A Fideszből jön, de hat hónappal a beiktatása után még nem látszik, hogy hová tart Magyarország első női köztársasági elnöke. Kritikusai – Áder Jánost követően – egy újabb „aláíró pártállamfőt” látnak benne. Novák Katalin azonban nem szeretne belesimulni az eddig megszokott köztársasági elnöki pozícióba, a saját útját akarja járni, noha az számára is kérdés, hogy pontosan milyen államfőre van szüksége az országnak. Még egy hang lenne a magyar politikában, ajtónyitást ígért a diplomáciában, ebben segíti pártpolitikusként felépített kapcsolatrendszere és az is, hogy több nyelven tárgyalóképes. Cikkünkhöz háttérbeszélgetéseket folytattunk, illetve diplomáciaiprotokoll- és etikettszakértőt is kérdeztünk.
„Magyarország első női köztársasági elnökének lenni többletfelelősség” – jelentette ki Novák Katalin még a megválasztása és beiktatása előtt az Indexnek adott interjúban. A Fidesz volt alelnöke, országgyűlési képviselője és a negyedik Orbán-kormány korábbi családokért felelős minisztere arról is beszélt lapunknak, hogy Orbán Viktoron keresztül kapta meg a felkérést: vállalja el a kormánypártok jelölését.
Reagálva az ellenzéki támadásokra – amelyek szerint a Fidesz bábjaként fog viselkedni államfőként – úgy fogalmazott:
Akik azt mondják, én csak egy bábu leszek ebben a tisztségben, valójában nem engem, hanem a nőket becsülik le. Nem feltételezik, hogy egy nő önálló döntésekre képes, szuverén közéleti szereplő lehet.
Az Országgyűlés március 10-én választotta meg Magyarország első női köztársasági elnökévé Novák Katalint. Ő a legfiatalabb hivatalba lépő magyar államfő is, szeptember 6-án ünnepelte a 45. születésnapját. A Sándor-palota kulcsát elődjétől, Áder Jánostól május 10-én vette át. Első államfői beszédét május 14-én mondta el ünnepélyes beiktatási ceremóniáján a Kossuth téren.
Köztársasági elnökként abban fogom erősíteni a magyarokat, ami személyes meggyőződésemből fakad. A kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermekek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, a gyengék gyámolításában
– fogalmazott Novák Katalin.
Ami miatt beiktatási beszéde a leginkább emlékezetes, hogy egyértelműbben és keményebben fogalmazott Oroszország felelősségéről az ukrajnai háborúban, mint addig bárki a magyar kormányból. Tíz pontba szedte, hogyan néz ki Magyarországról a háború, első pontként kijelentette:
Elítéljük a putyini agressziót, egy szuverén állam fegyveres megtámadását.
Majd azt is hozzátette, hogy „örökre nemet mondunk a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre”. Leszögezte, hogy az ukrajnai háború nem a magyarok háborúja, „de ellenünk, békeszerető, biztonságra, egymás iránti tiszteletre és gyarapodásra vágyó magyarok ellen is vívják”. Követelte a háborús bűnök kivizsgálását és a bűnösök megbüntetését; azt is a tíz pont közé sorolta, hogy Magyarország támogatja Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez.
A közvélemény, a sajtó és az elemzők egy része is azt találgatta, hogy Novák Katalin markáns kijelentései mögött tudatos stratégia, egyfajta politikai szereposztás áll, vagy valami másról van szó, és az új köztársasági elnök érezte fontosnak határozott állásfoglalást tenni. Az Index háttérbeszélgetései alapján utóbbiról van szó, Novák Katalin ugyanis szuverén szereplőként tekint magára, véleménye van – akár a háborúról, akár más kérdésekben –, és ennek szeretne is hangot adni köztársasági elnökként. Még egy hang akar lenni a magyar politikában, „nem megúszni akarja ezt a pozíciót, akar vele valamit kezdeni”, szeretné elkerülni, hogy tartalmatlan és üres legyen államfőként. De az még számára is kérdés, hogy – a közjogi kereteken belül – mekkora mozgástere van, pontosabban milyen köztársasági elnökre van szüksége az országnak, amely hozzászokott a politikai frontvonalak közé beszorult államfő protokolláris szerepéhez.
A vele készített tavaly decemberi interjúnkban megkérdeztük, hogy elődei között volt-e olyan, akihez szeretne felnőni köztársasági elnökként. „Minden elődömtől tanulhatok, akár pozitív, akár negatív értelemben” – válaszolta akkor Novák Katalin. Ezt a kérdést háttérbeszélgetéseink során is feltettük, és a válaszokból az derült ki, hogy elődei mellett kortársait is tanulmányozta a nemzetközi térben, ugyanakkor ő maga „csökönyösen a saját útját akarja járni”.
Az ellenzéki térfélen ezt a csökönyös másik hangot hiányolhatják, amikor politikailag megosztó törvényeket, törvénymódosításokat ír alá. Júniusban az M1 48 perc című műsorának adott először nagyinterjút köztársasági elnökként, és többek között arra a kérdésre is válaszolt, hogy „a jogi aktivizmust” fokmérőjének tartja-e az államfői munkának. „Nem” – válaszolta Novák Katalin, és arról beszélt, hogy az elődei száz törvényből átlagosan kettőt küldtek vissza, legyen szó alkotmányossági vagy politikai vétóról. Azt is mondta, hogy Áder János megközelítésével tud azonosulni: ha száz jó törvényt fog kapni, akkor százat fog aláírni, ha száz rosszat kap, akkor százat fog visszaküldeni. „A legjobb meggyőződésem alapján fogok ezekben a helyzetekben dönteni” – tette hozzá.
Május végén a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) a kérése ellenére aláírta azt a sztrájktörvényt, amely ellen azóta is nagy erőkkel tiltakoznak a tanárok. A szakszervezetek – a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) közreműködésével – a törvényt meg is támadták az Alkotmánybíróságnál. „Felháborodással vettük tudomásul, hogy nyomatékos kérésünk ellenére a törvény elfogadását követően rövid időn belül aláírásával szabad utat nyitott a sztrájkjogot súlyosan korlátozó törvénynek” – közölte májusban a PSZ és a PDSZ.
Július 22-én aláírta az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, amelynek értelmében összevonták a 2024-es európai parlamenti választásokat az önkormányzatival, a megyékből vármegyék, a kormánymegbízottakból főispánok lettek. Facebook-oldalán Novák Katalin közölte, hogy az alkotmánymódosításnak nem látja kényszerítő indokát, aláírásával eleget tett alkotmányos kötelezettségének.
Az Országgyűlés július 12-én fogadta el a katatörvény módosítását. Már a benyújtása nagy felháborodást keltett a katások körében, tüntetésekre és hídlezárást kezdeményező akciókra került sor, illetve a Sándor-palotát is elérte a tiltakozási hullám. Novák Katalin július 18-án írta alá a törvénymódosítást, döntését Facebook-oldalán így indokolta: „Alaposan megvizsgáltam és megfontoltam az elfogadott törvényt, ahogy a hozzám érkezett észrevételeket is. Olyan okot, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnom, nem találtam.”
Ugyanakkor azt is írta, érzékeli a felháborodást, azt, hogy sokaknak nehézséget jelent majd az új helyzethez való gyors alkalmazkodás. „Megértem, hogy kérdéseik vannak. Helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés. Gyors változtatás esetén is elvárható, hogy a kormány megfelelően segítse az érintetteket. Megbeszélést folytattam a kormányfővel és a kormány tagjaival, és ígéretet kaptam arra, hogy a részletszabályok kialakítása során megnyugtató válaszok születnek a jogosan felmerülő kérdésekre” – közölte Novák Katalin.
A köztársasági elnök nemcsak a katatörvénynél érezhette a felháborodást, hanem az oktatás és a pedagógusok ügyében is. Az Adom Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett október 23-i szolidaritási tüntetés után, október 26-án megjelent egy bejegyzés Novák Katalin Facebook-oldalán, amelyben arról tájékoztatott, hogy Győr-Moson-Sopron megyében járva az első útja Horváth Péterhez, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökéhez vezetett.
Meghallgattam véleményét, tapasztalatait. Egyetértettünk: mielőbb megnyugtató megoldásra van szükség a tanárok anyagi biztonsága érdekében. Háromgyermekes édesanyaként és elnökként is az a meggyőződésem, hogy motivált, megbecsült, magas szinten teljesítő pedagógusok kellenek gyerekeink biztos jövőjéhez
– fogalmazott a köztársasági elnök.
Ahogy a katatörvénynél, itt is úgy tűnik, mintha Novák Katalin érzékeltetni szerette volna, hogy van füle az oktatás problémáira, és van saját véleménye, saját hangja is, de ez csak csendes kiszólásnak hat azoknak, akik sérelmezik a sztrájktörvény aláírását, és akik hangosabb, határozottabb kiállást várnának tőle.
Háttérbeszélgetéseink során megerősítették, és látszik is, hogy Novák Katalin kiemelt kommunikációs terepként tekint közösségimédia-platformjaira. Ezek aktív használatával új korszakot nyitott, Áder János nem használta ki a lehetőségeket, a korábbi államfőknek pedig még nem álltak a rendelkezésükre.
Novák Katalinnak Facebook-oldala mellett van Twitter- és Instagram-fiókja is. Mindhárom profilja naponta frissül tartalommal: bejegyzésekkel és képekkel. Az Indexnek úgy jellemezték a köztársasági elnököt, hogy nagyon aktív, egyenesen hiperaktív, szeret magáról és a véleményéről minél több információt megosztani.
Fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé hallunk, látunk és értünk, hogy érezzük: összetartozunk. És bár a személyes jelenlét a legfontosabb, ez az összetartozás látszani fog az úgynevezett közösségi médiában is: a Facebook-, az Instagram- és a Twitter-oldalaimon
– jelentette ki a beiktatási beszédében.
Az M1-es interjúban azt mondta: azt tartaná ötéves ciklusa egyik legnagyobb eredményének, ha közelebb tudna jutni az emberekhez, tényleg megnyílnának a szívek és az ajtók. Azt szeretné, hogy öt év múlva sokan legyenek olyanok, akik úgy gondolnak vissza a ciklusára: „Az én elnököm is volt.”
Közösségimédia-platformjain a protokolláris eseményekről, hivatalos utakról készült fotók, rövid beszámolók mellett Novák Katalint láthatjuk futni, kirándulni (a férjével úgy döntöttek, hogy öt év alatt bejárják az országos kéktúrát), falat mászni, sütni-főzni, és édesanyaként a gyermekeivel. Az még a Sándor-palotában is kérdés, hogy a napi több kép, bejegyzés, a köztársasági elnök életébe engedett ilyen mértékű betekintés többet hoz vagy visz, mennyire segíti emberközelivé tenni a folyamatosan úton, mozgásban lévő Novák Katalint.
Az emberközeliségre való törekvés nyitányának és az új korszak szimbolikus lépésének szánta, hogy beiktatási ceremóniájának napján megnyitották a látogatók előtt a Sándor-palotát, amit aztán a hivatalos tájékoztatás szerint 5500-an meg is tekintettek aznap. Az új köztársasági elnök fogadta és körbevezette hivatalában a látogatók egy részét, akik közös fotókat, szelfiket készíthettek vele. A hivatalos képek aztán az ő profiljain is megjelentek. Úgy tudjuk, az is Novák Katalin ötlete volt, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal megnevezés helyett Sándor-palotaként hivatkozzanak a hivatalára. Az MSZP-s Tóth Bertalan jogi aggályokat fogalmazott ezzel kapcsolatban.
„Vajon mi lehet annak az oka, hogy a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal Sándor-palota megnevezéssel hivatkozik magára? Mi ennek a jogi alapja? Miért tér el a magyar köztársasági elnök a magyar jogszabályoktól és az elmúlt évtizedek közjogi hagyományától? (...) Esetleg a magyar elnöki hivatal Franciaországot utánozná a megnevezéssel? Ne adj’ isten a legfőbb közjogi hatalmat az elnöki hivatallal megjelenítő francia viszonyokat is utánozni kívánják? Mit szól ehhez a kormány?” – tette fel kérdéseit Tóth Bertalan a Facebook-oldalán, majd az Igazságügyi Minisztériumot is megkereste írásban. A tárca részéről Répássy Róbert államtitkár november 4-én kelt válaszában azt írta:
A köztársasági elnök normatív utasítása megfelel a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 15. § rendelkezéseinek, mely szerint »a köztársasági elnököt feladatainak ellátásában a Hivatal segíti. A Hivatal Alapító Okiratát a köztársasági elnök adja ki. A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát – az Alapító Okirat alapján – a köztársasági elnök adja ki.«
Azaz a minisztérium válasza szerint hivatkozhatnak a Köztársasági Elnöki Hivatalra Sándor-palotaként. Az Index egyébként úgy tudja, hogy ennek szintén szimbolikus jelentősége van, Novák Katalin ezzel a névváltással is a szemléletváltást, az általa megnyitott új korszakot kívánta jelezni.
Férfi elődeitől nem csak gesztusokban különbözik, női köztársasági elnökként megjelenése és öltözködése is nagyobb figyelmet kap. Az elmúlt hónapban több cikk foglalkozott már azzal, hogyan sikerült vagy nem sikerült Novák Katalin egy-egy hivatalos megjelenése, öltözködése mennyire felelt meg a diplomáciai protokoll előírásainak.
Az Indexnek nyilatkozó Kanyok Gabriella diplomáciaiprotokoll- és etikettszakértő szerint tiszteletre méltó, hogy Novák Katalin magyar tervezők ruháit hordja – ezzel is népszerűsítve a hazai tervezők munkáit, de az államfői beiktatási ceremónián viselt ruhája több szempontból sem volt jó választás.
„Először is ezt a ruhát nem javasolnám neki egy ilyen magas szintű hivatalos megjelenésre, mert nem megfelelő hivatalos üzleti öltözék, és sajnos a szabás sem áll jól az elnök asszonynak. Másodszor nem viselünk olyan ruhát, ami erősen gyűrődő anyagú, hiszen viselőjének lehet, hogy le kell ülnie, fel kell állnia, és az összhatás érdekében kerülni kell minden ilyen típusú anyagot. A leengedett haj nem tükrözi a pozícióval járó komolyságot, én kontyot javasoltam volna” – fejtette ki Kanyok Gabriella. Az Index információi szerint eredetileg más ruhát viselt volna Novák Katalin, de nem tetszett neki az, amit a beiktatási ceremóniájára terveztek, ezért végül a sajátja mellett döntött.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a hivatalos üzleti öltözék (business formal) nők esetében megköveteli a sötét színű kosztümöt vagy egybeszabott ruhát blézerrel.
„Hivatalos megjelenéskor nem öltözhetünk úgy, mint a szabadidőnkben. Amikor a köztársasági elnök asszony látogatást tett az amerikai Benedictine College keresztény egyetemen, egy rózsaszínű, rövid ujjú egyberuhát és fehér, magas sarkú cipőt viselt. A rózsaszínt nem használjuk üzleti megjelenésben, a fehér cipőt, ruhát konkrétan tiltja a protokoll. A fehér szín számos országban, kultúrában negatív tartalommal bír, fehér cipőt a menyasszonyok hordanak” – magyarázta lapunknak Kanyok Gabriella.
Szeptemberben a Koszovóban szolgáló magyar katonákkal találkozott. Novák Katalin pristinai látogatásakor sötét nadrágkosztümöt viselt, ami a szakértő szerint jó választás volt, illetve a bukaresti látogatásán való megjelenését – fekete kosztüm fekete cipővel, a haja kontyba tűzve – is így értékelte.
Kanyok Gabriella elmondta: a köztársasági elnök természete, kisugárzása rendkívül pozitív, hiszen sokat mosolyog, illetve több nyelven felsőfokon beszél, ezért közvetlen tárgyalópartner, de a hivatalos protokoll megköveteli a megfelelő öltözéket – bár a személyisége miatt illenek hozzá a világosabb színek –, erre tekintettel kell azokat megválasztania. Általánosságban azt tudná javasolni, hogy a köztársasági elnök kerülje az erősen gyűrődő, élénk ruhákat, helyette olyan mintájú, színű és formájú öltözéket viseljen, amely kiemeli pozitív tulajdonságait, emellett összhangban van a pozíciójával.
Köztársasági elnökként Áder Jánosnak a környezet- és klímavédelem, illetve a fenntarthatóság volt a fő profilja. Novák Katalin ilyen területet külön nem nevezett meg. A köztársaságielnök-jelöltségért a Fidesz alelnöki pozíciójáról és a családokért – családpolitikáért – felelős miniszteri tisztségéről kellett lemondania. Előbbi minőségében a nagyobbik kormánypárt külügyi kapcsolatainak ápolása és építése is a feladatai közé tartozott. Korábban volt a párt külügyi titkára, illetve több pozícióban is dolgozott a külügyminisztériumban. Négy idegen nyelven (angol, német, francia, spanyol) beszél, van tapasztalata a nemzetközi diplomáciai térben.
Bízom benne, hogy ajtónyitogatásban és kulcskeresésben Magyarország hasznára lehetek
– mondta Novák Katalin beiktatási beszédében. Az M1-es interjúban a nemzetközi ajtónyitogatással összefüggésben arról beszélt: van az a mondás, hogy „a jó bornak nem kell cégér”, ezzel szemben ő azt gondolja, „a jó bornak is kell a cégér”. Ehhez még hozzátette: azt is a munkája egy fokmérőjének tartja, ha a cégér szerepet úgy tudja betölteni, hogy „többen látják ezt a jó cégért”.
Az ajtónyitogatást aztán azzal kezdte, hogy első hivatalos külföldi útja – az orosz–ukrán háború miatt Magyarországtól elhidegülő – Lengyelországba vezetett. Ez azért is volt szimbolikus jelentőségű, mert a hagyományoktól eltérően a miniszterelnöknek újraválasztott Orbán Viktor először nem Lengyelországba, hanem a Vatikánba utazott (később Novák Katalint is személyes audiencián fogadta Ferenc pápa).
A köztársasági elnök első útja eredményesnek bizonyult, az Index úgy tudja, hogy közvetlenségével és jó diplomáciai képességeivel ezután is számos hivatalos útja során sikerült neki a magyar szempontból rossz tárgyalási pozíción fordítani. Erre volt példa a visegrádi négyek államfőinek pozsonyi csúcstalálkozója is, amelyen több mint másfél év után találkoztak Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Lengyelország államfői.
Az is Novák Katalin diplomáciai erőfeszítéseit dicséri, hogy Alexander van der Bellen megértéssel nyilatkozott az ukrajnai háborúval kapcsolatos magyar álláspontról. Október végén az újraválasztott osztrák államfő első hivatalos külföldi vendégeként fogadta a magyar köztársasági elnököt a bécsi Hofburgban.
Ausztriában talán kevésbé tudjuk, hogy a háborúnak egy ponton igazán különleges jelentősége van Magyarország számára, ez pedig az Ukrajnában élő magyar kisebbség
– fogalmazott az osztrák államfő, aki azt is mondta: világos, hogy ez a helyzet Magyarországon aggodalomra ad okot. „Ukrajna kisebbségekkel szembeni politikája, hogy óvatosan fogalmazzak, nem mentes minden kritikától” – tette hozzá Alexander van der Bellen. Magyar részről nem mindennapi sikerként értékelték a nyilatkozatot, hogy az osztrák államfő az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetére hívta fel a figyelmet.
Háttérbeszélgetéseinkből kiderült: Orbán Viktor kifejezetten örül neki, hogy nincs egyedül a nemzetközi politikában, és van mellette egy másik fajsúlyos hang, aki képes magas szintű diplomáciai tárgyalásokat folytatni. Novák Katalinnak ott is könnyebben megnyílhatnak az ajtók, ahol a magyar kormánynak már kevésbé. Mivel a köztársasági elnök a Fideszből jön, az azonos hullámhosszal sincs gond.
Szeptemberben az ENSZ Közgyűlése előtt a magyar kormány álláspontjával megegyezően kifejtette: Magyarország elítéli az orosz agressziót, illetve gazdasági és humanitárius segítséget nyújt az ukrajnai menekülteknek. Továbbá sürgette az ENSZ tagállamait, hogy a békét nyilvánítsák elsődleges célnak.
Pártpolitikusként Novák Katalin tevékeny részese volt a kormányoldal jobboldali kapcsolatrendszerének felépítésében. Köztársasági elnökként októberben barátilag gratulálhatott Giorgia Meloninak, Olaszország első női miniszterelnökének, akinek megválasztását szövetségesként üdvözölte a magyar kormány.
Hivatalos útjainak egyik érdekessége, hogy amikor ellátogat egy országba, nem csupán a hivatalban lévő vezetőkkel találkozik, hanem a magyar kormány politikai szövetségeseivel is.
Június elején Novák Katalin Berlinbe utazott, Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök és Bärbel Bas, a Bundestag elnöke fogadta, de az is az út része volt, hogy a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki Wolfgang Schäublét, a Bundestag korábbi elnökét.
Elnök úr nemcsak meghallgatott, hanem meg is értett minket, még akkor is, amikor nem mindenben értettünk egyet. Mindig partnerként, egyenlő félként beszélt velünk, magyarokkal. Köszönjük szépen, Elnök Úr!
– közölte a köztársasági elnök. A 2018-as magyar országgyűlési választások után Schäuble azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor nagy bizalmat kapott a választóktól, és ezt jó demokrataként el kell fogadni. A menekültkérdés témájában kifejtette, hogy nem szabad arrogánsan fellépni a más tapasztalatokkal rendelkezőkkel szemben, nem kioktatni, hanem meghallgatni kell őket.
Júniusban Prágában folytatott Novák Katalin tárgyalásokat Petr Fiala cseh miniszterelnökkel és Milos Zeman cseh köztársasági elnökkel, de arra is szakított időt, hogy meglátogassa Andrej Babis volt kormányfőt.
A barátok voltak, vannak, lesznek. Andrej Babis éveken át cseh miniszterelnökként, ma civilként, s később ki tudja...
– írta a köztársasági elnök az Instagramon megosztott közös fotójukhoz, utalva Andrej Babis terveire, hogy elindul a cseh államfőválasztáson.
Júliusban az egész magyar sajtón végigfutott, hogy Borut Pahor szlovén köztársasági elnökkel közös futással kezdte szlovéniai látogatásának programját. A baráti találkozó itt sem maradt ki, a köztársasági elnök meglátogatta a magyar kormány szövetségesének számító Janez Jansa volt kormányfőt és feleségét, akikkel tavaly együtt mászták meg a Triglavot.
A barát barát marad, tisztségtől függetlenül
– számolt be a találkozóról Novák Katalin.
A napokban Emmanuel Macron francia államfő meghívására nemzetközi békefórumra utazott Párizsba, de gesztusértékű, hogy érkezése után első útja „Magyarország régi barátjához”, Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnökhöz vezetett. „A korábbi francia államfővel arról beszéltünk, hogy Magyarország hídszerepére mekkora szüksége van Európának és a világnak” – közölte Novák Katalin szintén Instagram-oldalán.
Az ajtónyitogató diplomácia mellett Novák Katalin másik témája a már miniszterként is vitt családpolitika. „A szuverenitás bölcsője a család. A nemzet egysége is a családban kezdődik” – jelentette ki a beiktatásán.
Jövő ősszel rendezik meg az V. Budapesti Demográfiai Csúcstalálkozót; Novák Katalin a napokban egyeztetett családvédelmi szervezetekkel és a családokért felelős államtitkárral a hivatalában. Miniszterként és államtitkárként is felszólalt, illetve aktívan részt vett az előző csúcstalálkozók szervezésében.
A magyar gyerekek, a családok sorsa marad a szívügyem, a jövőben is értük dolgozom. Áder János következetesen képviselte a teremtett világ védelmét. Ez az ügy nekem is fontos: a második szakirányom a környezeti menedzsment volt. Ahhoz azonban, hogy legyen kinek megőrizni a Földet, szükség van a gyermekekre, a következő generációkra
– mondta Novák Katalin még államfői megválasztása előtt az Indexnek.
A háttérbeszélgetések során az Indexnek azt hangsúlyozták, hogy Novák Katalin újra értéket szeretne adni az államfői pozíciónak, és olyan eredményeket érne el, amelyeknek reálpolitikai haszna is van Magyarország számára. Abban is hisz, hogy egy államfőnek kultúrát kell építenie. Hat hónap azonban nagyon rövid idő volt ahhoz, hogy kiteljesedjen hivatalában, jelenleg is „egyfajta helykeresés zajlik”. Hogy ebbe belefér-e az is, hogy akár egyes kérdésekben, ügyekben konfliktusokat vállaljon a kormánnyal; hogyan tudja a jobboldali értékhűségét összeegyeztetni a nemzeti egység megtestesítésével, és így az ellenzéki közvélemény szemében is változtatni az „aláíró pártállamfő” képén, mind olyan feladványt jelentenek, amelyekre még a Sándor-palota falain belül is keresik a megfelelő válaszokat.
(Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palotában 2022. május 14-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)