Index Vakbarát Hírportál

Orbánnak most óriási mázlija volt

Ez történt a gazdaságban, az év 3. hetében

2015. január 18., vasárnap 16:02

A gazdaságban a hirtelen történések néha óriási galibát tudnak okozni: a forintról se olvashatott volna ennyit a héten, ha pár óra alatt nem kavarja fel az egész globális pénzpiacot a svájci jegybank döntése. A forintosítással mondjuk elég nagy szerencsénk volt, mert sokkal több magyar megszívhatta volna a dolgot, de azért így is lesznek, akiknek fájni fog. A Tesco és a kormány közben egymásnak ugrott, és úgy tűnik néhány útdíjas szívatás is ugrik, bár végső döntés csak februárban várható. Ez történt a héten a gazdaságban.

Már azt hihettük volna, hogy a devizahitelek forintosítása után örökre megfeledkezhetünk az egész devizás ügyről, a héten viszont valami olyasmi történt, ami miatt újra előkerült a téma. Az érintettek többsége viszont inkább örülhetett, mint szomorkodhatott amiatt, hogy a forint svájci frankkal szembeni iszonyatos mélyrepülését megúszhatta a héten. Persze azért akadtak bőven, akik nagyon buktak, de nem szaladjunk ennyire előre: nézzük meg, hogy pontosan miről is van szó! Röviden erről:

Svájci jegybankárok: LOL, világ!

Hosszabban pedig arról, hogy a svájci jegybank csütörtökön minden előzetes bejelentés nélkül eltörölte azt az 1,20-as árfolyamküszöböt az euróval szemben, amit a válság után vezettek be. A bevezetés oka az volt, hogy a válság utáni bizonytalan időszakban sokan menekítették a stabilnak számító frankba a pénzüket. Ha viszont egy devizát ilyen sokan vesznek, az jelentősen felnyomja az árfolyamot, tehát a frank drágábbá válik más pénzekkel szemben. Ez azért lehet káros az ország gazdaságának, mert ilyenkor a svájci exportáruk is megdrágulnak a külföldi vevőknek. Pont azért vezette be a svájci jegybank az árfolyamküszöböt, hogy ezt elkerüljék.

De mit is csináltak pontosan? Amikor a frank árfolyama 1,20-hoz közeledett az euróval szemben, a jegybank szélsebesen eurót kezdett venni frankért. Ezzel költségesen ugyan, de el tudták érni, hogy a frank ne erősödjön túl az euróval szemben. A svájci jegybank viszont most hirtelen úgy döntött, hogy a felértékelődés már nem probléma, mivel már nem annyira bizonytalan a gazdasági helyzet a világban, mint a válság után, és ezért nem is menekülnek a befektetők olyan mértékben frankba, aminek az ellensúlyozása megérné a svájci gazdaságnak.

Világ: WTF, svájci jegybankárok?

A csütörtöki döntés viszont durván felforgatta a pénzpiacokat világszerte. Egy ideig egy frankhoz akár egy euróért (sőt olcsóbban is) hozzá lehetett jutni, a forint pedig seperc alatt 380-ig gyengült a frankkal szemben. A forint az euróval szemben is durván begyengült: az árfolyam egészen 327-ig esett.

Egyes fővárosi pénzváltók 450 forintot is elkértek egy frankért csütörtökön. Azok a pénzváltók, akiket csütörtökön megkérdeztünk, aznap még kivárásra játszottak, mert attól tartottak, hogy váratlanul megint zuhanni kezd az árfolyam. Ez benne is volt a pakliban, hiszen csütörtökön egész nap nagyon kiszámíthatatlanok voltak az árfolyamok.

A félelmük részben be is igazolódott: a forint csütörtök este még 310-nél járt, reggelre viszont már 320 forintot kértek a piacon egy frankért, és az euró is gyengült, bár nem akkora mértékben, mint a forint. A frank szombatra azért még kicsit visszaerősödött, 322 körül járt a forinttal szembeni árfolyam, a forint euróval szembeni árfolyama pedig a mostanában normálisnak számító 318 körüli árfolyamnál járt.

Nagy mákja volt az kormánynak az időzítéssel

A frank erősödése a magyar devizahitelesek közül nem érinti azokat, akikre vonatkozik a forintosítás. Emiatt a nemzetközi gazdasági sajtóban is rendesen emlegették, hogy a kormány nagyon jól időzítve forintosította a devizahiteleket, a lengyelek például sokkal nagyobbat szívnak most, mint a magyarok.

Azok viszont nem örülhetnek, akiknek nem jelzálog-fedezetű devizahitelük volt:  az autóhiteleket, bizonyos személyi kölcsönöket vagy a vállalkozások által felvett devizahiteleket sem forintosították tavaly (a cégek azért nagyrészt az MNB olcsó hiteléből már korábban leváltották a devizahiteleiket), és ilyen főleg lakossági hitelből az MNB júniusi adatai szerint  nagyjából 377 ezer volt Magyarországon júniusban, átlagban 1,4 millió forint értékben. 

Ebből 288 ezer darab hitelszerződés – összesen 260 milliárd forint értékben – a bankoknál van, a többi pénzügyi vállalkozásoknál.  Azok is megszívják egyébként, akik annak idején nem svájcifrank-alapú forinthitelt, hanem ténylegesen svájci frankban folyósított devizahitelt kértek a bankjuktól. Ugyan rájuk is vonatkozik a forintosítás, de valószínűleg nagyjából csak augusztusban kerülnek majd sorra, hiszen nem egyszerre forintosítják az összes hitelt, addig pedig a mostani kb. 20 százalékkal magasabb árfolyamon törleszthetnek. 

Az autóhitelesek és a fogyasztási hitelesek nincsenek együtt annyian, hogy a törlesztő növekedése komoly bajt okozzon a bankrendszernek, viszont a családok szintjén már komoly bajok jöhetnek, hiszen a törlesztő nagyjából az ötödével növekedhet a következő hónaptól (vagy rögzített kamatperiódus esetén a következő fordulónaptól). A vállalatok és a bankok viszont megússzák a dolgot, kivéve például az olyan befektetési alapok, mint például az OTP Supra alapja, ami nagyon megszívta a gyengülést.

És az is biztos, hogy hosszabb távon meg kell szoknunk a frankkal szembeni gyengébb forintot. A gyengülés hatásairól bővebben itt írtunk.

Egymásnak ugrott a Tesco és a kormány

A Tesco hétfőn bejelentette, hogy bezárja 13 üzletét Magyarországon, ami több 500 dolgozójukat érinti majd valamilyen módon: van, akiket más áruházaikban próbálnak elhelyezni, de egyesektől végleg megválnak majd (itt nézheti meg, hogy mely boltokat érinti a bezárás).

A legfrissebb szabályozási változások miatt kényszerültünk erre, ugyanis csak így tudjuk biztosítani a hosszú távú jövőnket Magyarországon.

– mondta az Indexnek adott interjúban Nigel Jones, a Tesco vezérigazgatója. A bezárásokat kiváltó változtatások közt említette  az élelmiszerlánc-felügyeleti díj drasztikus emelését, a vasárnapi és éjszakai zárva tartást, és azt is, hogy két egymást követő veszteséges év után lényegében a törvény kötelez arra, hogy bezárjanak.

A bejelentésre a Miniszterelnökség és Varga Mihály is reagált, szerintük a Tesco a kormányra próbálja rátolni a felelősséget, miközben  nemcsak Magyarországon vannak bajban, hanem  európai szinten  is. A kormányzat szerint a leépítések hátterében sokkal inkább brit Tesco hazai bénázása és a magyarországi agresszív terjeszkedési politikája áll.

Pénteken aztán a Magyar Nemzet  az  angliai anyacégétől származó írásos információkra hivatkozva  arról írt, hogy további 31 áruház bezárásáról gondolkodnak a Tescónál. A Békemenetet szervező CÖF egyébként azonnal felszólította a magyarokat, hogy ne vásároljanak a Tescóban, mivel a brit anyacég könyvelését vizsgálja a rendőrség. A kormányközeli szervezet egyébként pont nemrég írt alá együttműködési szerződést a Cooppal és a CBA-val.

Bármi is legyen az igazság a Tesco ügyében, a héten kiderült, hogy a Family Frost tuti nagyot bukhat, ha márciusban életbe lép a vasárnapi zárva tartást tiltó törvény.

Repült egy pár útdíjas szívatás

Közben az is kezd kiderülni, hogy hogyan fogják átalakítani a januárban villámgyorsan bevezetett útdíjrendszert. Az Index értesülései szerint nem lesz fizetős a ferihegyi reptérre vezető út, a megyei matricák bizonyos esetekben a megyén kívül is érvényesek lehetnek, a BKV-buszok megúszhatják a díjfizetést, és az is lehet, hogy végül Budapestről Siófokig négy helyett csak három matrica kell majd.

Azt egyébként, hogy lesznek átalakítások, már korábban is lehetett tudni: az NFM és a kormányszóvivő is jelezte, hogy januárban felülvizsgálják a rendszert, és a beérkezett észrevételek alapján február elején dönthet a kormány a változásokról.

A polgármesterek mindenesetre még kőkeményen lobbiznak, de az is biztos, hogy többen is szomorúak maradnak majd a végén. Az ügy fejleményeiről szóló cikkünket itt olvashatja el.

A Budapesti Értéktőzsde indexe a héten 15755 pontra zuhant vissza az egy héttel korábbi 16222-ről, és a Richteren kívül minden fontosabb papírnak esett az árfolyama.

   2015 3. heti záró 2015 2. heti záró
BUX 15 755 16 222
OTP 3554 4080
Mol 10 720 11 630
Richter 3445 3360
Magyar Telekom 327 333

Azért ezeket se hagyja ki!

  1.  Hatalmas magánkórház rendezi át az egészségügyet, ráadásul már versenytársa is lehet: egyedül a Róbert Kórház és Telki rendelő.
  2. Otthagyja a Napi Gazdaság főszerkesztői posztját Barcza György, ugyanis ő lett az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója.
  3. Közpénzből kártalanítják a csődbe ment Széchenyi Bank károsultjait,  van olyan betétes, aki több mint 400 milliót köszönhet a kormány nagylelkűségének.
  4. Államosították a Budapest Bankot.
  5. Alcsúton karácsonyi utalványokat osztott az önkormányzat az időseknek, amit a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc boltjában lehetett beváltani.
  6. Első fokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, az állam megsértette a tulajdonhoz való jogot a trafikmutyival.
  7. 43 milliós büntetést kaptak az árvizi helyreállításon nyerészkedő cégek.
  8. Emlékszik még a Sólyomra? Még mindig nincs vége a magyar légitársaság sztorijának.
  9. Körbejártuk, hogy mi a nagy olajáresés következménye a világban. Rég volt egyébként ennyi olcsó itthon a tankolás.
  10.   Azt is összeszedtük, hogy igaza van-e Orbán Viktornak amikor azt állítja, a gazdasági bevándorlás káros dolog.

Rovatok