Nem véletlenül választotta az 1956-os Év Emberévé a magyar forradalmárokat a Time magazin. Az októberi események igazi hősei azok a hétköznapi emberek voltak, akik a forradalom hírére az utcára vonultak, és abban segítettek, amiben csak tudtak.
Volt, aki élelmiszert szállított, sebesülteket mentett vagy fegyvert fogott és beállt katonának. Ilyen embereket keresett fel most az MTI fotósa, és elvitte őket egy-egy olyan helyre, ami számukra a legfontosabb helyszín volt 1956-ban.
A Szabad Európa rádiónak fotózta újra az 1956-os forradalom helyszíneit Amos Chapple Budapesten. A képpárokon nem csak egyszerűen azt látjuk, hogy ilyen volt és ilyen lett azóta az utcakép, hanem a mai fotók apró részletei önmagukban is beszédesek tudnak lenni.
A fotós egyébként szerepelt már az Index Nagyképes rovatában is, pár éve Irán kevésbé ismert arcát és a föld leghidegebb falujának mindennapjait is az ő fotóival mutattuk be.
A Jobbik felháborítónak tartja, hogy ahelyett, hogy a Fidesz szembenézne a kommunista pártállam bűneivel, rendőr altábornaggyá lépteti elő Tasnádi László volt III/II-es operatív tisztet az 1956-os forradalom 60. évfordulójának alkalmából.
Kiss Norbert Ádám, az RTL Klub volt riportere Hollandiában készített filmet egy egykori 56-os menekülttel. Könyves Erzsi 14 éves volt, amikor barátja a Corvin közbe vitte harcolni. Egy hónappal később úgy jutott át a határon, hogy volt nála egy üveg aszpirin - egy fogfájós orosz katona elengedte a gyógyszerért cserébe.
Ma sokszor érezzük úgy, hogy közöttünk immár lábujjhegyen jár a szabadság.
Egy T-54-es restaurált harckocsi került ki Pécs főterére.
Bár a tank országszerte a kommunista diktatúra és az elnyomás jelképe, Pécsett a győzelem szimbóluma volt mindig is. A Mecseki Láthatatlanok, azaz a pécsi szabadságharcos csapat ilyen tankokat kényszerített meghátrálásra, s tett egyet közülük kézigránáttal harcképtelenné. A tank tehát azt jelképezi városunkban, hogy itt harcoltak legtovább az országban a szovjet elnyomók ellen
– mondta Csizi Péter országgyűlési képviselő. (Bama.hu)
Volt már, de ha eddig kimaradt, ennél jobb alkalmat nem tudunk a pótlásra. Csikós Zsolt cikke a Totalcaron>>>
Kevéssé ismert tény, hogy a forradalom nem Budapesten kezdődött el, és nem is a fővárosban hullott először vér, hanem Debrecenben. Október 23-án reggel a debreceni diákok többezres tömege gyűlt össze az egyetem előtt. A fiatalok innen jelszavakat skandálva és forradalmi dalokat énekelve a belvárosi pártszékházhoz vonultak, hogy az egyetemi ifjúság húsz pontos követelését kinyomtassák. A pártvezetés tárgyalt a diákok küldöttségével, majd Görbe János az épület erkélyéről elszavalta Petőfi Sándor Még kér a nép című versét.
Délután ötkor folytatódott a tanácskozás a Debreceni Egyetemen, majd a diákok hat óra körül ismét a városközpontba vonultak, de most már a város lakossága is folyamatosan csatlakozott hozzájuk. Ekkor a megyei rendőrkapitányság Kossuth utcai székházából az ÁVH katonái figyelmeztetés nélkül lőni kezdték a békés tüntetőket, mire az emberek menekülni kezdtek és a tüntetés feloszlott. A sortűznek két halottja és számos sebesültje volt. (Haon.hu)
A kömpöci Túri Mihályt 1958 novemberében életfogytig tartó börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, mert részt vett a forradalmi eseményekben a községi Nemzeti Bizottság elnökeként, emellett – bár közel 80 tanú, köztük rendőrök vallomása igazolta ártatlanságát – bűnösnek találták egy kiskunmajsai pártbizottsági tag agyonverésében. Tizenöt évet töltött börtönben, később perújrafelvételi kérelmét kétszer is elutasították. (Baon.hu)
Ha Nagy Imre forradalma a szabadság és a demokrácia forradalma volt, akkor a mai magyar miniszterelnök az ellenforradalom vezetője. (MTI)
Boross Péter, Magyarország rendszerváltás utáni második miniszterelnöke és a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke 56-os megemlékező beszédében akkorát imperialistázott, hogy Virág elvtárs adta a másikat.
Ahogy arról az Atv beszámolt, a volt miniszterelnök egy szombati megemlékezésen arról beszélt, hogy sosem volt még olyan emelkedett 56 ünnepe, mint ezen a 60. évfordulón. Viszont nem mehetett el szó nélkül, hogy vannak, akik azért szervezkednek, hogy megcsúfolják ezt a megszentelt napot.
Például az amerikai külügyminisztérium, amelynek helyettes szóvivőjének volt pofája a magyar sajtószabadságért aggódni, és még ki is állították a Népszabadság utolsó megjelent példányát valahol Washingtonban. Szerencsére Boross Péter tudja, hogyan kell visszavágni egy ilyen provokációra:
Nem kellene összeállítanunk egy-két kiragadott tételt az amerikai imperialisták gaztetteiről, és azt is bemutatni, hogy mi szerepelt itt?
Hát, én most nem szeretnék az imperialisták helyében lenni, az hétszentség.
A férjem a forradalom idején még Kunhegyesen élt. Egy olyan fametszetes grafikájáért kapott négyéves börtönbüntetést, amely önmagában nem is lett volna érdekes. Annak a metszetnek nem volt semmiféle hátsószándékú, politikai gondolata, mindössze Radnóti Miklós Erőltetett menet című verse ihlette meg őt ennek az elkészítésekor. Végül ez a kép került fel arra a plakátra, amelyre a „Szabad Magyarországot” feliratot nem is ő, hanem a barátai írták fel. Ennek ellenére – szellemi alkotóként – őt is bűnrészességgel vádolták, s a megítélt négy évből kettőt le is ült. A többi „alkotó” közül kettő disszidált, a többi pedig eltűnt, szóval rajta kívül senki mást nem tudtak elkapni
- mesélte a Dehir.hu-nak a tíz éve elhunyt Bényi Árpád özvegye. A festő képeiből Fájdalmas örökség – 1956 és Bényi Árpád festőművész emlékezete címmel nyílt kiállítás Debrecenben.
Újra aktuálisak az 1956-os gondolatok arról, hogy szűnjön meg az elnyomás, legyen szólás- és sajtószabadság, valamint, hogy az oroszok ne szóljanak bele a magyar belpolitikába. (MTI)
Egy haza sosem tért, 56-os menekültről szól a film. Míg az oroszok kivonulására várt, a családja amerikai lett. Félig. Lányai derítenek fényt itthon arra, tényleg szabadságharcos volt-e a papa. Pigniczky Réka filmje.
A magyarságnak kell a saját sorsát alakítania, csak egy egységes nemzet tud alakítani történelmet, akár világtörténelmet is. (MTI)
Molnár Tibor, az Együtt elnökségi tagja mondott beszédet Nagy Imre szobránál, például arról, hogy abban a történelmi korban élünk, ahol magyar lehetetlenít el magyart. Ezután Juhász Péter, Szigetvári Viktor és még tizenöt szimpatizáns fehér rózsákat helyezett el az emlékhelyen. Hat perccel a kezdés után vége is lett az eseménynek.
Nagy Imre szobránál egyelőre közel ugyanannyian vannak az újságírók, mint a megemlékezők. Itt az Együtt – a Korszakváltók Pártja az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából fog koszorúzni, a képviselők a kezdéskor fehér rózsával ácsorognak.
A hatvan évvel ezelőtti eseményekhez méltó módon emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharcra a Gál Ferenc Főiskola Békési Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban, ahol diákok bújtak a forradalom hőseinek szerepébe. Korhű ruhákba öltve idézték meg 1956 meghatározó jeleneteit, amiről Vámos Zoltán operatőr, a Békéscsabai Jókai színház videótárának vezetője és Nagy Attila, a videótár munkatársa kisfilmet forgatott. Az alkotáshoz a forradalmat megörökítő, előzetesen kiválasztott tizenkét legendás fotó szolgáltatta az alapokat. (Beol.hu)
Bokros Lajos lép a teherautóra, és gyorsan a Modern Magyarország Mozgalom nevében 15 órára a Blahára hívja az egybegyűlteket, ahol egy másik beszédet fog tartani. „De nem árulom el, hogy mit” – titokzatoskodik. Aztán az 56-os hősöket méltatja, Nagy Imrére, Maléter Pálra emlékezik. „Azzal tudjuk méltóan ünnepelni a hősök emlékét, hogy minden erőnkkel azon vagyunk, hogy kiállunk a magyar szabadságért”.
Egyébként azt mondják a szervezők, azért teherautó lett a színpad az ellenzéki tüntetésén, mert csak 15 perccel a kezdés előtt engedték őket a helyszínre, ami alatt már nem volt idejük színpadot építeni. Viszont a teherautóra kapcsoltak egy elektromos dudát, ami minden öblösebb orbánozásnál olyan hangot ad, mint egy tehén, amelyiknek komoly hasgörcsei vannak.
A miniszter és családja legalább 10 perccel az állami ünnepség kezdete után talált fel a színpadra a Kossuth téren.
Tíz évvel a szörnyű események, hatalmi gaztettek után, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat könyvbemutatóján foglaltam össze egy évtizednyi jogvédő küzdelmünk eredményeit és tanulságait s azt, hogyan látom most a 2006 őszi jogtiprásokat, a felelősségrevonás és a teljeskörű igazságtétel elmaradását és azt a tényt, hogy idén az egész „baloldal” együtt ünnepel a véreskezű Gyurcsány Ferenccel.
„Ez egy délelőtti erőfelmérő a legbátrabbaknak, nyugodtan jöjjön közelebb, aki a demokrata tüntetésre érkezett” – mondja Szabó Gábor Tuareg a sárga teherautóból kialakított színpadon. A Civil Ellenzéki Kerekasztal 10 órai tüntetésére nagyon kevesen érkeztek, de annál hangosabbak, folyamatosan próbálgatják a sípjaikat. „Picit várunk, hátha a Népszabadságból érkezik valaki. De addig is, kell az edzés, alaphang a gyülekezéshez”, mondja Szabó, erre mind a jelenlévő kb. negyven ember fütyülni és dudálni és vuvuzelázni kezd. Kifejezetten kellemetlen a sípolás közepén állni.
Áder János köztársasági elnök rendőr vezérőrnagyból rendőr altábornaggyá léptette elő Tasnádi Lászlót, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkárát még október 19-én - szúrta ki a 444.hu a kormany.hu október 23-ára készített mellékletében.
Negyedórás késéssel megérkezett Bokros Lajos egy spáros nejlonzacskóval a kezében. Megtapsolták a résztvevők, ő pedig megtapsolta a résztvevőket, és ezzel kezdetét vette a rendezvény. „Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy mi a bajom Orbán Viktorral, akkor azt mondanám, hogy az, hogy hazudik” – mondta a Civil Ellenzéki Kerekasztal első felszólaló képviselője.
Ellenfél híján már nem is nagyon komcsiznak, de Nagy Imre azért nem kell a Fidesznek. Mi volt a forradalom eredeti programja? Mit mondanak mostanában 56-ról Oroszországban? Mivel lehetünk trendik Nyugaton? Rainer M. János, az 1956-os Intézet vezetője válaszol.
Az illiberális, putyinista Orbán Viktor kiírta magát '56 örökösei közül. (Mszp.hu)
A kaposvári forradalom hat napját dokumentáló fényképeket rejtő tejesüveget fordított ki egy munkagép hat éve a városban, az Agóra építésénél. A képeket Pálfy Jenő készítette, aki az Agóra helyén álló épületben lakott, és a forradalom után elásta el a fotókat. Nem véletlenül tartott a megtorlástól: mint egy korabeli összeírás bizonyítja, tagja volt a civilekből verbuválódott 1. páncélelhárító ütegnek. (Sonline.hu)
A zászlófelvonás után mindenkit elküldtek a Kossuth térről, még sajtóigazolvánnyal sem lehet maradni. Takarítanak, kordont bontanak. A közelben pár perc múlva kezdődik a Civil Ellenzéki Kerekasztal tüntetése körülbelül húsz ember részvételével.
A hatvan évvel ezelőtti békéscsabai forradalmi események egyik meghatározó alakja Kaskötő István, a Jókai színház dramaturgja volt. A csabai színészklub volt a forradalmi események egyik központja, ott folytak a tárgyalások a honvédség és a pártok vezetőivel, és ott született döntés a helyi ÁVH lefegyverzéséről. Kaskötő István rövid ideig a városi forradalmi bizottság elnöke, a város polgármestere is volt. A megtorlástól tartva 1956 karácsonyán elhagyta az országot, és azóta Kanadában él. (Beol.hu).