Ha elfogy egy országban a pénz, és nem bírnak nyomtatni, mint most a görögök, abból általában súlyos bajok vannak, legalábbis a történelmi példák ezt bizonyítják. Akár az is lehet, hogy nagyjából 2-3 hét alatt a teljes élelmiszer- és üzemanyaghiány üt be, 1 hónap múlva pedig kitörnek az éhséglázadások. A görögök tehát most a legnagyobb problémája a bankrendszer állapota, ezt kell sürgősen kezelni. Minden egyéb csak másodlagos.
Változatlan szinten hagyta az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a sürgősségi likviditási támogatásból (ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára - közölték görög banki források hétfőn. A kormányzótanács utoljára június 26-án emelte a keretösszeget, azóta nem változtatott a 89 milliárd euróban megállapított plafonon. (MTI)
Rendkívül nagyvonalúnak tartja a Görögországnak kilátásba helyezett harmadik mentőprogramot a tekintélyes berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, aki szerint a program feltételeiről az euróövezeti tagországok vezetőinek hétfőn kötött megállapodása jó Európának és Németországnak is.
Marcel Fratscher az intézet honlapján vezetett blogjában közölt gyorselemzésében kiemelte, hogy a német kormány legtöbb követelése teljesült a brüsszeli tárgyalásokon. "Mindenekelőtt Merkel kancellárnak és Schäuble pénzügyminiszternek jár elismerés", hiszen "tanúbizonyságot tettek nagyságukról és előrelátásukról, és megmutatták, hogy Európa épsége és a közös szabályok fontosak Németországnak".
Szerinte korai lenne sikerként elkönyvelni a brüsszeli megállapodást, mert az csupán az első lépés a görög gazdaság lefelé húzó spiráljának megállításához.
Több tagországban - így Németországban - a törvényhozás támogatása is szükséges az új görög mentőprogramhoz. A német alsóház (Bundestag) kétszer szavaz az ügyben, elsőként arról, hogy megadja-e a felhatalmazást a pénzügyminiszternek a program összeállítását célzó tárgyalások megkezdésére, majd a tárgyalások sikeres lezárása esetén magáról a programról. Az első szavazást várhatóan pénteken vagy hétfőn tartják. (MTI)
Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög adósságválság ügyében hétfőn elért egyezség ellenére az eddigi fejlemények súlyos károkat okoztak az euróövezet megítélésében, ráadásul korántsem vehető biztosra, hogy sikerül elkerülni a Grexitet, vagyis Görögország kényszerű távozását az euróövezetből.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai szerint az euróövezeti csúcson mindössze annyi történt, hogy "két nagyon-nagyon rossz forgatókönyv közül a kevésbé rossz" mellett döntöttek. Az elemzők szerint a puszta tény, hogy mindkét fél engedte eddig a pontig eszkalálódni a helyzetet, helyrehozhatatlan károkat okozott az egész euróövezeti integrációs folyamatnak.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek azt mondta, a legfrissebb megoldás sok pontban jóval szigorúbb, azaz komolyabb megszorításokat tartalmaz, mint a korábbi tervezetek. Ő is úgy látja, hogy lényegében az Európai Unió diktálta a feltételeket, a görögöknek sokkal több vesztenivalója volt. Megállapodás híján az Európai Központi Bank leállíthatta volna Görögország finanszírozását, ennek eredményeként elfogyott volna a pénz a görög bankokból, és a gazdaságból. Németh Dávid szerint a görög megállapodás kedvező piaci szempontból, ám kockázatot jelent a jövőre nézve.
Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója tragédiának nevezte a brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósságválság megoldására született megállapodást. A közgazdász hétfőn délben telefonon az M1 aktuális csatornának Athénból nyilatkozva azt mondta: a görögök is tragédiának élik meg, hiszen pontosan tudják: a csomag arról szól, hogy a már felére csökkentett nyugdíjakat tovább csökkentik, "szétadóztatják" a görög turizmust és egy olyan privatizációt erőltetnek Görögországra, amelynek öt éve nincs érdemi bevétele és ebből próbálják meg a finanszírozni a görög adósságot. Mindennek semmilyen pozitív hatása nem lesz a görög gazdaságra - mondta Pogátsa Zoltán.
Nehéz megjósolni, hogy szavaznak majd az athéni parlamentben. A kormányon lévő baloldali Sziriza párt baloldali platformja ugyanis úgy nyilatkozott, nem szavazza meg azt, bár velük még talán lehet kötni valamilyen megállapodást. Ugyanakkor a liberálisok is elfogadhatatlannak minősítették a javaslatot, továbbá a kommunisták és a szélsőjobboldal is biztosan nemmel fog szavazni - mondta Pogátsa Zoltán, aki szerint így lehet hogy az Alekszisz Ciprasznak kisebbségben kell majd kormányoznia.
Paul Krugman twitter-bejegyzésének hatására, egyre népszerűbb a ThisIsACoup rövidítés. Érvelésük szerint a nemzetközi szervezetek, élükön Németországgal olyan visszautasíthatatlan ajánlatot tettek a görögöknek, amelyekkel felügyeletük alá helyezik az egész országot. (Portfolio.hu)
A vasárnap kezdődött, görögökkel foglalkozó találkozó tizenhét órán át tartott. Az eddigi csúcstartó a 2000-ben megtartott nizzai tanácskozás volt, az tizenhat órán át tartott. (MTI)
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek a megállapodás után azt mondta, Görögországnak az a vágya nem teljesült, hogy a korábbi népszavazás után megerősödik a görög kormány tárgyalási pozíciója. A görög gazdaság állapota olyan mértékben romlott a népszavazás után is, hogy a múlt hét csütörtökön benyújtott görög javaslat már nem volt elég a megállapodáshoz.
Azt mondta, hogy a görög kormány magának köszönheti, hogy az elmúlt hetekben ilyen mély válságba került a görög gazdaság. Ha korábban megállapodtak volna a hitelezőkkel, ezt elkerülhették volna. Ha Görögország kiesett volna az euróövezetből, az drámai mértékű gazdasági, pénzügyi, társadalmi összeomlást jelentett volna, és még mélyebbre süllyedhetett volna az ország gazdasága.
A magyar reálgazdaságot különösebben nem érinti a megállapodás, marginális az oda irányuló magyar export, azzal, hogy megoldódik a görög pénzügyi válság, kiárazódik a kockázatokból, a forint és a tőzsde már erősödött, csökkennek az állampapír hozamok.
Demetrios Efstathiou, az ICBC Standard Bank elemzője szerint Ciprasznak szinte minden ponton engednie kellett Merkellel szemben.
Szerinte összességében azonban Görögország mégis nyert, rövid idő alatt lehet átvinni a szükséges reformokat. Efstathiou szerint a görögök megkönnyebbülnek majd, ha újra kinyitnak az ország bankjai. Szerinte a Grexitet még nem sikerült elkerülni, de a kilépés kockázata jelentősen csökkent.
Az eurót délelőtt fél 11-kor már 309,66 forinton jegyezték, reggel még 312,60 forint volt az árfolyam. Fél tizenkettőre aztán visszatért 310 fölé.
A dollárral szemben 277,68-as szintig javult az árfolyam, de aztán visszatért a 280-as szint közelébe.
A svájci frankkal szemben 295,28-ig erősödött a forint. Fél 11-kor 296,11 forinton állt a jegyzés, kora reggel 298,40 forinton.
A japán jent reggel 9 órakor 2,257 forinton, két és fél órával később 2,27 forinton jegyezték a reggeli 2,29 forint után.
NOW ONLINE: #EUROSUMMIT STATEMENT (PDF) http://t.co/dfwTY1uCxr #GREECE
— EU Council Press (@EUCouncilPress) July 13, 2015
A megállapodás jó hangulatot hozott az európai tőzsdékre, 1,5-2 százalékos az erősödés a délelőtti órákban. A forint eközben tovább erősödött, az euró 310,28 forinton áll a forinttal szemben.
Egy héttel a görög népszavazás után a Sziriza elfogadott egy olyan csomagot, ami látványosan keményebb megszorításokat tartalmaz annál, mint amire - a kormány aktív buzdításával - nemet mondtak az emberek
- írta elemzésében Madár István a Portfolio.hu-n.
Ha sikerül átvinni a parlamenten a javaslatokat, a héten végre kinyithatnak a mostanra szinte teljesen kiapadt, két hete zárva tartó bankok is.
Az új görög mentőcsomag feltételeiről Brüsszelben elért megállapodás után is maradtak kockázatok, elsősorban az egyezségről tartandó görög parlamenti szavazás kimenetele, írta hétfő délelőtti gyorselemzésében a belga KBC bank.
Szerintük Alekszisz Ciprasznak nehéz lesz elfogadtatnia az athéni parlamenttel a maratoni tárgyalások után hétfő reggel létrejött megállapodást, főleg a privatizációs alapban elhelyezendő görög állami eszközökről szóló pontját.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottág elnöke az éjszaka egy pontján hajnali három előtt diplomáciai források szerint “eltűnt”, hogy aztán négy után új kompromisszumos javaslatokkal tért vissza a négyórásra nyúlt második “szünet” után. Ez idő alatt kizárólag Tusk, Merkel és Holland alkudoztak Ciprasszal hatszemközt. A tárgyalásokról szóló összefoglalónkat itt olvashatja.
- mondta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök hétfő délelőtt, az euróövezeti csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján. "A méltóság üzenetét továbbítottuk egész Európának" - fogalmazott Ciprasz.
A görög miniszterelnök - akinek az athéni parlamentet szerdáig rá kell bírnia arra, hogy jóváhagyja a most Brüsszelben megkötött megállapodás kulcselemeit - azt mondta, a piacok meg fogják érteni, hogy lekerült a napirendről Görögország távozása az eurózónából. (MTI)
Donald Tusk is bejelentette, hogy megvan a megállapodás. Ezzel megkezdődhetnek a tárgyalások arról, hogy pontosan hogyan fognak pénzt kapni az Európai Stabilitási Alapból.
Juncker, az Európai Bizottság elnöke az MTI szerint elég keveset tett ehhez hozzá. Ő azt mondta el, hogy így nincs grexit, azaz Görögország tagja maradhat az eurózónának.
Az uniós vezetők perceken belül sajtótájékoztatót tartanak.
Hétfő reggel megszületett a megállapodás az előző délután megkezdődött brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósságválság megoldására – közölte Twitter-bejegyzésében Charles Michel belga kormányfő.
Görögországnak az eurózónán belül kell maradnia, mondta Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi EU-biztos egy francia rádióállomásnak adott nyilatkozatában hétfő reggel.
Moscovici közölte: a Görögországnak nyújtandó, sorrendben immár harmadik pénzügyi mentőprogram a tervek szerint mintegy 80 milliárd euróról szólna. A segítség fejében az athéni vezetésnek reformokat kell megvalósítania az országban.
Eközben Panosz Szkurletisz görög munkaügyi miniszter a görög állami tévének nyilatkozva bírálta a Brüsszelben készülő megállapodás tartalmát. A Szirizához tartozó politikus szerint Görögországban még az idén újabb választásokat kell majd tartani. (MTI)
Már csak egy nyitott kérdés maradt a görög adósságválság megoldását célzó brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón, az 50 milliárd euró értékűre tervezett privatizációs különalap ügye - közölte Miro Cerar szlovén miniszterelnök.
A privatizációs különalap fölött a hitelezők elképzelése szerint Görögország már nem rendelkezhetne szabadon, mert az éppenséggel biztosítékul szolgálna a hitelezők számára. Az alapkezelő intézmény székhelye - Donald Tusk európai tanácsi elnök javaslata értelmében - Luxembourgban lenne.
Hajnalban még egy másik nyitott kérdés is akadályozta a Görögország pénzügyi megmentésére irányuló megállapodást: az, hogy az euróövezeti hitelezők szerint az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) is részt kell vennie a harmadik görög hitelprogramban. Ezt a görögök eddig ellenezték, Cerar közlése alapján azonban arra lehet következtetni, hogy ez a probléma valamiképpen megoldódott. (MTI)
Legalábbis görög kormányzati források szerint a hitelezők ötlete teljesen nonszensz, Görögországnak nincs 50 milliárd eurónyi privatizálható vagyona, Athén maximum 17 milliárd eurót tud elhelyezni az alapban. (MTI)
Hétfőn kora reggel ismét megszakították a hajnalban újrakezdett plenáris tanácskozást a görög adósságválsággal foglalkozó, előző délután kezdődött euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői - derült ki különböző Twitter-bejegyzésekből.
Joseph Muscat máltal kormányfő tájékoztatása szerint ez a szünet azt célozza, hogy szűkebb körben kimunkálják a legutolsó, még nyitott kérdések megoldási módozatait is. A plenáris ülés előző, éjszakai megszakítása alatt szintén különmegbeszélést tartott Alexisz Ciprasz görög miniszterelnökkel Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia köztársasági elnök, valamint az uniós intézmények több vezetője. (MTI)
"Kompromisszumos javaslat született a harmadik görög mentőcsomagról hétfő hajnalban a görög, a német, a francia és az európai uniós vezetők között az eurózóna állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója különtárgyalásain, és a javaslatot reggel megvitatja az állam-, illetve kormányfők plénuma" - jelentette be a csúcstalálkozó elnökének, Donald Tusknak a szóvivője.
A görög miniszterelnök állítólag négy feltételt támasztott:
(Portfolio.hu)
Éjfél után másodszor is félbeszakadt az eurózóna vezetőinek vasárnap délután kezdődött csúcstalálkozója, melynek célja, hogy politikai megállapodást hozzon tető alá a görög csődhelyzet feloldására.
Ezt a hét intézkedést várják el szerdáig:
A következő 5 elvárást pedig kielégítő időn belül kell elfogadnia a parlamentnek:
A Reuters szerint Alekszisz Ciprasz kormányfő hétfőn bejelentheti kormány átalakítását, és ezzel távozhat Paniogotisz Lafazanisz energiaügyi miniszter, aki egyébként a kormányon lévő Sziriza pártjának bal ágát vezeti. Lafazanisz nemmel voksolt péntek éjszaka a görög kormány reformcsomagjára. Dimitrisz Stratoulisz helyettes munkaügyi miniszter is távozhat a kormányátalakítás után.
Euronews brüsszeli tudósítója szerint az EKB elnöke nagyon támogató a görögökkel, ám szüksége van a politikai jelzésre ahhoz, hogy holnap a jegybank kormányzótanácsa pozitívan dönthessen a bankok sürgősségi likviditási keretének (ELA) sorsáról. Úgy tudni, Draghi mindkét oldal részéről "politikai elköteleződést" akar látni, vagyis valószínű, hogy szerdáig még nem függesztik fel az ELA biztosítását. A híresztelések szerint a görög bankok hétfőn végleg kifogyhatnak a pénzből, így hamarosan muszáj lesz emelni az ELA keretén.