Az Országgyűlés hétfői ülésének napirend előtti témái között szerepelt mások mellett az akkumulátorgyártás, a határvédelem, az infláció, a Budaházy Györgyéknek adott köztársasági elnöki kegyelem, valamint felszólalt a szerb nemzetiségi szószóló is.
Keresztes László Lóránt azzal kezdte a napirend előtti felszólalásokat, hogy „a kormány meghozott egy politikai döntést, miszerint mindenben kiszolgálják a távol-keleti akkumulátorgyártó cégeket”. Az LMP-s politikus úgy látja, nincsenek érvei a kormánynak,
mindenki ellenségé vált, aki megvédené a saját városát vagy felemeli szavát a természeti kincsek védelmében.
Az ellenzéki képviselő szerint, ha a kormánynál lenne az igazság, akkor megkérdeznék az embereket a beruházásokról, az LMP három javaslatot is benyújtott, de mindegyiket leszavazta a kormánypárti többség, a párt keddre Debrecenbe tüntetést szervezett
Koncz Zsófia válaszában hangsúlyozta, fontosnak tartják a párbeszédet, és a helyieket érintő kérdésekben történő egyeztetést. Komolyan gondolják azt is, hogy valamennyi projektnél be kell tartani a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat. Az államtitkár leszögezte, Magyarországnak fontos, hogy részt vegyen a járműipart érintő technológiai versenyben, több százezer ember dolgozik ebben a szektorban az országban, ráadásul Európa-szerte vannak vagy épülnek akkumulátorgyárak.
Nem tudom mi történt útközben
– jegyezte meg Koncz Zsófia, kifejtve, hogy korábban az ellenzék is támogatta az akkumulátorgyártást.
Szabó Tímea arról beszélt, hogy jogerős ítélet született a Böjte Csaba otthonában történt kiskorúak elleni nemierőszak-ügyben. Korábban beszámoltunk arról, hogy jogerősen 28 év börtönt szabott ki a Maros megyei ítélőtábla a dévai Szent Ferenc Alapítvány volt alkalmazottjára. A Párbeszéd frakcióvezetője szerint
nem életszerű, hogy a fenntartó nem tudott ezekről az esetekről.
Szabó Tímea azt üzente Böjte Csabának, hogy nem ő az áldozat, hanem a kisfiúk, kislányok, ugyanakkor világossá tette, hogy az eset nem Böjte Csabáról szól, hanem „az Orbán-kormány kétszínű és aljas hozzáállásáról a gyermekvédelemben. Nem védik meg a valódi áldozatokat”. Az ellenzéki politikus arra emlékeztetett, hogy közös eseti bizottságot állítottak volna fel az ügyben, de ezt a kormánypártok elutasították.
„Ha képviselői munkája végeztével valamikor visszaemlékezik, hogy mik azok a felszólalások, amelyeket jobban át kellett volna gondolni, ez azok között lesz” – kezdte válaszát Rétvári Bence. Az államtitkár aláhúzta, hogy a kormány mindenkit elítél, aki gyerekekkel szemben bármilyen erőszakot elkövet. Elfogadtak egy törvénymódosítást, ami szigorúbbá tette a jogszabályi hátteret, az ellenzék ezt nem szavazta meg.
Az államtitkár ezután arról beszélt, hogy a 199 parlamenti képviselő nem tett annyit, mint Böjte Csaba, aki a segítségnyújtásra tette fel az életét, „és nem megköszöni neki, hanem megtámadja ezt az embert”.
Szégyellje magát képviselő asszony, az egyik legsötétebb felszólalása ez volt a parlamenti történetében
– mondta Szabó Tímeának Rétvári Bence.
Toroczkai László az illegális migrációról, valamint a határvédelemről beszélt napirend előtt. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke úgy látja, a déli határ térsége lassan anarchiaközeli állapotba kerül,
nem lehet nyugalomról beszélni, ahol mindenfelé embercsempészek által elhagyott és helyiek által sokszor dühből szétvert autóroncsok mutatják, hogy a kormányzati munka nem elégséges.
A politikus rámutatott, önmagában a kerítés nem működik, jelenleg kockára teszik a határt védő rendőrök és határvadászok életét, akik „amikor elfogják az illegális betolakodókat, akkor semmi mást nem tehetnek, minthogy visszataxiztatják az adófizetők pénzén őket a határ szerbiai oldalára, aztán néhány óra múlva újra találkozunk ezekkel a migránsokkal”. A kormánytól a jogszabályi háttér megváltoztatását követelte, többek között azt, hogy a rendőrök kapjanak felhatalmazást a lőfegyverük használatára, amikor az életüket fenyegetik. Toroczkai László vérlázítónak nevezte az embercsempészek szabadon engedését.
Rétvári Bence jelezte, hogy 2015 óta zajlik a vita a kormány, valamint Brüsszel és a baloldal között arról, hogy probléma vagy lehetőség az illegális bevándorlás.
Tavaly 271 ezer illegális határátlépési kísérletet sikerült megállítani. Ha megnézzük, valóban nem csökkent az agresszivitása az embercsempészeknek és az illegális migránsoknak sem.
Az államtitkár kitért arra is, hogy eddig 650 milliárd forintot költöttek a déli határ védelmére, ennek alig 1 százalékát fizette ki az Európai Unió, pedig annak déli határát is védik.
Sas Zoltán is arról beszélt, hogy többször járt a szerb–magyar határon, ahol „az embercsempész bandák tagjai hihetetlen elszántsággal és szervezettséggel támadnak rendőreinkre”.
A jobbikos politikus úgy vélekedett, a kormány feladata a béremelésen túl a megfelelő védőfelszerelések beszerzése, valamint testkamerák rendszeresítése. Olyan jogszabályokat szeretnének, amelyek pajzsként védik a rendőröket és az állampolgárokat, valamint kardként sújtanak le az elkövetőkre.
Vargha Tamás államtitkár Rétvári Bencéhez hasonlóan elmondta, hogy 2015 óta fokozottan védik Magyarország határait, miközben az Európai Unió a határvédelmi költségek 1 százalékát térítette meg eddig.
Tóth Bertalan azzal kezdte, hogy „általában kritikával illetem az Orbán-kormány, most azonban a bravúrjairól szeretnék beszámolni. Van teljesítmény, amiről méltó módon meg kell emlékezni”.
Az MSZP frakcióvezetője ezek után többek között felsorolta az inflációt, a reálbércsökkenést, Svédország NATO-csatlakozási ratifikációjának eddigi elmaradását, vagy azt, hogy „a minőségi oktatásért kiálló fiatalok hangját a hatalom könnygázzal, gumibottal, megfélemlítéssel próbálja elnyomni”, miközben
rátapintottak Magyarország legsúlyosabb problémáira, lett Aranybulla-emléknapunk és lombkorona nélküli lombkoronasétányunk.
Tállai András válaszában az MSZP teljesítményéről beszélt:
Az a nem mindennapi, amit az önök pártja elvégzett itt az elmúlt években. A kormányzástól egészen addig jutottak, hogy az ellenzék törpepártjává váltak.
Az államtitkár arra szólította fel a szocialistákat, hogy nézzenek magukba, hogyan kezelték a kormányzásuk idején az inflációt, a nyugdíjakat, vagy a jövedelmeket. Most pedig van egy háború, „amit a baloldal alapvetően támogat. Ha önökön múlna már nem jönne Magyarországra a Barátság-kőolajvezetéken olaj”, viszont a mostani kormány a lehetőségeihez mérten mindent megtesz azért, hogy megvédje a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket, valamint a rezsicsökkentést.
Lőcsei Lajos a Budaházy Györgyéknek adott köztársasági elnöki kegyelemről kérdezte a kormánypárti képviselőket. A Momentum politikusa úgy gondolja, hogy találnak példákat arra, amikor a kegyelmi döntés morálisan védhető, ebben az esetben viszont nincs szó erről.
A kegyelmi jogot nem arra találták ki, hogy a bűnözőkből sztárokat faragjanak
– jelentette ki az ellenzéki képviselő.
Répássy Róbert államtitkár válaszában jelezte, az egyéni kegyelem joga a köztársasági elnöké, döntését nem köteles indokolni, ám ezt mégis megtette.
Tudja, hogy kik voltak azok, akik először követelték Budaházyéknak a kegyelmet? A jobbikosok. Emlékszik ön, hogy a Jobbik logója ott szerepelt önök mellett a választáson? Az önök szövetségesei követelték Budaházyék szabadon bocsátását
– emlékeztetett az államtitkár.
Varju László napirend előtt az inflációt emelte ki. „Belegondoltak abba, hogy dolgozó emberek milliói élik meg azt, hogy a bérük a megélhetésre sem elég?” – tette fel a kérdést a Demokratikus Koalíció képviselője.
Orbán Viktor nyilvánosan elbukott. Akciótervet hazudott, de csak árakat emelt. Az orbáni infláció felfalta a fizetéseket és a nyugdíjakat, a kormány bezsebelte az áfabevételeket
– fogalmazott Varju László, aki a megoldásnak Dobrev Klára árnyékkormányának antiinflációs programját nevezte.
Dömötör Csaba válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az egész európai gazdaság nehézségekkel néz szembe, „nagy szó, hogy a magyar gazdaság ennek ellenére növekedési pályán maradt”. Az államtitkár a nem mellékes körülmények közé sorolta, hogy az energiaárak emelkedése négyezer milliárd forinttal szűkítette a magyar gazdaság mozgásterét.
Ami az akcióterveket illeti, önöknek nem nagyon volt akcióterve. Nem nevezném akciótervnek azt, hogy több százezer magyar embernek elveszett a munkája. Nem nevezném akciótervnek, hogy a maradék állami vagyont is eltékozolták volna
– közölte a kormánypárti politikus, világossá téve, hogy fenntartják az árstopokat, akciókra kötelezik a nagyobb boltokat, volt nyugdíjemelés, nyugdíjprémium és 13. havi nyugdíj, kamatstop van és háromszorosára emelték a minimálbért.
A KDNP-s Juhász Hajnalka az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának magyarországi látogatásának szentelte felszólalását.
Az Európai Parlament liberális többségének kihelyezett ülésében gondolkodott ez a bizottság
– jegyezte meg a politikus, akinek az a meggyőződése, ha eljönnek egy országba, alapvető feladatuk, hogy a konstruktív párbeszéd jegyében megadják egymásnak a tiszteletet.
Latorcai Csaba államtitkár erre válaszul rögzítette, a kormány a lehető legnagyobb konstruktivitás jegyében készült és fogadta a bizottság érkezését, „a látogatás újabb nyomásgyakorlási eszköz volt”.
A kormánypárti Zsigó Róbert úgy látja, hogy háborús hangulat uralkodik Európában, de Magyarország kitart a békepárti álláspontja mellett, pedig sokan „azon munkálkodnak, hogy belesodorják Magyarországot a háborúba”. Dömötör Csaba válaszában megerősítette, hogy az előző heti hírek alapján „új eszközökkel gazdagodott a Magyarország elleni nyomásgyakorlási eszköztár”, a Barátság kőolajvezeték potenciális működésképtelenné tételével. Az államtitkár jelezte, szeretnék, ha mérséklődne az ez irányú függősége az országnak, de ez nem megy pár nap leforgása alatt.
Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló „10 éves a magyar-szerb megbékélés eseménye” címmel szólalt fel. A szószóló többek között hangsúlyozta, hogy az együttélés már a korai középkortól ezer módon kötötte össze a két népet, majd a Habsburg-időszak oszd meg és uralkodj elve után a XXI. század hozta el a végleges megbékélést, 2013 nyarán léptek a közös megbocsájtás útjára. Alexov Lyubomir aláhúzta, hogy a magyarok és szerbek példája bár nem egyedülálló, de követendő. Soltész Miklós államtitkár válaszában elmondta, két sokat szenvedett népről van szó, a történelem összesodorta őket, végül megköszönte az elmúlt tíz évet a szerb közösségnek.
(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2023. május 22-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)