Index Vakbarát Hírportál

Nincs már jövője a Jobbiknak, van, aki megmentse a pártot?

2022. június 15., szerda 14:57

Májusban még bizalmat kapott Jakab Péter a folytatáshoz a Jobbik tisztújításán, de egy hónappal később éppen a bizalom megrendülése miatt mondott le a pártelnökségről. Milyen diagnózist lehet felállítani ilyen előzményekkel a Jobbik jelenlegi helyzetéről? Stabilizálhatja még a helyét a párt a magyar politikában? Van esély az újrapozicionálásra, teheti ezt még hitelesen a Jobbik? Működhet egy lemondott elnökkel az élén a párt parlamenti képviselete? Elemzőket kérdeztünk.

Egy június 8-i Facebook-bejegyzésben jelentette be Jakab Péter, hogy lemond a Jobbik elnöki tisztségéről. A párt tisztújító kongresszusa egy hónappal korábban, május 7-én választotta újra pártelnöknek.

„A Jobbik tagsága több mint hetvenszázalékos többséggel választott meg a párt elnökének május 7-én. Hiába. Mára világossá vált, hogy az új elnökség nem kívánja a tagság útját járni, a szükséges döntések meghozatalához nem biztosítják számomra a többséget, vagyis kivették a kezemből a Jobbik irányítását. Ahhoz, hogy a mozgalom tovább tudjon működni, olyan elnökre van szükség, akivel az elnökség együtt tud dolgozni. Velem nem tud, ezért a mai nappal lemondok a Jobbik elnöki tisztségéről” – közölte Jakab Péter június 8-i posztjában.

A lemondás közvetlen előzménye az volt, hogy kizárását kezdeményezte saját elnökhelyettesének, Potocskáné Kőrösi Anitának, akiben megrendült a bizalma, mert szerinte elnöki jogkört ragadott magához, és csődbe vinné a pártot. Jakab Péter lemondása óta az új tisztújításig ügyvezető elnökként Potocskáné Kőrösi Anita és a Jobbik hattagú elnöksége irányítja a pártot.

A pártvagyon a tét

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a Jobbik jelenlegi helyzetével kapcsolatban az Indexnek azt nyilatkozta: az ellenzéki közös lista megszüntette a párt politikai piacát.

„Egy Gyurcsány-ellenes párt, ha szövetséget köt Gyurcsánnyal, korábbi szavazói felszívódnak. A 2010 előtt csatlakozó baloldali kiábrándultak ismét az »eredetit« választják, a nemzeti radikális választók számára pedig ez »no go area«” – fogalmazott az elemző lapunknak.

Mráz Ágoston Sámuel szerint a Jobbik érdeke egy önálló lista lett volna 2022-ben, a szövetségkötés révén jövője felszámolódott, különösen, miután megjelent egy Gyurcsány-ellenes nemzeti radikális alternatíva: a Mi Hazánk.

Ez azt is jelenti, hogy akárki is lesz a Jobbik elnöke, az végelszámoló lesz

– jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője.

Mráz Ágoston Sámuel úgy véli: a hiányzó szavazótábor, a meggyengült szervezet, a baloldal csalódása, a Jobbik pluszszavazóinak hiánya és az értékét vesztő pártmárkanév miatt kijelenthető:

2024, de legkésőbb 2026 után a Jobbiknak nincs jövője, senki és sehogy nem tudja megmenteni már a pártot.

A Jobbikon belüli konfliktusokat az elemző úgy értékelte: azok a rendelkezésre álló források és a vagyon elosztásáról szólnak, nem az ideológiai irányokról vagy a párt jövőjéről.

„Mivel 2022-ben nemcsak kormányt, hanem ellenzéket is választottunk, 2026-ig a Jobbik állami támogatásra jogosult. A jelenlegi szabályok szerint a párt összesen két-, a frakció mintegy négymilliárd forintban reménykedhet. A frakcióvezetői poszt és ezáltal a nagyobb összeg elosztása Jakab Péternél marad, hiszen vazallusaiból áll a frakció, okosan az ellene nem lázadó embereket juttatta jól fizető mandátumhoz” – fejtette ki Mráz Ágoston Sámuel. Hozzátette: a pártban elsősorban a mandátum nélkül maradók lázadnak Jakab Péter ellen, akik legalább a pártfinanszírozás összegéből akarnak részesülni.

„Látványos, ahogy a költségoldalon spórol mind a frakció, mind a pártszervezet. Nem a jövőjükbe fektetnek, például intézmények építésébe, hanem a források elosztására koncentrálnak. Néhány éve még a Jobbik »politikusbűnözőknek« nevezte volna a mostani pártelitet viselkedésük és célrendszerük alapján” – mondta a Nézőpont Intézet vezetője.

Újabb jobbikos belháború jöhet

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a Jobbik történetének legsúlyosabb válságába jutott, még ha a válságfolyamat nem is most, Jakab Péter pártelnök lemondásával kezdődött, hanem Vona Gábor 2018-as távozásával.

A szakértő kifejtette: a párt képviselőinek száma és pénze megcsappant, a karrierlehetőségek beszűkültek, és egy hanyatló szervezetben tankönyvszerűen élesednek az ellentétek.

„A szexbotrány, az elnökségi és választmányi ülésen lezajlott szóváltások mutatják: emberileg valami nagyon elromlott ebben a pártban. Bárki is lesz a párt új elnöke, szinte lehetetlen feladat tornyosul előtte. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy nem látni olyan politikust sem a frakcióban, sem a pártelnökségben, aki a siker érdemi esélyével láthatna neki a párt irányításának. Hiányoznak az ismert, jól kommunikáló, egyúttal hiteles személyek” – fogalmazott Nagy Attila Tibor az Indexnek.

Az elemző úgy látja: a Jobbik ideológiai profilja annak ellenére elmosódott, hogy önmagát jobbközép pártnak definiálja. Jakab Péter egyik legnagyobb hibájának azt tartja, hogy „ügyet sem vetett az ideológiai kérdésekre (…) demagóg, prolistílusú felszólalásaival” pedig ezt az ideológiai űrt nem pótolhatta.

Emellett az is látszott Nagy Attila Tibor szerint, hogy Jakab Péter „nem volt hajlandó mélyen beleásni magát” Magyarország szakpolitikai kérdéseibe. „Így aztán nem is csoda, hogy a hosszabb interjúk, beszédek során nyilvánvalóvá vált a külső szemlélőnek, hogy a NER és Orbán szidalmazásán kívül nincs érdemi politikai tartalma a megszólalásainak” – tette hozzá az elemző.

Arra a kérdésre, hogy szét lehet-e választani a képviselőcsoport és a párt vezetését, vagyis működhet-e egy lemondott elnökkel az élen a párt parlamenti képviselete, Nagy Attila Tibor rámutatott: a Jobbikban is az a hagyomány, hogy a pártelnöki és frakcióvezetői poszt – egy rövid periódust leszámítva – egy kézben volt.

Az elemző szerint ez biztosította, hogy a képviselőcsoport és a párt szervezete ne kerüljön egymással szembe, amire van példa a magyar politikatörténetben. Példaként említette a KDNP 1996–97-es válságát, amikor is Giczy György pártelnöksége idején végletesen szembekerült a frakció többsége a párt vezetőjével.

Amennyiben különválik a pártelnöki és frakcióvezetői poszt, a két vezető egymás riválisává válhat – tekintettel a Jobbik mérgezett légkörére a képviselőcsoport és a párt elnöke könnyedén szembekerülhet egymással

– vélekedett Nagy Attila Tibor.

Nagy kérdésnek tartja, hogy Jakab Péter távozik-e a frakcióvezetői posztról, és ha igen, az új pártelnök megszerzi-e a frakcióvezetői posztot. „Facebook-oldalának tanúsága szerint Jakab Péter elkezdett a pártelnökség ellen szervezkedni, és már több megyei vezetővel sikerült megbeszélést folytatnia” – jegyezte meg az elemző.

Feladni? Soha! Indulás. Maradok a nép pártján!

írta ki június 12-én a közösségi oldalára Jakab Péter. Az ezt követő napokban megosztott képei alapján a Jobbik lemondott elnöke valóban országjárásra indult, hogy a párt regionális vezetőivel találkozzon és egyeztessen.

A Jobbik képviselőcsoportjának június 14-i közleményében az áll, hogy a frakció teljes egységben működik.

Reagálva azokra a sajtóinformációkra, hogy Jakab Péter lemondhat vagy lemondathatják a képviselőcsoport vezetéséről is, azt írták: a valóság az, hogy a Jobbik frakciója teljes egyetértésben ülésezett és döntött, összhangban a frakció vezetőjével, Jakab Péterrel.

A Jobbik frakciója, csakúgy, mint az előző hetekben is, teljes egységben dolgozik a párt jobboldali, konzervatív politikájának megvalósításán, és összhangban szólal fel, cselekszik a válság által nehéz helyzetbe sodort emberek megvédése érdekében. Minden ezzel ellenkező híresztelés csupán a Fidesz, illetve a hozzájuk köthető média vágyálma

– olvasható a közleményben.

Nagy Attila Tibor az Indexnek azt mondta: az ellenzéki oldalon tovább fog csökkenni a párt tekintélye, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a presztízscsökkenés már a 2022-es választások idején bekövetkezett azáltal, hogy az ellenzéki összefogás jobbikos jelöltjei egyetlenegy vidéki mandátumhoz sem jutottak, holott a Jobbik korábban a vidék pártjának hirdette magát.

Az elemző szerint a Fidesz aligha bánja, hogy egy jobboldali versenytársa elmerülni látszik a süllyesztőben, és még az is lehet, hogy Orbán Viktor személyes elégtételt érez Jakab Péter bukása miatt, ugyanis a parlamentben többször keményen támadta a kormányfőt és családját.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor lesz a Jobbik új elnökválasztása, az sem ismert, hogy kik indulhatnak el az elnöki székért. Lukács László, a párt alelnöke nem számol azzal, hogy Jakab Péter újra megméretteti magát, szerinte sem politikailag, sem logikailag nem lenne helyes vagy megvalósítható, ha ismét elindulna. Azt is megerősítette, hogy teljes tisztújítás nem lesz, vagyis a jelenlegi elnökhelyettes és alelnökök maradnak a helyükön.

A május 7-i tisztújításon Jakab Péter riválisa az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának korábbi elnöke, Stummer János volt. A szavazatok 27,8 százalékát szerezte meg, de a tisztújítás után pár nappal később kilépett a pártból, mert állítása szerint nyilvánvalóvá vált számára, hogy a Jobbik politikai közössége nem azon az úton kíván továbbhaladni, amelyet ő üdvösnek tartana. „Jakab Péter és szűk környezetének politikáját és vezetési gyakorlatát eddig is távolságtartással kezeltem, a továbbiakban viszont nem kívánok közösséget vállalni vele” – közölte még májusban Stummer János.

(Borítókép: Jakab Péter 2019. október 23-án. Fotó: Mónus Márton / MTI)

Rovatok