtek össze a menekültek. Ahogy az nálunk a Keletinél történt, a hatóságok csak tologatták az aktáikat, mígnem a civilek és a magánemberek a kezükbe vették a dolgokat, és a Magyar Nemzet miniriportja szerint
pár nap alatt jól szervezett menekültfalut hoztak létre, ahol ma már egymást érik a sátrak. Van orvosi ellátás, zuhanyzó, vécé, meleg étel, jogi tanácsadás – minden, amire egy menedékkérőnek szüksége lehet.
Brüsszelben egyébként napi 250-ben szabták meg a regisztrálható menedékkérők számát, azonban folyamatosan érkezik az utánpótlás. Az egyik afganisztáni menekült a Keletit is megjárta, ahol nem volt türelme kivárni a vonatot, inkább 9500 euróért (több mint 2,5 millió forintért) eljött egy csempésszel Brüsszelig. És hogy honnan volt erre pénze? Az amerikai csapatok mellett dolgozott tolmácsként, amiért is a tálibok vérdíjat tűztek ki a fejére.