Ukrán lapértesülések szerint kétoldalú tárgyalások kezdődnek Ukrajna és Magyarország között a kisebbségi nyelvű oktatás egyensúlyáról. Valóban tárgyalóasztalhoz ülnek a felek? Ha igen, magyar részről ki fog tárgyalni az ukránokkal és mikor? – kérdeztük Gulyás Gergelytől.
A miniszter azzal kezdte válaszát, hogy a külügyminisztérium áll rendelkezésre. Hozzátette: amikor Novák Katalin találkozott Volodimir Zelenszkijjel, akkor ez volt az egyik téma. A szavak szintjén jobban állnak, mint korábban, de a szavak kevesek, csak azt tartják megnyugtató megoldásnak, ha Ukrajna valóban egyezségre jut Magyarországgal a helyzet helyreállításában.
Ahogy arról elsőként beszámoltunk, Ukrajna kész módosítani a kisebbségi jogokról szóló törvényeit, hogy még idén megállapodásra jusson az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Olga Sztefanyisina, aki Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseit irányítja elmondta,
Kijev kész „további módosításokat” eszközölni a kisebbségek – köztük a magyar – középfokú oktatására vonatkozó szabályokon, amennyiben egyensúlyt teremtenek az ukrán nyelvű oktatással.
A blokk vezetőinek decemberben kell dönteniük a tárgyalások megkezdéséről, ám Gulyás Gergelyt már most kérdezhetik erről a sajtómunkatársak.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter brüsszeli tárgyalásai után az előző héten elárulta, hogy vannak még nyitott politikai kérdések, amelyektől a technikai kérdések rendezése is függ.
Biztosan szóba kerül majd az infláció alakulása. Erről legutóbb az Indamedia által szervezett AI Summit konferencián kérdeztük Nagy Mártont. A gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn lapunknak külön ismertette, hogy helyreáll a fogyasztási sokk, ha a kormány sikeresen letöri a béreket felfaló inflációt.
Várakozásom szerint 2023-ban nulla körül alakulhat a GDP növekedése, az idei év fogyasztási sokkja miatt a kormány által korábban jelzett 1,5 százalékos prognózis nem tartható. És ez a probléma is: a fogyasztási sokknak helyre kell állnia. Ehhez az infláció letörése a legfontosabb, amelyre már novemberben is jelentős esély mutatkozik, várhatóan egyszámjegyűre apad.
Továbbá Nagy Márton arra is kitért, hogy augusztusban már emelkedtek a reálbérek, amelyeknél szeptemberben történhet jelentősebb kiugrás. Reálbér-növekedés úgy történhet meg, ha az infláció jelentősen csökken vagy nominálisan növekednek a bérek. Jelenleg „az infláció eszi meg a béreket” – mondta.
A Kormányinfón szóba kerülhet többek között, hogy szerdán évértékelőt tartott Strasbourgban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki beszédében kijelentette: történelmi kihívások előtt áll az Európai Unió.
Megszületett a geopolitikai unió, támogatjuk Ukrajnát, reagálunk Kína határozott fellépésére, és partnerségekbe invesztálunk. Mostanra az európai zöldgazdaság állt gazdaságunk középpontjába
– fogalmazott. Ezután rátért arra, hogy 2019-es hivatalba lépése óta miket ért el, de elmondta, hogy munkája még nem ért véget. Az Európai Unió gazdasági helyzetét három kihívással összegezte:
Az inflációt illetően kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni agressziója növelte az energiaárakat, ami inflációt okozott, ugyanakkor mind az energiaárak, mind az infláció csökkent már.
Szokatlan időpontban, szerdán 16 óra 30 perctől Mit miért tesz a kormány? címmel tart Kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. A meghívóban nem tértek ki arra, hogy pontosan milyen témákat érintenek majd, de szó lehet
Az Index percről percre tudósít a sajtótájékoztatóról.