Annyira belefáradtam már ebbe az egészbe, miért érdekeljen engem pár fa?

Mert nem csak pár fát, sőt, nem csak a Ligetet érinti az átalakítás. Egy elhanyagolt parkból, a hozzá tartozó rendezetlen parkolóból, lerobbant múzeumból csinálna az állam egy csilli-villi turista- és múzeumközpontot, amivel funkciót váltana a terület. Ez embereket, forgalmat vonzana oda, miközben a parkot eddig pihenőnek használók közül sokan lehet, hogy inkább a Margitszigetre vagy más zöld helyekre mennének. A változást talán az egész városban érezni lehetne.

És most ez jó vagy rossz?

Ez már hitvita. Az átalakítást szorgalmazók szerint zöldebb, de ami még fontosabb, végre modern és menő lesz ez a kábé 1980-ban megragadt, lepusztult terület, vonzani fogja a turistákat Budapestre. Az ilyen típusú átalakításra a Kopaszi-gátat hozzák példaként. Az ellenzők szerint viszont nem ingatlanfejlesztésként kellene kezelni a területet, hanem parkként kellene felújítani, és Budapestre sem jönne több külföldi turista csak azért, mert csomó múzeumot egy kupacba szórnak egy rakás pénzért. Egy hatástanulmány szerint mindenesetre hosszú távon anyagilag jól jár majd az ország.

Azt mondják meg nekem, hogy több vagy kevesebb zöld lesz, és akkor én eldöntöm, hogy jó-e ez az egész.

Ez az, amit élő ember nem tud megmondani. Mindenki mást állít, ráadásul nincsenek is kőbe vésve a tervek, azok még mindig változhatnak. A Városliget Zrt. szerint mindenesetre a 60 százalékos zöldfelület 65-re nő majd. Az ellenzők szerint ez csak trükközés, az arány nem az egész Ligetre vonatkozik, és a vízfelületek is benne vannak. A Liget-projekt erre visszavág: az úgynevezett teljes értékű zöldfelület (amikor a talaj és a kőzetréteg között nincs mesterséges építmény) is nő, 57,1-ről 61 százalékra, mondják.

Van egy másik mutató, a beépítettség, az ellenzők ezzel szeretnek jönni, ez ugyanis 5 százalékról 7-re nő. Erre is van válasza a projektnek: csak ott lesznek új épületek, ahol most beton és parkoló vagy eleve épület van. Szóval, mindenki azt mazsolázza ki az adatok közül, ami őt igazolja. Azt viszont nyilván nem tudjuk, érzetre milyen lesz majd az új Liget, pedig az lenne a legfontosabb.

Oké. Számszerűen több vagy kevesebb fa és épület lesz?

Ebben ugyanúgy nem lehet igazságot tenni. Az épületekről ugye a Városliget Zrt. azt mondja, nem raknak semmit olyan területre, ami most zöld. Az ellenoldal erre azt mondja, mégiscsak a Ligetbe öntenek egy lakótelepnyi betont, és építenek mélygarázst, Néprajzi Múzeumot, Zene Házát a Hungexpo-épületek helyére, óriás Nemzeti Galériát a Pecsa helyére, meg Városligeti Színházat. Nagyobb épületek, plusz mindenféle pavilonok lesznek.

A Városliget 6500 fájával kapcsolatosan is nehéz kihámozni az igazságot a Liget-projekt nyilatkozataiból. Eleinte nem mondtak semmit a kivágásokról, csak annyit, hogy a 600 beteg fát megpróbálják megmenteni, és ültetnek 1000 új példányt. Aztán amikor tavaly márciusban balhé lett a kivágások kezdéséből, megígérték, hogy befejezik. Aztán ugyanezt úgy ígérték meg újra, mintha eddig mégis tervben lett volna a kivágás. És azt is elárulták, hogy 150-200 fát akartak eredetileg kivágni, ezeket inkább átültetik. Aztán persze a decemberi átültetésből is balhé, és átláthatatlan vita lett. Szóval most legyen okos bárki.

Ráadásul hiába lesz számszerűen ugyanannyi vagy több fa, ha egy kis lombú, frissen ültetett növény nem adja ugyanazt az érzetet, mint egy 200 éves. A ligetvédők nem fogadják el a hivatalos fakatasztert sem, amiben szerintük csomó létező fa nincs benne. Szóval, akkor kinek van igaza? De itt van még egy dolog: a Ligetben bontottak azbesztes épületeket is ősszel. Az egyik oldal szerint ez óriási probléma, a másik szerint nem. Aztán mindenki döntse el, kinek hisz.

De a ligetvédők mit értenek hozzá? Nem szakértők, sőt, elég fura figurák is vannak köztük.

A ligetvédők közül valóban egy marihuánafogyasztás dekriminalizálásáért kiálló civil, Komáromy Gergely zenész kerül be legtöbbet a sajtóba a látványos akcióival, de ő csak egyike a sokaknak. A ligetvédők csapata vegyes, van köztük fiatal és idős, ellenzéki és volt fideszes, és egész szakértői csoport áll mögöttük. Városépítészekkel, kertészmérnökökkel, a Greenpeace-szel konzultálnak. Persze ettől még biztos vannak olyan szakemberek is, akik az ellenkezőjét mondják, mint ők.

Ennek egy szakmai vitának kellene lennie. Miért fajult el ennyire?

A ligetvédők a civil ellenállást választották, amikor sátrat vertek a bontandó épületeknél, vagy amikor a testükkel akadályozták az átültetést. Azt mondták, ha nem egyeztet velük a kormány, nem tehetnek mást. Ezt viszont nem lehet a végtelenségig csinálni. A rendőrség tavaly június végén ki is szorította őket a Közlekedési Múzeumtól, ekkor jelentek meg munkavédelmi ruhában – mellény, sisak – kopasz őrzővédők is, akiket a Liget bérelt fel, hogy őrizzék az építési területet. Itt aztán senki nem fogta vissza magát. Komáromy kéményt mászott, mire hasba vágták és elvitték. Aztán a rendőrök kiszorították őket a Kertemnél lévő táborukból július 6-án is, miután megszületett a hivatalos birtokvédelmi határozat. Egy ligetvédőt elítéltek, mert kapálózás közben szájba rúgott egy rendőrt. Most is rendőröknek kellett beavatkozni a Hungexpónál.

Ez legalább nem olyan, mint a zöldfelület, itt lehet a jogszabályokat nézni, és az alapján igazságot tenni.

Talán ezek után senkit nem lep meg, hogy ebben is állandó a vita. Tényleg építési területen voltak? Volt erről elektronikus építési napló? Miért nem láthatták a bontási engedélyt? Jogos és szabályszerű volt a birtokvédelmi határozat? Joga van a rendőrségnek nem tudomásul venni egy ligetes demonstráció bejelentését? A ligetvédők rengeteg panaszt és bejelentést tettek az eljárások során, annyit, hogy már maguk is nehezen tudják összeszámolni. Ezekre várják a jogerős válaszokat, szóval hivatalosan még mindig nem lehet tudni, ki a jó fiú. Ráadásul a kormány és a projekt végrehajtói arra hivatkoznak, hogy a Liget-projektről a parlament több egyeztetés után törvényt fogadott el, szóval jogilag is teljesen legitim a történet.

Miért nem ülnek le, és beszélik meg ezt az egészet? A magyar ember úgyis jó konferenciákban meg bizottságokban.

A ligetvédők azt mondják, ők nem hajlandók a részletekről egyeztetni, amikor az egész projekt alapjaival nem értenek egyet. És mivel nem egy hivatalos szervezet, jogilag sem tudnának tárgyalni. Az egész projektről meg sem a kivitelező, sem a kormány nem nyit vitát.

És most tényleg lehet népszavazás? Mint az olimpia ügyében?

A párhuzam tökéletes, több okból is. Egyrészt mindkettő helyi népszavazás volt/lenne, vagyis a budapestiek voksolhattak/voksolnának. Aztán azért, mert mindkettőt az ellenzék nyomta, az olimpia ügyében sikerrel. Harmadrészt azért, mert a két ügy már futott együtt: a Kúria épp tavaly ítélt úgy, hogy nem lehet népszavazás egyikről sem. A Liget ügyében az volt az érv, hogy fővárosi szintű népszavazás nem helyezhet hatályon kívül törvényt. Aztán az olimpiát egy újabb próbálkozással mégis sikerre vitte a Momentum.

Azt még mindig nem értem, miért foglalkozunk ennyit ezzel az egésszel. Ez a legnagyobb gond a városban? Máshol is vágnak ki fákat.

A Liget szimbolikus ügy lett, több ok miatt is. A ligetvédők úgy érzik, hogy párbeszéd nélkül, az „emberek feje felett” nyom át egy generációk sorsát meghatározó ügyet a kormány. Ebben amúgy szintén eléggé rímel az olimpia-projektre. Mindez összekapcsolódik a kormányfő Várba költözésével is: a Nemzeti Galéria a Várból menne a Ligetbe, vagyis biztos „Orbánnak kell kiüríteni a Várat”, mondják. Harmadrészt a kopasz, kétes hátterű őrzővédők bevetésében egyesek a jogállam leépítését látják. A másik oldal azzal érvel, hogy egy törvényes kormányzati projektről van szó, a Várat butaság ide keverni, hiszen a mostani Nemzeti Galériából nem lesz kormányépület, őrzővédők pedig mindig vannak az építkezéseknél, az a feladatuk, hogy rendben legyenek a dolgok. Ők azt mondják, igazából pár tájékozatlan, agresszív hőbörgő képtelen felfogni, hogy egy jó dolgot próbálnak éppen megakadályozni vállalhatatlan módszerekkel.

(Borítókép: Hernádi Levente Haralamposz)