Ahogy azzal több alkalommal is foglalkoztunk, hazánkban az elmúlt harminc évben újra és újra a nemzetgazdasági átlagkereset alá esett a pedagógusok bére, mivel a fizetéseket nem tartották karban, így azok folyamatosan elinflálódtak. 2022-ben ez a probléma minden eddiginél jobban sújtja a pedagógustársadalmat, ma egy kezdő tanári fizetés nettó 207 ezer forint, azaz a még családalapítás előtt álló fiataloknak ebből az összegből kellene fedezniük az albérletet, a rezsit, az étkezést és minden egyéb kiadást. Nagy port kavart idén annak a pedagógusnak a levele, aki levélben kereste meg Orbán Viktort, hogy tájékoztassa: pályakezdő tanárként üres tésztán/rizsen él egy 17 négyzetméteres penészes lakásban, mert másra nem futja.

Kétségbeesett levelekkel a PDSZ postaládája is megtelt. Nagy Erzsébet lapunknak arról beszélt: bár a pedagógusok egyelőre nem tudják, hogy pontosan mekkora levonást kapnak majd a fizetésükből a szeptemberre időzített polgári engedetlenségi akciók és sztrájkok miatt, már most sokan jelezték, hogy igényt tartanának a szakszervezet anyagi segítségére. Kompenzáció, kiegészítés nélkül ugyanis nem tudják, hogy miből fogják kifizetni a számlákat.

Egyre többen vállalnak erőn felül másodállást, tudunk olyan kollégáról, aki sírásóként, villanyszerelőként és felszolgálóként keres pluszpénzt a tanítás mellett. Ezzel együtt a kataszabályok átalakítása a pedagógusoknak is betett, kifejezetten rosszul jártak azok, akik művelődési központokban tartanak szakköröket, de nehéz helyzetbe kerültek a másodállásban nyelviskolában tanító vagy cégeknél tolmácsként, fordítóként dolgozó pedagógusok is

– mondta az Indexnek a PDSZ ügyvivője.

Hangsúlyozta: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 37 ezer katás vállalkozónak volt a fő tevékenysége az oktatás, de ebbe a körbe a hagyományos pedagógiai feladatokat ellátó vállalkozókon túl sokan mások is beletartoznak, így pontos adat nincs, de a több tízezres létszám ettől függetlenül is jól jelzi a terület nagyságát.

Összehangolt sztrájkra készülnek

Tüntetés, virrasztás, élőlánc, polgári engedetlenségi akció, sztrájk – a tanárok és a mellettük kiálló diákok mostanra gyakorlatilag minden eszközt bevetettek a változások reményében. A szakszervezetek a Helsinki Bizottság segítségével a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás ügyében – azaz azzal kapcsolatban, hogy mi az a minimumellátás, amit a munkabeszüntetés ideje alatt is teljesíteni kell a tanároknak – a strasbourgi bírósághoz fordultak, de a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) közreműködésével a törvényt is megtámadták, beadványuk az Alkotmánybíróságnál tart. 

Az érdekvédők a jogi lépéseket azért tartották szükségesnek, mert a kormány rendeletileg úgy alakította a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik munkabeszüntetést tartanak. A szakszervezetek erre válaszként gördülő sztrájkot hirdettek, felhívásukban azt javasolták a tanároknak, hogy a munkabeszüntetés ideje alatt használják ki a törvény által nyújtott kiskapukat.

Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanakkor úgy látjuk, hogy a közeljövőben kénytelenek leszünk központilag is sztrájknapokat kijelölni, az összehangolt munkabeszüntetésnek ugyanis több értelme van. Jelenleg elszórtan, egymástól eltérő módon sztrájkolnak az iskolákban, de szerintünk fontos, hogy egyszerre, egységesen álljuk ki az oktatás problémáinak megoldása érdekében

– emelte ki Nagy Erzsébet, megjegyezve, hogy a kijelölt sztrájknap ügyében mindenképpen valamilyen őszi dátumban gondolkodnak, de a szervezés még folyamatban van.

Hozzátette továbbá, hogy a sztrájkhajlandóság vélhetően nőni fog annak köszönhetően, hogy a PDSZ által létrehozott alapítvány az eddig gyűjtött támogatásokból kompenzálni tudja a sztrájk vagy a polgári engedetlenségi akciók miatt kiesett pedagógusi béreket.

357 milliárdos fedezetigény?

Mint ismert, a szakszervezetek elsősorban a magasabb fizetésért küzdenek, a PDSZ és a PSZ egészen konkrétan 45 százalékos béremelést szeretne kiharcolni a pedagógusoknak, míg a pedagógiai végzettséggel nem rendelkező egyéb alkalmazottak – így például az asszisztensek, a titkárok vagy a dajkák – 130 százalékos fizetésemelést kapnának.

A kormány több ízben is elismerte, hogy valóban szükség van a bérfelzárkóztatásra, az emelés egy jelentős részét mégis az uniós források behozatalához köti. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón lapunk kérdésére úgy fogalmazott: „a pénzek megérkezése után lesz garantálva a pedagógusbér-emelés”.

Nagy Erzsébet szerint ugyanakkor nincs idő várni, ha másképp nem megy, akkor a fent említett 45, illetve 130 százalékos béremelést nemzeti forrásból kell biztosítania a kormánynak. A PDSZ ügyvivője egy kalkulációt is készített, ez alapján az emelés fedezetigénye 357 milliárd forint lenne. Számításához a KSH adatait, az oktatásban dolgozók számát és az ellátandó órák mennyiségét vette alapul.

Noha a PDSZ ügyvivője úgy véli, hogy a kormánynak ezt az összeget ki kell tudnia fizetni, uniós források nélkül ígéret egyelőre csak egy 10 százalékos pótlékemelésre van, ami nem jelent valódi választ a pedagógushiányra.

„Az elvándorlást ez nem állítja meg, de biztosak lehetünk abban, hogy a pótlékemelés ígérete a pályaválasztás előtt álló fiatalokat sem csigázza fel” – jelentette ki Nagy Erzsébet, aki kitért arra is, hogy számos intézmény még most, szeptember második felében is azért küzd, hogy feltöltse a tantestületet.

A „Pedagógusállások” Facebook-csoport valóban tele van álláshirdetésekkel, egy XII. kerületi neves intézmény például még mindig várja a matematika, az informatika és a fizika szakos kollégák jelentkezését.

„Az intézmény helyzete nem egyedi, a pedagógushiány országszerte, már a főváros jobb környékein is gondot jelent. Bármeddig is húzódik a béremelés, látni kell, hogy más megoldás nem lesz” – tette hozzá Nagy Erzsébet.

(Borítókép: Diákok a tanárokért diáktüntetés a Kossuth téren 2022. március 16-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)