„Magyarország függetlensége és szabadsága a valós és tartós nemzeti egység alapja, ezért a legfontosabb nemzeti minimum” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Veszprémben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján rendezett városi ünnepségen.
Gulyás Gergely kiemelte, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a legkiválóbb, karddal és vérrel megharcolt példája annak, hogy a haza és a szabadság szeretete tudja a legnagyszerűbb cselekedetekre késztetni a magyarságot, „nemzeti egység nem teremthető a haza és a szabadság szeretete nélkül, és addig létezhet a nemzeti közösség, amíg szabadságunkért és függetlenségünkért áldozatokra is készek vagyunk”.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy 175 évvel ezelőtt Európán forradalmak söpörtek végig, és a polgári jogok kínálta szabadság ügye ekkor közös európai ügy volt, a népek tavasza „gyökereiben rázta meg az abszolutizmus által kormányzott Európát, a mozgalom egyenlő jogokat követelt a nemzetnek és polgárainak, függetlenséget, alkotmányos intézményeket, felelős kormányt, szabad sajtót, jobbágyfelszabadítást és törvény előtti egyenlőséget, rabság helyett szabadságot”.
Miközben Európában gyorsan kihunyt a láng, és eltaposták a szabadság tüzeit, Magyarország felvette a küzdelmet a birodalmi túlerővel szemben. A forradalomból szabadságharc lett, dicső küzdelmekkel, szép győzelmekkel, és bár leverése, majd az azt követő megtorlás elfojtotta a szabadságküzdelmet, megerősítette a nemzet szabadságvágyát
– rögzítette Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélekedett, 1848 bizonyítékul szolgál arra, hogy az igazi szabadság erkölcsi minőség is, „a nemzet és polgárainak szabadságvágya az egyén belső, lelki szabadságán alapul, a lélek szabadságának igénye pedig az igazságban gyökerezik. A belső, lelki és a külső, fizikai rabság az emberi igazságérzettel összeegyeztethetetlen.”
1848 legfőbb üzenete, hogy nincs egyéni szabadság a közösség szabadsága nélkül, mert rab nemzetnek nem lehetnek szabad polgárai. A magyarság 1848–49-ben ugyanazt akarta, amit Szent István óta gondol, és ma is: független nemzet akart lenni, amely maga dönt a saját sorsáról, maga dönt az ország ügyeiről és maga dönt a szövetségkötéseiről is
– jelentette ki a miniszter, ezt nevezve annak a biztos alapnak, amelynek a magyarság a megmaradását köszönheti, hozzátéve: „Ezért éltünk túl tatárt, törököt, majd Habsburgot, később németet, majd szovjet megszállást, forradalmaink vérbe fojtását, szabadságharcaink leverését. Ezért maradt meg Magyarország és a magyar nemzet a Kárpát-medencében oly sok viszály közepette. Mi azokhoz tartozunk, akiknek nem térkép e táj, akik békében, szabadságban, és legalább az életünk alapjait érintő legfontosabb dolgokban egyetértést szeretnénk. Ilyen egyetértést, nemzeti egységet jelentettek forradalmaink, és 1848 emléke, öröksége, üzenete még tizenhét és fél évtized elteltével is egyesíti a magyarságot.”
A politikus szerint március 15-e a magyar történelem azon napja, amely „mint csillag ragyog minden nemzedékre”, amíg magyar él a földön, és amely a nemzet folyamatos újjászületésének esélyét hirdeti tavaszról tavaszra.
Gulyás Gergely úgy megjegyezte, ma, amikor szomszédságunkban háború dúl,
a minket körülvevő európai környezet sokszor bántóan ellenséges, mert az Isten, haza, család élő és társadalomszervező alapértékeit akkor is meg akarjuk őrizni, ha politikai elvárás valós jelentőségükben megtagadni azokat.
A tárcavezető azzal zárta beszédét, hogy az eltiport, de végül mégis szabadságot hozó forradalom üzenete megerősíti az intelmet: „soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, mindig újrakezdeni”.
Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama a március 15-i eseményekkel kapcsolatban.
A nap legfontosabb történései:
Köszönjük, hogy velünk tartottak, további kellemes időtöltést és olvasást kívánunk!
A magyarság nemet mond az európai birodalom eszméjére, ragaszkodik véráldozattal kivívott szabadságához, és mindenkor a magyar emberek érdekeit helyezi előtérbe határon innen és túl – hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Sepsiszentgyörgyön, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen.
Varga Judit a város főterén összegyűlt tömeg előtt rámutatott: Európában ma véleményhegemónia épül, az EU nem a sokféleségben, hanem az igazodásban, öncenzúrában egyesül, Brüsszel pedig elhibázott válaszokat ad a mellettünk dúló háborúra.
A magyarok azonban az egyenlő nemzetek önkéntes együttműködésében hisznek, és a 48-as elődökhöz hasonlóan ma is békét, szabadságot és egyetértést akarnak – mondta a tárcavezető az MTI híradása szerint.
A nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzshöz napközben beérkezett információk alapján elmondható, hogy a március 15-i rendezvények biztonságosan véget értek – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára szerda este a közösségi oldalán.
Kovács Zoltán a bejegyzésben azt írta: a rendőrség szerdán 18 óráig országosan 510 rendezvény békés lebonyolítását biztosította. Ezek közül 451 állami, illetve önkormányzati, 45 kulturális, valamint 14, gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvény volt.
Hozzátette: a Nyitott parlament program keretében 10 és 18 óra között csaknem ötezren látogattak el az Országházba, ahol a Szent Korona mellett a díszlépcsőházat és a kupolacsarnokot is megtekinthették az érdeklődők.
Az egész országban a legnagyobb rendben, rendkívüli esemény nélkül tartották meg az ünnepi programokat – emelte ki Kovács Zoltán.
Komjáthi Imre, a párt elnöke Molnár Zsolttal, a Magyar Szocialista Párt pártigazgatójával közösen ment el Nyergestetőre, hogy megemlékezzenek az 1848–49-es szabadságharcra.
Minden magyarral dolgunk van, éljen bárhol, és különösen fontos kiállnunk mellette, ha még csak nem is ő maga, hanem a történelem döntött úgy, hogy külföldön lesz magyar. Együtt kell magyarnak lennünk
– olvasható Komjáthi Imre Facebook-bejegyzésében.
„Szimbolikus a helyszín, mivel 1849 augusztusában a magyar honvédek hősiesen harcoltak a sokszoros túlerő ellen, akkor, amikor a nemzeti szuverenitásra egyszerre rontott rá az orosz birodalom, a cári seregek és a császári csapatok, a szentnek közel sem nevezhető szövetségben” – mondta Molnár Zsolt.
„Ha azt mondom: unió Erdéllyel, az jelenti a mi vállalásunkat, hogy figyeljük és segítsük a határon túli magyar közösségeket. Tudom, hogy a mai magyar ellenzéket joggal kritizálják, mert nem minden tagja érzi ezt a felelősséget. De azt is tudom, és elnökként vállalom, hogy a mai Magyar Szocialista Párttal patrióta politikát képviselünk, amelynek egyik főszereplője Erdély” – fogalmazott Komjáthi Imre.
„Ma is béke kell ahhoz, hogy kimaradjunk a háborúból, ha pedig béke van, szabadság is van” – jelentette ki a nemzeti ünnep alkalmából Kolozsvár főterén mondott beszédében Varga Mihály pénzügyminiszter.
Az MTI híradása szerint Erdély fővárosában az eddigi gyakorlattól eltérően a főtéren tartották a március 15-i ünnepi megemlékezést, melyet felvonulás és a felújított Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet előzött meg.
„Háborús időkben templomot építeni, ez a béke forradalma” – kezdte beszédét a főtéri templomra utalva Varga Mihály, aki külön kitért arra, hogy a templomot román–magyar összefogással restaurálták.
A márciusi ifjak úgy döntöttek, hogy kezükbe veszik a sorsukat, közösségbe szervezik azokat, akiknek a szabadság és a nemzet érték – mondta a Momentum európai parlamenti képviselője az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján szerdán Budapesten.
Donáth Anna a Nagytétényi forradalmi piknik nevű rendezvényen kiemelte: minden generációnak joga és kötelessége, hogy kezébe vegye a jövőjét. Úgy fogalmazott:
Mi másról szólnak ezek a nemzeti ünnepek, mint arról, hogy megemlékezünk azokról, akik a jövő érdekében mindent megtettek, hogy szabadabbak, boldogabbak, őszintébbek, hitelesebbek lehessünk?
Az ellenzéki politikus azt mondta, a történelemkönyvek szerint „a szabadságharcaink nem túl pozitív véget értek”, ugyanakkor minden vércseppnek, minden bánatnak, minden akkor elhangzott szónak „igenis lett eredménye, hiszen itt vagyunk, és itt vannak az újabb generációk is”.
Tóth Endre, Budafok–Tétény és Újbuda momentumos országgyűlési képviselője azt mondta, 1848. március 15. is egy átlagos hétköznapnak indult. Mint mondta: a márciusi ifjak társasága sem valami földöntúli elit csapat volt, hanem egy lelkes és tehetséges fiatal társaság, amely kész volt keményen dolgozni és kockázatot vállalni a szabadságért.
„Mi a helyzet velünk? Ha keményen dolgozunk, és merünk kockázatot vállalni, akkor képesek leszünk újra elhozni a szabadságot, itt, Budafok–Tétényben és Magyarországon is” – tette hozzá.
A magyar kormány Facebook-oldalán osztottak meg egy képes összeállítást arról, hogy miként ünnepelték a budapesti rendezvényeken a forradalom emléknapját.
Csermák Tibor, a kezdeményezés egyik tagja, aki egyben az Oktatással a Demokráciáért Alapítványban is tevékenykedik, elmondta: ki 50 forinttal, ki 10 ezer forinttal támogatja a tiltakozást, az itt összegyűjtött pénzből finanszírozzák a diákok akcióit is.
Csermák Tibor maga is tanár, a Bajza Utcai Általános Iskolában tanít, ahol sztrájkbizottsági vezető is egyben.
Csütörtöktől nálunk is sztrájk lesz, igaz, ehhez a munkabeszüntetéshez már jóval kevesebben csatlakoznak, mint az őszi kiállásokhoz, de ha kisebb létszámban is, folytatjuk a küzdelmet
– mondta a pedagógus.
Petőfi Sándorék 1848-ban nem ilyen Magyarországról álmodtak – hangsúlyozta Toroczkai László pártelnök, frakcióvezető a Mi Hazánk Mozgalom béketüntetéssel egybekötött március 15-i megemlékezésén a budapesti Pilvax közben.
Arról beszélt: Magyarországon egy nagyhatalom ismét megszállóként viselkedik, márpedig a márciusi ifjak „semmilyen nagyhatalmat nem akartak Magyarországon látni”.
Toroczkai László szerint ki kell vívni a magyar szabadságot, függetlenséget, ennek az is a része, hogy ne sodorjanak bele minket nagyhatalmi háborúba, katonákat máshonnan ne hozzanak ide, a magyarokat pedig ne vigyék külföldre. Itt nem két ország csatlakozásáról van szó, hanem a NATO terjeszkedéséről – fogalmazott, hozzátéve, ez veszély, ezért nemet kell rá mondani – olvasható az MTI tudósításában.
Toroczkai László „globális ellenségről” beszélt, majd kijelentette, „vissza kell venni a magyarok fővárosát, Budapestet az életképtelen, magyartalan belpesti romkocsmatöltelékektől”, hiszen „még menthető Magyarország, még menthető Budapest”, csak vízióval rendelkező emberek kezébe kell adni az irányítást.
A főpolgármester beszéde után újabb felszólalók jönnek a színpadon, miközben a helyszínen lévő diákok fáklyát gyújtottak.
Mint arról korábban beszámoltunk, az egyik általános iskolában megtiltották a negyedik osztályosoknak, hogy előadják a március 15-i műsorukat, mert abban politikai áthallások voltak.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja lapunknak elmondta: sajnos simán el tudja képzelni, hogy ez ma egy hazai iskolában megtörténik.
Tapasztaltam én hasonlót még diákként, a pártállami időkben, amikor az ehhez hasonló előadások alatt az iskola polgárai rendre felszisszentek, összenéztek. Szomorú, hogy ezek az idők lassan visszatérnek
– mondta az érdekvédő, majd emlékeztetett, hogy csütörtökön sztrájk indul az oktatási intézményekben.
Komoly részvételre számítunk, a státusztörvény mindenkit felháborított
– tette hozzá Nagy Erzsébet.
Délután 5 óra után megkezdődött a Szabadságmenet rendezvényén Karácsony Gergely főpolgármester beszéde az Andrássy út–Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésében, amelyet folyamatosan frissülő cikkben az Index is nyomon követ.
A tömeg Karácsony Gergelyt várja. A főpolgármester várhatóan 17 órakor lép színpadra, ezt követően civilek, művészek és zenészek lépnek fel, többek között a Romano Glaszo, Dés László és Wunderlich József, Molnár Piroska, Törley Katalin és Törley-Havas Sára, Baranyi Krisztina és Pikó András, Orsós János, Mácsai Pál, valamint Iványi Gábor.
Újra a veszélyek korát éljük, azzal kell szembesülnünk, hogy szomszédunkban háború dúl, amiből nekünk, magyaroknak ki kell maradnunk – mondta a honvédelmi miniszter, aki szerdán az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából Szombathelyen a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület kishuszártoborzó rendezvényén mondott ünnepi beszédet.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: tudjuk jól, hogy a béke pártján állunk, hogy ki kell maradnunk ebből a háborúból, viszont „szárazon kell tartanunk a puskaport”.
Hozzátette: éppen ezért építettek ki egy olyan magyar hadsereget, amely modern csúcstechnológiát használ, de a magyar katona ősi erényeire alapoz.
Szalay-Bobrovniczky Kristóffal nemrég az Index is interjút készített, amely ide kattintva olvasható el.
A diákokból, civilekből és tanárokból álló Szabadságmenet időközben elért a Bajcsy-Zsilinszky és az Andrássy út kereszteződéséig.
Megérkeztünk
– kiabálta a tömeg.
A Hősök teréről induló menetben Pikó András józsefvárosi polgármester is feltűnt. Eközben a diákok Pintér Sándor belügyminiszter távozását követelték egy rigmust kiabálva.
Pintér, takarodj! Rendőrállam nem jogállam
– harsogták.
Véget ért Orbán Viktor Kiskőrösön tartott ünnepi beszéde, amelyet elsősorban Petőfi Sándornak szentelt.
Iain Lindsay – aki az Egyesült Királyság budapesti nagykövete volt korábban – az utóbbi években számos alkalommal szavalt magyar verseket. Most a nemzeti ünnep alkalmából ismét bejelentkezett egy videóban – ezúttal Ázsiából.
Talpra magyar! Ma Indiában vagyok. Messze van, de ünnepelhetem március 15-ét. Négy éve a Nemzeti Dalt szóltam március 15-ének megemlékezésére és Petőfi Sándor tiszteletére
– írta bejegyzésében a nagykövet.
Azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén és üzbég nyelven is elszavalták Petőfi Sándor Szabadság, szerelem! című versét Kiskunfélegyházán.
Az MTI beszámolója szerint a településen szerdán adták át a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából meghirdetett nemzetközi műfordító-pályázat nyerteseinek járó díjakat. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke elmondta: a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány és az ankarai központú Türk Nemzetközi Kulturális Szervezet, a Türksoy együttműködésében kiírt pályázat meghívásos megmérettetés volt.
A felhívásra száz költő tollából mintegy ötszáz műfordítás érkezett.
Egy szabadon választott Petőfi-vers mellett minden pályázónak saját anyanyelvére kellett lefordítania a Szabadság, szerelem! című költeményt. A pályaműveket országonként zsűrizték.
A pályázat nyertese az azeri Ramil Ehmed és Baris Cavid Mövsümlü, a kazah Dauren Berikqazhyuly, a kirgiz Toluk Bek Baizak, a török Dursun Ayan, a türkmén Akmyrat Rejebow és az üzbég Rustam Musurmon lett.
A nyertes pályázók között van kutató szociológus, öt nyelven beszélő médiaszakember, minisztériumi munkatárs és több kitüntetett költő, műfordító. A győztesek az ünnepségen anyanyelvükön, saját fordításukban szavalták el a Szabadság, szerelem! című Petőfi-verset.
Mint ismert, kedden a PSZ bejelentette, hogy népszavazási kérelmet nyújtottak be a Nemzeti Választási Irodához. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke ezzel kapcsolatban az Indexnek elmondta: a státusztörvény miatt döntöttek így.
„Nincsenek illúzióink, sokan alá fogják írni, még akkor is, ha az az oktatás kritikus helyzetét konzerválja” – fogalmazott az alelnök, aki szintén ott van a menetben.
Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, csütörtökön sztrájk lesz a szakképzésben, amit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szervez. Arra a kérdésre, hogy ehhez miért nem csatlakoztak, az érdekvédő elmondta: nem arról van szó, hogy az ő ügyüket nem akarják felkarolni, de szerintük egyszerre csak egy problémára lehet koncentrálni.
Ha egyszerre sok nyulat kergetünk, egyet se fogunk meg
– tette hozzá.
Már az Oktogonnál jár az a tömeg, amely délután 3 óra után indult el a Hősök teréről. A megérkezést követően az egybegyűltek közösen elénekelték a Himuszt.
A Hősök teréről elindult tömegben ott van Mihalics Lili, az Egységes Diákfront tagja is, aki az Indexnek elmondta: ősszel hatalmas összefogás indult a tanárokért, de a diákokban még most is van tűz, ezt szerinte bizonyítja a mai esemény is.
„Vidékről is egyre többen csatlakoznak hozzánk, jól lászik, hogy országos problémákkal állunk szemben” – tette hozzá.
A diák hangsúlyozta: a jövőben is folytatják a tiltakozást, egészen addig nem hallgatnak el, amíg nem érnek el változást.
Az Európai Unió himnusza, az Örömóda szólalt meg először a DK megemlékezésén. Ezt követően az ukrajnai háborúról beszélt Gréczy Zsolt, a párt országgyűlési képviselője, aki elmondta: a hatalom az ukrajnai háborúban az agresszor pártján áll, amely méltatlan 1848 emlékéhez.
Ezt követte a Petőfi-versek szavalása, éneklése, miközben a párt elnöke és az árnyék-miniszterelnök is megjelent.
A 24.hu információi szerint a tömeg főleg szépkorúakból áll.
„A globalista háttérhatalom törekvésével szemben van harmadik út” – Cservenák Mihály, a Mi Hazánk ifjúsági vezetője a fiatalság szellemének mérgezéséről beszélt, majd bemutatták a Mi Hazánk ifjai című indulót – írja a 24.hu.
A párt alelnöke, Dócs Dávid elmondta: fél a finnek és svédek NATO-csatlakozásától, mert az „amerikai érdekek szerint zajlik az ukrajnai háború”, és szerintük a csatlakozásban is érdekelt az Egyesült Államok.
Mi nemcsak politizálni, hanem kormányozni is szeretnénk
– mondta Dócs.
A Hősök teréről posztunk megírásakor elindult a menet, a sort az Egységes Diákfront vezeti. A cél az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződése.
A tömeg rá is kezdett a pedagógusok demonstrációin már többször elhangzó Szabad ország, szabad oktatás rigmusra, valamint a Nincs tanár, nincs jövő kiáltásra.
Az ADOM Diákmozgalom részéről Schermann Fruzsina és Bozai Ákos szólalt fel. Felidézték, hogy Pintér Sándor korábban azt mondta, hogy a diákok külföldi továbbtanulását hazaszeretetre neveléssel lehet megakadályozni.
„A tanárokat tették felelőssé, pedig a tanár nem bűnbak” – fogalmaztak.
A diákok szerint a mai magyar oktatási helyzetről a belügyminiszter és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár tehet. „Ez a demokrácia egyre illiberálisabb” – jelentették ki a fiatalok.
Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke az Indexnek elmondta: evidencia, hogy március 15-én meg kell emlékezni a hősökről.
Ma Magyarországon változás akkor érhető el, ha azok a társadalmi csoportok, akiket a rendszer külön-külön hátrányos helyzetbe hozott, összefognak. Szinte már mindenki beletartozik ebbe a körbe, az orvosok, a korábbi katások, külföldi ügynöknek titulált civilek, áldebrecenieknek kikiáltott debreceniek. A nap végén a rendszerváltást mindig az állampolgárok érik el, nem a politikusok
– fogalmazott az ellenzéki pártvezető, aki szerint emiatt a jövőbe kell tekinteni.
A PDSZ már két napja kint van egy sátorral a Hősök terén, a szakszervezet az elmúlt 48 órában rengeteg tanárral beszélgetett, volt olyan pedagógus, akivel órákon át tanulmányozták a státusztörvényt.
„Nagy az elégedetlenség, ez nem kérdés, a kormány újabb húzása sokakat felháborított” – mondta az Indexnek Ravasz Ágnes országos választmányi tag.
Mint ismert, csütörtökön ismét országos sztrájk indul, a PDSZ komoly részvételre számít, de jósolni nem szeretnének. Ahogy arról szintén írtunk, az egyik általános iskolában politikai áthallások miatt cenzúrázhatták negyedik osztályosok március 15-i műsorát. „Egy demokratikus országban ilyen nem történhet meg” – szögezte le Ravasz Ágnes.
A Mi Hazánk a belvárosi Pilvax közben tartja ünnepi rendezvényét, ami rendkívül sajátos, ugyanis béketüntetéssel egybekötött megemlékezésként hirdettek meg.
A Mi Hazánk többek között demonstrál a NATO Oroszországgal szomszédos területeken való szerepvállalása ellen és a külföldi csapatok Magyarországra telepítése ellen is – írja a 24.hu.
Ukrajna területi integritásának hajtogatása helyett inkább azt kéne megakadályozni, hogy a kárpátaljai magyarságot golyófogónak használják
– üzente a kormánynak a Mi Hazánk.
Elkezdődtek a beszédek a Hősök terén. Elsőként Horgas Péter, a Civil Bázis Egyesület elnöke szólalt fel, aki bejelentette, hogy idén a diákok kapják a Civil Bátorság díját, amelyet időközben Nagy Emília halála miatt átneveztek Nagy Emília-díjra.
Ezt követően színpadra szólították Pankotai Lilit, aki elmondta: „Lehet, megbuktam kémiából, de legalább nem emberségből. Mindenki érti, miért nem leszek tanár, Pécsen ellehetetlenített a gimi fura ura.”