Robert Hardman királyi életrajzíró napokban megjelent kötete rávilágít arra a feltételezésre, hogy Vilmos herceg a trónra kerülésével modern királyként, a tradíciók egy részét maga mögött hagyva szeretne Nagy-Britannia és a Brit Nemzetközösség uralkodójává válni. A szerző emellett Kamilla királyné újabb szerepkörrel való megismerkedéséről, illetve a királyi család A korona című sorozattal kapcsolatos meglátásairól is értekezett.
Január 18-án került a boltok polcaira az Egyesült Királyságban Robert Hardman királyi életrajzíró legújabb könyve, az új király trónra lépésének nehézségeiről szóló Charles III: New King. New Court. The Inside Story, amelynek fontosabb részeit már publikálta a brit sajtó. Ahogy megírtuk, a szerző kötetének eddig megjelent részleteiből többek között megtudhattuk, milyen problémákkal szembesültek II. Erzsébet temetésekor, mi történt a királynő halálát követően, illetve hogy a néhai uralkodó dühös volt, amikor megtudta, Harry hercegék az ő gyerekkori becenevét, a Lilibetet adták a kislányuknak. A Daily Mailen az előbbieken kívül további érdekességeket is megosztottak, amelyek még a II. Erzsébet idejében vagy már III. Károly uralkodása alatt történt eseményeket mutatják be.
Hardman a könyvben visszaemlékszik például a királynő halálára, pontosabban az akkor hercegből királlyá váló Károly reakciójára, aki Vilmos herceget akarta először értesíteni a hírről, így a telefonon tárcsázva megkérte a személyzetet, hogy kapcsolják őt. A szerző kifejti, mivel II. Erzsébet halálát akkor még nem jelentették be, nem érezte helyénvalónak, hogy királynak nevezze magát, így amikor a telefonközpontban felvették a kagylót, csak ennyit mondott a kezelőnek: „Én vagyok”.
A kötet szerint III. Károly a skóciai Dumfries-házból utazott Balmoralba, amikor megtudta, hogy édesanyja haldoklik. Odaérkezve Kamilla királynéval együtt egy órát töltöttek II. Erzsébet királynővel, mielőtt meghalt. Ezt követően gombászni ment a nejével és a személyzet három tagjával, hogy Anna hercegnő is kettesben lehessen vele. Hardman kifejtette, III. Károly éppen visszafelé tartott a kastélyba, amikor Sir Edward Young, II. Erzsébet egykori magántitkára felhívta az ő magántitkárát, Sir Clive Aldertont, hogy közölje a rossz hírt – és akkor szólította őt az egyik alkalmazott először őfelségének. Bár Alderton azt javasolta az akkor már király Károlynak, hogy álljon félre autójával, ő továbbhajtott a Balmoral felé. Ahogy a könyvben olvasható, II. Erzsébet halála mindenkit megrendített, a személyzet egyik magas rangú tagja meg is ölelte a királynő egyetlen lányát, Anna hercegnőt, aki a kastély előtt várta a testvérét.
Ez az utolsó alkalom, hogy ez megtörténik
– mondta fanyarul elmosolyodva a hercegnő, majd III. Károly a megérkezésekor átkarolta Sir Edward Youngot, II. Erzsébet egykori magántitkárát, és kijelentette: „Tudom, mennyire fog hiányozni, és mennyire hűséges volt hozzá”.
Hardman szerint III. Károlyhoz hasonlóan Kamilla királyné is nehezen szokta meg az új szerepkört, sőt őt még jobban próbára tette. Ahogy arról Anna hercegnő korábban beszámolt, számára minden szempontból nehezebb volt az uralkodóváltás, mivel nem volt annyira felkészült, viszont teljesen tudatában van annak, jelenleg mi a feladata. Mint hozzátette, régóta ismeri, és kétség sem fér ahhoz, mekkora változással járt a jelenléte a király számára. Míg a királyné testvére, Annabel Elliot azt állította, egy kis időbe telt, mire a hercegnéi szerepkört levetkőzve Kamilla hozzászokott a királynéi ranghoz. A könyv szerint sokszor esett meg, hogy megjegyzéseket, kérdéseket intéztek őfelségéhez, ami egyértelműen rá utalt, ám idő kellett, mire rájött, hogy tőle várnak választ.
Ahogy testvére, Annabel Elliot ezzel kapcsolatban kifejtette, ez a viselkedés a gyerekkorukig nyúlik vissza, mivel mindig úgy nevelték őket, hogy ne legyenek állandóan a középpontban. Mint hozzátette, a humor és a tréfálkozás végigkísérte a felnőtté válásukat, emiatt pedig a templomban sem ülhettek egymás mellett. A könyvben az áll, hogy Elliot máig nehezen tud megbarátkozni némelyik királyi protokollal, így például őfelségének sem tudja szólítani a testvérét. A királynét ugyanakkor már régóta Lorraine-nek becézi a családja, ami a francia la reine szóból származik, és királynőt jelent. Egy barát elmondása szerint Kamilla királyné mindig viccesnek találta ezt a megnevezést. A szerző felidézte a brit miniszterelnök, Rishi Sunak Balmoralban tett első látogatását is, leírva, hogy Kamilla királynéval hamar egy húron pendültek. Az államfő úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatban, hogy sokat nevetett azon a hétvégén, mivel a királyné nagyon vicces.
Legnagyobb erőssége abban az egyszerű tényben rejlik, hogy alapvetően vidám karakter, aki feldobja a hangulatot maga körül, és ami még fontosabb, a király körül. A boldog uralkodó pedig boldog udvart teremt
– olvasható a könyvben.
Annak ellenére, hogy Kamilla királyné már hosszú évek óta a királyi család tagja, továbbra is megtartotta a wiltshire-i házat, a Ray Millt – ahova első férjétől, Andrew Parker Bowlestól való válása után költözött –, mivel ragaszkodik annak közel 5 hektáros területéhez. A könyv szerint ez az a hely, ahol a királyné kieresztheti a fáradt gőzt, és félrerakhatja királyi teendőit. Itt tud nyugodt körülmények között időt tölteni a családjával, akik nem királynéként tekintenek rá, hanem édesanyaként, nagymamaként, testvérként és nagynéniként. Ahogy testvére megemlítette, bár a família idősebb tagjai Lorraine-nek nevezik őt, legidősebb unokája Ga-Gának kezdte szólítani őt már kiskorában.
Hardman a könyvben úgy fogalmaz, a királyi udvarban továbbra is van egyfajta feszültség az uralkodóváltás miatt, mivel még nem alkalmazkodtak teljesen III. Károlyhoz. A család egyik régi barátjának elmondása szerint míg a királynéval kapcsolatban már pontosan tudják, hányadán állnak, mire számítsanak, addig a király esetében tartanak attól, hogy felzaklatják, mivel nem tudják, hogyan fog reagálni bizonyos helyzetekben. Ahogy III. Károly régi egyetemi barátja, Lord Chartres kifejtette, az időnkénti indulatosság aligha meglepő, mivel a királyi család tagjai gyakran szembesülnek azzal a problémával, hogy nem tudják, kiben bízhatnak meg, viszont mindenkivel kedvesen kell viselkedniük. Kamilla királyné ugyanakkor segít az uralkodónak abban, hogy ellazuljon, és nem korlátozza őt semmiben. A kötet szerint az uralkodó felesége imádja a balettet, illetve a popzenét, kedvencei közé tartozik a Rolling Stones és az ABBA.
Mint arról a királyné testvére, Annabel Elliot beszámolt, a párnak jó a házassága, a sok viccelődés mellett olykor veszekednek is egymással. Sokat mozognak, imádnak gyalogolni, a kutyáikkal lenni és kertészkedni. Ahogy kiemelte, az ellentétek vonzzák egymást, így szerinte ők jing és jang. Emellett elviselik egymás szokásait, a király például kényszeres ablaknyitogató, míg a királyné éppen ellenkezőleg. A személyzet egyik tagjának szavaival élve Kamilla dolgozószobája olyan, mint egy szauna. Elliot hozzátette, emiatt gyakran folyik vita kettejük között. Jeremy Hunt pénzügyminiszter egyszer a Clarence-házban látogatta meg a királyt, ahol szinte jégverem volt, mivel III. Károly „a klímaváltozás elleni harc jegyében sosem kapcsolja be a fűtést a téli hónapokban”.
A Buckingham-palota munkatársai már egyszerűen az ablakokra nézve meg tudják állapítani a király hollétét. Ha valamelyik helyiségében csapkodnak a függönyök, akkor az ablak nyitva van, és nem lehet messze
– írja a szerző, hozzátéve, ha a király győz, és az ablakok nyitva maradhatnak, Kamilla királyné más fronton tesz szert előnyre.
Hardman Kamilla királynéval kapcsolatban mindezek mellett kijelentette, sokakat emlékeztet Fülöp hercegre, aki nem mellesleg a példaképe volt. Ő maga korábban úgy nyilatkozott, hogy a herceg az édesapja nemzedékéhez tartozott, ami nagyon különleges a számára. Megemlítve, néhányan közülük megjárták a poklot, de soha nem csináltak felhajtást emiatt. Sőt, ők voltak az igazi megtestesítői a királyi család mottójának, miszerint: haladj tovább, folytasd, soha ne magyarázkodj, soha ne panaszkodj. Ahogy a királyné testvére, Annabel Elliot megemlítette, csak azt sajnálja, hogy szüleik és bátyjuk nem láthatta nővére idáig vezető útját. Hozzátéve, már önmagában hercegnének lenni is nagy dolog, de őfelségévé válni, az hatalmas ugrás: „Az emberek láthatják, hogy ő nem olyan »odafent«, akit tisztelni kell. Ő egy hétköznapi ember, aki ugyanazokon a dolgokon ment keresztül, mint mi, és ez talán megnyugtató lehet sokak számára a jelenlegi korban”.
A szerző a kötetben kitér a trónörökösre, Vilmos hercegre is, akivel kapcsolatban korábban, Omid Scobie könyvében azt állították, csak átmeneti királynak tartja az apját. Kamilla királyné testvére, Annabel Elliot ugyanakkor úgy véli, ez messzebb nem is állhatna a valóságtól, mivel már III. Károly uralkodása alatt nagy változásokra lehet számítani. A Buckingham- és a Kensington-palotában tisztában vannak azzal, hogy mind III. Károly, mind pedig a jövőben Vilmos herceg a saját ízlésének és személyiségének megfelelően uralkodik majd. Ahogy Hardman írja, míg a király szereti szakértői testületekkel körbevenni magát, a trónörökös nem keresi az efféle társaságot – bár meglehet, hogy találkozna olyan szakértőkkel, akiknek elismeri a munkásságát. Egy informátor elmondása szerint Vilmos herceg egy gyakorlatias férfi, aki apjával ellentétben nem szereti a beszédeket. Egy óvatosabb utat választott, ami a palotabelieket VI. Györgyre, II. Erzsébet édesapjára emlékezteti.
A trónörökös mindemellett nem híve annak, hogy több ingatlant is megvásároljon. Mint ismert, III. Károly Skóciában, Walesben és Romániában is birtokol néhány ingatlant, ám Vilmos herceg meg van elégedve windsori otthonukkal. A trónörökös jelenleg a Wales hercege címet is viseli, azonban szakítva a hagyománnyal édesapjával szemben ő nem tanulta a walesi nyelvet, nem kíván házat venni ott, illetve nem kerítettek sort az ünnepélyes beiktatására sem Walesben. Tisztviselők szerint pedig a walesi farmot sem kívánja használni, amelynek jelenleg a Cornwall Hercegségen keresztül a tulajdonosa. Apa és fia abban szintén különböznek, hogy míg előbbi a könyvek rabja, utóbbi főleg a szuperhősös filmekért lelkesedik – például a Deadpoolért és a Batmanért.
Ahogy a könyvben szerepel, Vilmos herceg nem osztja édesapja spirituális nézeteit, illetve a néhai királynőtől eltérően nem annyira elkötelezett az anglikán egyház iránt. Az egyik palotabeli forrás szerint ugyan III. Károly szívesen beszél a hitről, fia inkább nem teszi. A trónörökös nem jár minden vasárnap templomba, csak karácsonykor és húsvétkor. Bár egy informátor elmondása alapján tiszteli az egyház intézményét, nem érzi magát komfortosan abban a közegben. A kötet szerint ebből következtethető, hogy Vilmos herceg koronázása más lesz, mint III. Károlyé vagy II. Erzsébet királynőé. Ugyan a legutóbbi koronázást három óráról másfél-két órára rövidítették, egy bennfentes állítása szerint a herceg maximum 1 óra 10 perces szertartással lenne megelégedve. Emellett más változásokra is számítani lehet, mivel egy sokkal diszkrétebb, kevésbé vallásközpontú ceremóniát szeretne. Tekintve, hogy a brit uralkodó az anglikán egyház feje, a szertartásnak több vallási elemet kéne tartalmaznia, ám ő eltekintene a koronázási ékszerek, dísztárgyak egy részétől.
A kötet szerint Vilmos hercegnek jelenleg az a legfontosabb feladata, hogy felneveljen egy újabb nemzedéket. Pontosabban a következő trónörököst, György herceget, akitől húszas évei előtt nem várható el, hogy eleget tegyen királyi kötelezettségeinek. Hardman úgy fogalmaz, III. Károly és Vilmos herceg kapcsolata csak még tovább javult, mióta előbbi trónra került, mivel a trónörökös minél inkább részt vesz a Cornwall Hercegség és a királyi birtokok irányításában, annál jobban értékeli apja elkötelezettségét. A király ugyanakkor nem volt ilyen szerencsés helyzetben az édesapjával, Fülöp herceggel.
Károly herceg és Fülöp herceg mindig azon veszekedtek, hogy mi a legjobb lépés. Fülöp herceg hajlamos volt úgy bánni fiaival, mintha még mindig kisfiúk lennének
– mondta egy forrás.
Hardman a könyvben kiemeli, Vilmos herceg a nézeteit tekintve közelebb áll Fülöp herceghez, mint az édesapjához – pláne a mezőgazdálkodásról alkotott véleményük terén. Ezzel kapcsolatban korábban Anna hercegnő úgy nyilatkozott, hogy III. Károllyal nem mindenben értenek egyet, viszont abban igen, hogy mi fontos a monarchiában, és hogy együttes erővel kell küzdeniük a fennmaradásáért. Ahogy a család egyik barátja kihangsúlyozta, III. Károly a genetikára és a mindenhatóra bízza, hogy hány évnyi uralkodást szán neki, és „addig nem lesz átmeneti király, amíg Kamilla királyné mellette van”.
Az előbbieken kívül akad még néhány érdekes részlet Hardman könyvében, köztük az a felvetés, hogy III. Károly a „nép palotájává” akarja alakítani a Buckingham-palotát. A rezidencián 2027-ig felújítási munkálatok zajlanak, a király környezetvédelem iránti elkötelezettségét szem előtt tartva új generációs napelemeket helyeznek el, majd 2027-től kezdve majdnem egész évben megnyitják a palotát a közönség előtt. Korábban csak nyaranta volt látogatható, amikor II. Erzsébet éppen a Balmoral-kastélyban volt, de a tervek szerint ez változni fog – bár nem valószínű, hogy a hét minden napján várja majd a látogatókat. A belépőkből befolyt összeget pedig a Royal Collection Trust által gondozott királyi ereklyék megőrzésére fordítják.
A kötet szerint az uralkodó nem szívesen cserélte le otthonát, a Clarence-házat a Buckinham-palotára, azonban tisztában van azzal, hogy a monarchia ügyeit onnan kell intéznie. Édesanyjához hasonlóan ő is egy aktatáskára hajazó, vörös dobozban tartja a legfontosabb iratokat, ám ezekből a tárolókból több van, mivel Hardman elmondása szerint sokkal több adatot kér be, így a papírmunka is több. A könyvből továbbá kiderült, hogy:
(Borítókép: Katalin és Vilmos 2020. július 5-én. Fotó: Joe Giddens / WPA Pool / Getty Images)