A kormány azt ígérte, nem lesznek megszorítások. Minek tekinthetők akkor azok az intézkedések, amelyeket a választás óta hozott a kormány? A kérdésre Gulyás Gergely azt válaszolta: azt kell tisztázni, hogy mi megszorítás, és mi nem, szerinte a rezsicsökkentéssel kapcsolatban heroikus vállalása van a kormánynak. A miniszter azt is kijelentette, hogy a kormány nem megszorításokkal képzeli el a kiutat a nehéz gazdasági helyzetből.
Véget ért Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra tájékoztatója, köszönjük olvasóink figyelmét!
Gulyás Gergely elmondta, hogy hősiesnek tartják azt a küzdelmet, amelyet Ukrajna saját területének megóvásáért, visszaszerzéséért folytat. Az ellenállást segítik a nyugati fegyverek, viszont meghosszabbítják a háborút. Az lett volna a segítség, ha a háború előtt a nagyhatalmaknak sikerült volna olyan megállapodásra jutniuk, amely nem eredményezi azt, hogy az ukránoknak el kell szenvedniük ezt.
A minimálbér-tárgyalások ügyében Gulyás Gergely arról tájékoztatott: decemberig a kormány sosem avatkozik be a munkaadók és a munkavállalók közötti tárgyalásokba.
Az FKF dolgozóinak sztrájkjáról mi a véleménye? A miniszternek nincs negatív véleménye arról, ha valaki él a jogával, azt azonban elmondta, hogy a főváros feladata, hogy biztosítsa Budapesten a szemétszállítást.
A tanártüntetésekkel, polgári engedetlenséggel, illetve azzal kapcsolatban, hogy mi a pedagógusok véleménye, Gulyás Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a megmozdulásokon a tanárok egyötöde vett részt. Azt is elmondta: ha a tanárok tiltakozni akarnak, azt jogszabályi keretek között tegyék. Leszögezte, hogy minden jó tanárra szükség van, minden elbocsátást sajnál, de azt is kifejtette, hogy ha valaki nem megy be a munkaidejében dolgozni, azt el szokták bocsátani.
A kormány azt ígérte, nem lesznek megszorítások. Minek tekinthetők akkor azok az intézkedések, amelyeket a választás óta hozott a kormány? A kérdésre Gulyás Gergely azt válaszolta: azt kell tisztázni, hogy mi megszorítás, és mi nem, szerinte a rezsicsökkentéssel kapcsolatban heroikus vállalása van a kormánynak. A miniszter azt is kijelentette, hogy a kormány nem megszorításokkal képzeli el a kiutat a nehéz gazdasági helyzetből.
A majomhimlővel összefüggésben (a kormánypárti sajtóban írtak arról, hogy a Soros alapítvány egyik vezetője elkapta a majomhimlőt a New York Pride-on) a Magyar Fórum azt kérdezte, hogy nem kellene-e betiltani közegészségügyi okokból a Budapest Pride-ot. Gulyás Gergely elmondta: a gyülekezés alkotmányos védelmet élvez az értéktartalomtól függetlenül, a miniszter nem tartaná jónak ezen változtatni.
Gulyás Gergely az Index kérdésére kifejtette, hogy van olyan program, amely év végén lejár. Fontosnak nevezte, hogy bármilyen nehéz is az európai és a magyar gazdasági helyzet, a költségvetésben nem fog változni, hogy legalább annyit fordítanak családtámogatásra, mint idén. Értékelni kell, hogy melyek a leghatékonyabb családtámogatási formák, ezeket kell-e meghosszabbítani, vagy mást kell bevezetni.
Gulyás Gergely az Index kérdésére a gyármentő programról elárulta, hogy a tegnapi kormányülésen is szó volt róla, néhány napon belül ismertetik a részleteket.
A kormány nem tartja-e túl korainak a jegybanknak azt a bejelentését, miszerint befejezik a kamatemelési ciklust? – kérdeztük Gulyás Gergelytől, aki leszögezte: a kormánynak nem feladata és nem is lenne helyes, ha kommentálná a jegybanki döntéseket.
A Magyarországon tárolt gázkészletek hány százaléka nem Magyarországé? – kérdeztük Gulyás Gergelytől, aki konkrét számot nem közölt, de annyit elmondott, hogy tárolunk a szerbeknek, viszont az osztrákok még kőolajjal tartoznak nekünk.
Látva a nemzetközi helyzetet, hogyan készül a kormány arra, ha valami probléma adódik a Török Áramlattal? – kérdezte az Index Gulyás Gergelytől.
A miniszter elmondta: minden kormánynak többszörösen kell védelmeznie a saját területén áthaladó, energiaszállítást biztosító csővezetékeket, erre tudják felhívni a figyelmet, egyébként rajtunk kívül áll az ügy.
Megalakult a parlament LMBTQ-jogokkal foglalkozó képviselőcsoportja. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely arról beszélt: irigyli azokat, akik azt gondolják, hogy ez az ország száz legfontosabb ügye közé tartozik.
A hétfői iskolai késelés témájában feltett kérdésre Gulyás Gergely elmondta: azt kell megvizsgálni, melyik iskolába kell még iskolaőr, ennél nagyobb biztonságot nehezen tud garantálni az állam. Szükség van az iskolaőrrendszer bővítésére.
A helyreállítási alappal összefüggésben, illetve arról, nem tart-e a kormány zsarolástól az EU részéről, Gulyás Gergely elmondta: a kormány látja, hogy mi az uniós helyzet, olyan kérések is előfordulhatnak, amelyeknek nincs jogalapjuk, de igyekeznek lojálisan viszonyulni a többi tagállamhoz és az Európai Bizottsághoz.
Ha a másik ezt megszegi, kettős mércét valósít meg, akkor Magyarország válaszolni fog, de a kormány racionálisan próbál hozzáállni az együttműködéshez. Gulyás Gergely az uniós forrásokról azt mondta: ami nekünk jár, azt meg kell kapnunk, ebben a tekintetben nincs B terve a kormánynak.
A kérdésre, hogy milyen károkat okozott eddig, hogy az uniós forrásokat visszatartották, a miniszter azt válaszolta: versenyhátrányt jelent, az uniós pályázatok egy részét kiírták, azokat a kormány megelőlegezte, tehát most a kormánynak tartoznak az uniós pénzekkel.
Gulyás Gergely világossá tette, hogy az oktatásügyi tüntetéseket nemcsak tiszteletben tartják, hanem azonosulnak is a célokkal. Megjegyezte, hogy a baloldal az akadálya annak, hogy megkapják az uniós pénzeket, ha úgy tetszik, ezek Dobrev Klára-ellenes tüntetések.
A miniszter kitért arra is, hogy a sztrájkszabályok nem teszik kötelezővé, hogy a pedagógus tanítson, de nem szeretnék, hogy a sztrájk elszenvedői a szülők és a gazdaság legyen, ezért a felügyeletet biztosítani kell. Ha viszont valaki nem megy be a munkahelyére, figyelmeztetést kap. Gulyás Gergely szerint azt egy állam nem engedheti meg magának, hogy ne reagáljon a tudatos jogszabálysértésre.
A népszámlálás témájában Gulyás Gergely arról tájékoztatott, hogy az érintett címek 31,6 százalékáról már érkezett válasz. Győr-Moson-Sopron megyében már a 36 százalékot is meghaladja a népszámlálási kérdésekre válaszolók aránya. A megyei jogú városok közül Érden töltötték ki legtöbben az ívet.
Újságírói kérdésre az EU megítélésével kapcsolatban Gulyás Gergely arról beszélt, hogy valóban vannak olyan uniós politikusok, akik „bort isznak és vizet prédikálnak”, ennek van hitelvesztési kockázata, de nem csak ez járult hozzá, hogy Magyarországon is romlott az EU megítélése. Az is hozzájárult, hogy az EU nem képes arra, hogy a saját tagállamait megbecsülje, illetve tisztelje, tehát ez indokolt reakció.
A korábbi magyar–osztrák–szerb csúcstalálkozóval kapcsolatban Gulyás Gergely kérdésre elmondta: a cél az lenne, hogy már Szerbia déli határánál meg tudják állítani a migrációt, erről még folynak az egyeztetések.
Szivárgást észleltek Lengyelországban a Barátság kőolajvezetéken, ez érint-e Magyarországot? Gulyás Gergely elmondta: megtalálták a szivárgás helyét, nem feltételezhető, hogy szándékos rongálás volt, nincs veszélyben a Barátság kőolajvezeték működése.
Gulyás Gergely leszögezte, hogy Magyarország minden olyan uniós szankciót, amely a vagyonok befagyasztásával kapcsolatos, végrehajtott, de nem tudta megmondani, hogy ebből mennyi jutott Magyarországra, és az sem világos, hogy nyilvános-e ez az adat.
Lesz-e KRESZ-szabályozása a rollerek közlekedésének? Gulyás Gergely elmondta: átláthatóbb, világosabb szabályozás kell, ez a kerületek, a főváros feladata, ha van konkrét javaslatuk a KRESZ megváltoztatására, azt a kormány támogatni fogja.
Gulyás Gergely kérdésre elmondta: jó javaslatnak tartja, hogy az iskolások megnézhessék Jankovics Marcell utolsó animációs filmjét (Toldi).
Gulyás Gergely ismertette, hogy kineveztek egy miniszteri biztost, aki minden nagyobb város polgármesterével tárgyalni fog. Különböző helyzetben lévő városok vannak, a kormány is különbözőképpen tud segíteni. Elképzelhető, hogy a kisebb önkormányzatoknál lehet általános megoldást adni, de a nagyobb településekkel külön kell tárgyalni.
Arra a kérdésre, hogy mi lehetett a baloldal célja a külföldről kapott támogatással, Gulyás Gergely kijelentette: a kormányváltás volt az elsődleges cél. A miniszter hozzátette: senki nem gondolhatja komolyan, hogy nincsenek lekötelezve annak, akitől a pénzt kapják. Szerinte a baloldal áruba bocsátotta a függetlenségét.
További kérdésre Gulyás Gergely a pedagógusbérekről elmondta: mindenki örülne annak, ha a pedagógusok bére magasabb lenne, még talán a baloldal is, de a baloldalnak fontosabb kárt okozni, mint a béremelés ügye.
A miniszter szerint az Európai Bizottsággal azért nem jött létre még a megállapodás, mert a baloldal – név szerint említette Dobrev Klárát – azért küzd, hogy ne kapja meg az ország az uniós forrásokat.
A kormány abban bízik, hogy 2024-ben lehetőség lesz rá, hogy szélesebb körben emeljék a béreket.
Gulyás Gergely a gyengélkedő forintra vonatkozó kérdésre elmondta: amit a kormány meg tud tenni, megteszi, kiegyensúlyozott költségvetési politika, a hiány tartása és a külkereskedelmi deficit csökkentése. A szankciók hatásától viszont nem tudják elvonatkoztatni az árfolyamot. A forint árfolyama nagyobb mértékben gyengült, mint a lengyel fizetőeszköz, de a miniszter leszögezte, hogy a kitettségünk is nagyobb.
Gulyás Gergely annyit elárult, hogy sok témakörről volt szó, sok uniós és a magyar–német viszonyban fontos kérdésről beszéltek. Volt, amiben egyetértettek, volt, amiben nem, amiben nem értenek egyet, ott nem tudták meggyőzni egymást.
Gulyás Gergely úgy látja, hogy a pedagógusok magasabb bérkövetelései jogosak. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarországon senkinek nem lehet baja abból, hogy sztrájkban vagy tüntetésen vesz részt jogszerűen. Ezeket figyelemfelhívó tüntetéseknek tartják, nem elsősorban a kormány ellen irányulnak, hanem felhívják a figyelmet egy jelenségre, ez esetben arra, hogy a pedagógusok bére alacsonyabb az indokoltnál.
A miniszter leszögezte, hogy a pedagógusoknak is be kell tartaniuk a jogszabályokat. A polgári engedetlenség viszont nem jogi kategória, és az irodalma szerint egyébként sem anyagi célokról, hanem erkölcsi, morális kérdésekről szól, például a kordonbontás polgári engedetlenség volt.
Gulyás Gergely ismertette: a diplomásátlagbér 2025-ben 972 ezer forint lehet, ebben az esetben a pedagógus átlagbér 776 ezer forintra emelkedhet addigra. A hátrányos helyzetű régiókban dolgozók ennél is többet kaphatnak.
Nemrégiben az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága titkosszolgálati vizsgálatot rendelt el a Márki-Zay Péter mozgalmához érkező amerikai támogatások miatt. Ezzel kapcsolatban kérdésre Gulyás Gergely leszögezte: a baloldalnak kell választ adnia arra, hogy mi történt, kik jutottak pénzhez, hogy történhetett ilyen törvényellenes tevékenység.
„A Tocsik-ügy ehhez képest kismiska volt – jelentette ki a miniszter. Szerinte a vizsgálat elkerülhetetlen, ezt igazolja, hogy a baloldal is megszavazta az elindítását. – Több milliárd forinthoz közelítő pénzek érkeztek a dollárbaloldalhoz” – tette hozzá Gulyás Gergely.