Demjén Ferenc Szabadság vándorai című dalának soraival emlékezett meg az október 23-ai eseményekről Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.
Láthatsz, hogyha tengert úszunk át
Felhőkről lábat lógatunk
Ezek mi vagyunk, a szabadság vándorai
Szökünk a sötétség elől
Falakon átrohanunk
Ezek mi vagyunk, a szabadság vándorai
„Boldog szabadságünnepet, Magyarország!” – tette hozzá Fürjes Balázs, aki szombaton a vajdasági Szabadkán tartott beszédet a nemzeti ünnep alkalmából.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a belvárosban mondott beszédet a nemzeti ünnepen. Úgy fogalmazott: a forradalom hősei saját életüket és családjuk szabadságát kockáztatták, sok esetben áldozták fel a függetlenség kivívásáért, és ha csak néhány napra is, de győztek.
„Az ő törekvéseik, kitartásuk is kellett ahhoz, hogy mi elnyerhessük a nemzeti és az egyéni szabadságunkat. Értük is felelősséggel tartozunk tehát, hogy élünk vele, és minden körülmény-nyomás ellenére is megőrizzük azt. Értük is kötelezettséggel és felelősséggel tartozunk, hogy képesek legyünk együtt ünnepelni egy nemzeti ünnepet” – fogalmazott a városvezető.
Cser-Palkovics András hozzátette: az 1956-os forradalom és szabadságharc bizonyítéka annak, hogy a magyar egy szabadságszerető, nemzeti önrendelkezését véráldozat árán is kivívni kész nép – írja a feol.hu.
A polgármester szerint az 1956-os eseményekben is szerepe volt a magyar nemzet minden szintjének és alkotóelemének.
1956 tehát nemcsak örökségünk, hanem egy évszázados, évezredes ethosznak a megtestesülése is, melyet ugyan más világban, más korban és más eszközökkel, de nekünk is büszkén tovább kell képviselnünk. Ez a hazánk, ez a városunk túlélésének záloga
– mondta Cser-Palkovics András.
A demonstráció utolsó felvonásaként Lengyel Tamás elmondta, hogy ez a tüntetés nem a befejezése, hanem folytatása ügyüknek, a változás pedig elkezdődött.
Összefogunk, nem félünk, folytatjuk.
A Himnusz közös eléneklése után hivatalosan lezárták az eseményt.
A Mi Hazánk Mozgalom megemlékezésén Budaházy György húga, Budaházy Edda olvasta fel testvére levelét, amelyben az állt, hogy az elítélt éhségsztrájkba kezd a börtönben.
Budaházy György azt írta: azért döntött így, mert úgy érzi, most már nincs mit veszítenie. A Hunnia-per vádlottját idén márciusban ítélte 17 éves fegyházbüntetésre a bíróság.
Pajda Renáta egyetemista, az ADOM Diákmozgalom tagja elmondta, diákként azt látták, hogy a tanárok le vannak terhelve, megalázzák őket, és kevés a bérük. Szerinte a tanárok helyzetén kívül is nagyon sok probléma van az oktatásban, ezért azt kérte a demonstrálóktól, hogy tartsanak ki.
Ha összetartunk, elképesztő, mire leszünk képesek
– mondta Pajda Renáta.
Koleszár András, a katakárosultak képviselője azzal kezdte mondandóját, hogy vétkesek közt cinkos, aki néma. Szerinte aki nincs velük, az a visszalopakodó kommunizmust támogatja.
Megjegyezte, egyelőre csak elbocsátások vannak koncepciós perek helyett. Szerinte Orbán Viktor körül szorul a hurok, mert a kormányfőnek félnie kell tőlük. Azt is hozzátette, hogy cselekvésre van szükség, többek között általános sztrájkkal. A kukások szerinte megmutatták, hogy rá kell borítani az asztalt a döntéshozókra.
Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) vezetője is beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy büszke azokra a diákokra, akik megmutatják a társadalomnak, mi a szolidaritás.
Szilágyi József az Egyesült Villamosipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségétől (EVDSZ) bejelentette: a jelen levő szakszervezetekkel akciószövetséget kötöttek, mert közösek a problémáik, példaként a sztrájkot és a bérezést említette. Célként hangsúlyozta, hogy meg kell törni a hatalom arroganciáját, és erősíteni kell a társadalom szolidaritását.
A tüntetők, mintha futballmérkőzésen lennének, elkezdtek ugrálni, közben pedig azt skandálták:
Ki nem ugrál, Pintér Sándor, hejj, hejj!
Szakszervezeti vezetők léptek a színpadra. Közülük Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke többek között az egyenrangúság, jogbiztonság, szolidaritás elvének fontosságát hangsúlyozta, majd az 1956-os hősökre emlékezett.
Úgy gondolja, jól végezték dolgukat a pedagógusok, a diákok tanultak emberi értékeket. A szakszervezeti vezető beszédét egyszer a „nincs tanár, nincs jövő” rigmussal szakították félbe.
Boros Péterné arról is beszélt, hogy nincs gondoskodó állam:
vagy megszerveződsz, megküzdesz, vagy elesel.
Az MKKSZ kiáll a pedagógusok követelései mellett, valamint kiállnak 680 ezer ember együttes problémájáért. Azt kérte, hogy együtt álljanak ki a helyzetük megváltoztatásáért.
Álljunk ki!
– reagált a tömeg. Az MKKSZ elnöke inflációt ellentételező keresetnövekedést követelt. Felszólalása végéhez közeledve azt skandálta a tömeg, hogy „Orbán, takarodj”.
Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza elmondta, hogy a diákok és a tanárok kitartásának köszönhetően egyre többen csatlakoznak hozzájuk. Szerinte a tanárok ügye mindannyiunké.
Ha nincs biztosítva az oktatás, akkor az állam nem teljesíti a feladatait az állampolgárai felé
– mondta Zeller Judit, aki szerint az sem újdonság, ha el akarják elhallgattatni azokat, akik kiállnak a változásért.
Addig nem hallgatunk, amíg nincs változás
– jelentette ki, majd elmondta, hogy az 1956-os forradalom is az oktatásból indult, majd az egész országra átterjedt. Végül folyatásra buzdította a résztvevőket.
A Demokratikus Koalíció (DK) több fotót is közölt a helyszínről, és jelezték, hogy a tüntetők mellett állnak.
A párt árnyékkormányának vezetője, Dobrev Klára pedig a saját oldalán is posztolt a megmozdulásról.
Veletek együtt van remény! Több tízezren álltunk ki a szabad oktatásért, egy szabad, európai Magyarországért
– írta Dobrev Klára a Facebook-oldalán.
A Fridays for Future aktivistái azt kérték a tüntetőktől, hogy az egyik kezükkel fogják be a szájukat, a másikkal takarják el a szemüket.
Milyen érzés tehetetlennek lenni?
– kérdezte az egyik aktivista, aki beszédében összekötötte a klímavédelmet az oktatásüggyel. A tömeg közben azt skandálta, hogy tanár nélkül nincs jövő.
Törley Katalin, a Kölcsey Gimnáziumból 23 év után kirúgott tanár azt mondta, azért jött ide, mert szerinte sok probléma van az oktatásban: az egyik, hogy néha nem is a szaktárgyaikat tanítják.
Pilz Olivérrel ketten a színpadon többek között kijelentették: ha lettek volna érdemi egyeztetések, és nem sunyin hoztak volna intézkedéseket, nem omlott volna össze az oktatás. Ha lenne sztrájkjoguk, nem kényszerülnének polgári engedetlenségre. Ha 12 éven keresztül nem verték volna át őket, még hinnének az ígéreteknek. Leszögezték, hogy semmit sem jelentenek a kormányinfón elhangzó, „ha létrejön a megállapodás az EU-val…” kezdetű mondatok.
Pusztán bérkérdést látni a megmozdulásokban azt jelenti, hogy súlyos szövegértési problémáik vannak, és nekik az oktatás, a tudás nem jelent semmit
– üzentek a kormánynak.
Ezután több követelést is megfogalmaztak: bízzák az oktatást azokra, akik értenek hozzá, hagyják abba a tiltakozók megfélemlítését, zsarolását, működtessék mindenki megelégedésére az oktatást, az egészségügyet, a szociális, valamint a kulturális szférát.
Pankotai Lili végzős pécsi diák is színpadra lépett, aki slam poetryvel készült. Jövő című szerzeményében az oktatás problémáit vette sorra, egyben a kormányzatot is bírálta – leginkább trágár szavakkal.
A Carson Coma is fellépett, a jelenlévők pedig nagy tapssal fogadták a zenekart.
Bozai Ákos, az ADOM Diákmozgalom szóvivője azzal kezdte beszédét, hogy „rohadtul elege van”.
Úgy látja, lassan lehetetlenné válik a tanuláshoz való joguk, ezért is tüntetnek. Elmondta, összesen több mint hatvan városban voltak már megmozdulások. Példaként hozta, ha kirúgják a biológiatanárt, nem lesz, aki felkészítse őket az orvosi egyetemre.
Nincs tanár, nincs jövő
– skandálta közben a tömeg.
Bozai Ákos szerint több tízezer diák van a Műegyetem előtt, ennek hatására a tüntetők rákezdtek az „itt a helyünk” rigmusra.
Az egyik szervező a Műegyetemnél felment a színpadra, ahol azt mondta, hogy 80 ezren vannak jelen az eseményen.
Időközben a Reuters is beszámolt az eseményről, és azt írta, hogy több ezer magyar, köztük tanárok és diákok vonultak végig vasárnap Budapesten, hogy a kormány ellen tiltakozzanak, magasabb béreket követelve a tanároknak és a jövedelmeket csökkentő infláció megfékezését.
A londoni székhelyű hírügynökség szerint a tüntetők a Duna egyik hídján átkelve „Orbán, takarodj” és „Tanárok nélkül nincs jövő” feliratú transzparenseket tartottak a magasba, néhány órával az után, hogy „Orbán Viktor nacionalista miniszterelnök” ígéretet tett a gazdasági stabilitás megőrzésére és a lakossági energiaszámlák felső határának fenntartására még akkor is, amikor az Európai Unió gazdasági válságba csúszik.
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke elmondta, hogy az ügy közös, és azért vannak itt, mert a diákokkal vannak, akiket nem hagynak cserben. Hozzátette, a béremelés után sem oldódnak meg az oktatás problémái, a „megalázó” pedagógusbérezés miatt pedig nincs utánpótlás, miközben több ezer tanár megy nyugdíjba.
Arról is beszelt, hogy 1956-hoz hasonlóan most is itt állnak, ráadásul egyre szélesebb a tiltakozók köre. Kijelentette: a baloldalizás és brüsszelezés nem megoldás a követeléseikre. Szerinte a kormánynak nincs terve a tanárhiányra.
Szabó Zsuzsa úgy véli, a kormányt terheli a felelősség, hogy a tanárhiány miatt sérül a gyermekek tanuláshoz való joga, és a kormány a tanítás szabadságát is elvette azzal, hogy állami tankönyveket írt elő, amelyek álláspontja szerint nem adnak versenyképes tudást. Kijelentette, hogy át kell alakítani az oktatást, majd felolvasta az Orbán Viktor miniszterelnöknek a PDSZ és a PSZ által közösen írt levél tartalmát.
Összefogunk, nem félünk, folytatjuk
– zárta beszédét.
Felavatták az 1956-os szabadságharcos hősről, Wittner Máriáról elnevezett parkot vasárnap Csepelen. Borbély Lénárd (Fidesz–KDNP), a XXI. kerület polgármestere kiemelte: a közelmúltban elhunyt szabadságharcos nemes lelkű volt, igaz szívű, a hazájához mindhalálig hű, példakép a jelen és a jövő számára.
„Büszkék vagyunk Marika nénire, szabadságszeretetére, bátorságára, meg nem alkuvására” – hangsúlyozta a polgármester az MTI szerint.
A rendezvényen leleplezték és felszentelték Wittner Mária parkban álló emléktábláját.
Wittner Máriát kitüntették a többi között a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, a Szent István-díjjal és az Emberi Méltóságért díjjal.
Szeptember 14-én, életének 86. évében hunyt el. Temetésén részt vett Novák Katalin köztársasági elnök, Áder János volt államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja arról beszélt, hogy 147 oktatásügyi esemény volt az elmúlt időszakban, és Budapesten valamennyi tankerületnél készülnek megmozdulásokkal ezután is.
Most már kistelepüléseken is találkoznak olyan kiállással, „ami korábban soha nem volt”, úgy látják, hogy jogellenes és rendészeti eszközökkel is próbálják megakadályozni a sztrájkokat. Hangsúlyozta: mindenki tudja, hogy kezelhetetlen a pedagógushiány, de a kormány nem tesz semmit, a „pótlékemelést megette az infláció”.
Hangsúlyozta: sokaknak el kell dönteniük, hogy esznek vagy fűtenek, albérletet vagy számlákat fizetnek.
Szerinte a hatalom iránti kiszolgáltatottság céljával tartják alacsonyan a béreket. Nagy Erzsébet azt mondta, hogy 45 százalékos béremelésre, közalkalmazotti illetményemelésre és a túlóra kifizetésére itthon is megvan a pénz, csak nem nemzeti konzultációra vagy a pazarló tankerületi rendszerre kellene költeni.
„ Elegünk van a brüsszelezésből, a politikai vádakból, a kettős mércéből, elegünk van abból, hogy leépítették a közoktatást” – mondta N agy Erzsébet, aki szerint összeomlott a közoktatás, és a tűzoltás már kevés. Ezután felolvasta a PDSZ korábban ismertetett követeléseit, majd az Egységes Diákfront pontjait is.
Október 27-én országos sztrájknapot tartanak, aznap újra lesz élőlánc Budapesten. November 26-ára szervezik a következő tüntetést a Kossuth térre. A kettő között lesz egy újabb egységes sztrájknap, de ennek a dátuma még nincs meg.
Mint említettük, a Mi Hazánk Mozgalom rendezvényén felszólalt Pongrátz András egykori szabadságharcos is.
Beszédében említette, hogy Wittner Mária temetésén találkozott Orbán Viktorral, majd azzal folytatta: nem tudja elfogadni, hogy a miniszterelnök azt mondta a múlt héten a Kossuth rádióban, hogy az ’56-os szabadságharcosok béketárgyalást akartak volna.
Hol a fenébe akartunk volna mi béketárgyalást? Mi azt akartuk, hogy menjenek a francba, hagyjanak nekünk békét!
– fogalmazott Pongrátz András.
Hozzátette: nagyon sajnálja, hogy cáfolnia kell a miniszterelnököt, de nem lehet egyenlőségjelet tenni az ’56-os szabadságharc és a mostani, amerikai részvétellel zajló orosz–ukrán háború közé, ahogy Nagy Imrét és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt sem lehet összehasonlítani egymással – mert utóbbi nem hős.
Ilyen nincs, ez nonszensz. Nagy Imre elfogadta a forradalmat, és hős volt. Hogy volna ő a mi Zelenszkijünk?
– mondta a másik, Orbán Viktor interjújában elhangzó kijelentésről.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Balatonfüreden, a Kovászna parkban tartott megemlékezésen mondott beszédet a nemzeti ünnep alkalmából.
Kiemelte: a magyar emberek 1956 októberében megértették, hogy nem lehet tovább tűrni. Úgy fogalmazott, hogy az emberhez méltó élet, a nemzet önbecsülése, a magyar nemzet sorsa forgott kockán akkor – írja a veol.hu.
Világtörténelmet írt a magyar nép 1956 őszén, fellázadt a zsarnokság ellen, harcba szállt az idegen megszállókkal egy független, szabad Magyarországért
– fogalmazott Schmidt Mária.
Hozzátette: az egyetemisták és a munkás fiatalok a budapesti utcákon fellázadtak az idegen megszállás, a kommunista uralom ellen, mert elegük volt a terrorból, a kilátástalanságból, a folyamatos zaklatásból. Elmondása szerint 1950-re rendőrállam épült ki, 40 ezer besúgóval. Arról is beszélt, hogy 1945 és 1956 között 400 embert végeztek ki politikai okokból, csaknem minden harmadik felnőtt ellen indult hatósági eljárás.
„1956. október 23-án a nép felkelése vakmerő, lelkes és bámulatos erejű volt, szabadságot, nemzeti függetlenséget, szabad választást akart” – mondta a történész.
László Györgyi, a Magyar Anyák képviselője arról beszélt a színpadon, hogy gyermekei több tanárt is elvesztettek a kirúgások miatt.
Az anyuka több kritikát is megfogalmazott az oktatással kapcsolatban, szerinte a tanárok bérezésének kérdése csak a nulladik feltétele lehet egy modernebb oktatási rendszernek. Azt is hozzátette, hogy a diákokat senki sem tanította a demokráciára, most ezt tanulják az utóbbi napokban.
A felszólalás után első zenekarként a Belmondo állt színpadra. Czutor Zoltán frontember üdvözölte a jelenlévőket, és elmondta, hogy akik itt vannak, mindannyian szabad, tisztességes országban szeretnének élni.
Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke arról beszélt, hogy egyedül ők tartanak vasárnap megemlékezést a városban.
Nem félünk, mert tudjuk, hogy igazunk van
– mondta Schermann Fruzsina, hozzátéve, nem felejtik el, hogy semmibe veszik őket, ahogy 1956-ban sem tették ezt a diákok.
Október 27-re azt ígérte, még nagyobb erőt mozgósítanak, valamint azt is elmondta, hogy lehet velük tárgyalni, de előbb érvénytelenítsék az elbocsátólevelet.
Legyen biztosíték a béremelésre, hagyják abba a lejáratókampányt, és mindent tegyenek meg egy erősebb, szolidárisabb Magyarországért
– mondta a diákmozgalom elnöke, majd a beszéd végén meggyújtották a szolidaritás lángját.
Karácsony Gergely beszédében elmondta, úgy tervezték, hogy ezen a téren lesz az október 23-i ünnepség, de ő most csak azért van a színpadon, hogy átadja azt azoknak, akik sokkal fontosabbak. Úgy érzi, főpolgármesterként és apaként is ezt kell tennie.
Büszke arra, hogy a felesége a „Föld legszebb hivatását űzi”, tanító. A főpolgármester nem hajlandó elviselni, hogy nem taníthatnak szabadon, mert a fejük fölött rossz döntéseket hoznak. Karácsony Gergely hangsúlyozta: 3200 település nevében mondja, szívesen visszavennék az iskolákat, hogy újra a helyi közösségeket szolgálják.
Orbán Viktor mai beszédében azt mondta, hogy Budapest nem egyenlő az országgal, Karácsony Gergely erre reagálva közölte, hogy a kormány nem egyenlő az országgal, az iskola viszont egyenlő az országgal. Éljen a szabad ország, a szabad oktatás, éljen a grund – zárta beszédét a főpolgármester.
Lengyel Tamás erre megjegyezte, hogy mindannyiukban az a közös, hogy kiállnak a jövőjükért, és ez az igazi hazaszeretet.
Lengyel azt is elmondta, hogy Karácsony Gergely főpolgármestert és Novák Katalin köztársasági elnököt is meghívták fővédnöknek, utóbbi azonban nem jelzett vissza a meghívásra. Mindenesetre abban bíznak, hogy lélekben vagy a tömegben velük van.
1956-ban azért álltak ki, hogy ne legyen akárhogy, és most az oktatásban is ugyanez a helyzet
– kezdte beszédét Lengyel Tamás színész, az esemény egyik házigazdája, hozzátéve, hogy összegyűlt minden olyan társadalmi csoport, amely elnyomva érzi magát.
Siadik Nóra, az esemény másik házigazdája arról beszélt, hogy a résztvevők közül sokan sokfélék, különböző meggyőződéssel.
Kezdenek egyre többen érkezni a Műegyetemnél felállított színpad elé. A rakpartnál két kivetítő is van, hogy a hátsó sorokból látható legyen minden, ami elöl történik.
Az 1956-os forradalom alkalmából felcsendült az Egmont-nyitány, amelynek hallatára többen is felemelték a náluk lévő transzparenst vagy zászlót. Vannak, akik a kezüket felemelve mutatják a tenyerükre rajzolt, a demonstráció szimbólumává vált felkiáltójelet, míg mások a béke jelét mutatják ujjaikkal.
Lengyel Tamás színész és Siadik Nóra, az ADOM Diákmozgalom tagja, az esemény két házigazdája 17 órakor lépett fel a színpadra, hogy köszöntse a tömeget.
Az ADOM Diákmozgalom sátrat állított a Szent Gellért téren, itt lehet adományozni, valamint kitűzőt, matricát, maszkot és vászontáskát vásárolni.
Amikor a tömeg eleje elérte a Szabadság híd budai végét, tisztán látszott, hogy az egész híd megtelt demonstrálókkal.
Időközben a tüntetők elérték a Műegyetemet is, ahol felállítottak egy színpadot, amelyet egy 1956-os szimbólum, a lyukas zászló díszít.
A színpad környékén egyre többen állnak, a háttérben kordonok is látszanak, miközben szól a rockzene. Hamarosan elkezdődnek a felszólalások.
Az Összefogás 1956 Katonai és Polgári Örökségének Megőrzéséért Egyesület október 13-án közgyűlést tartott, amiről az ünnep alkalmából közleményt adott ki.
Az OS szerint azt írták, a kormány legfontosabb intézkedéseit támogatják, de például az ukrán harctéri eseményekről más a véleményük.
Bejelentették, hogy anyagi forrásaik kiapadtak, így működésük megszűnik.
A Mindszenty József hercegprímás által megáldott (!) katonák szervezete megszűnik. Alamizsnát kaptunk eddig is, de megelégeltük. A mostohagyerekek sorsa így szokott végződni. Manapság nálunk óránként is lehet egymilliót keresni, nekünk meg nullát
– jelentette be az 56-os katonák szervezete.