A holland külügy azt ajánlja a Görögországba utazóknak, hogy kerüljék a tüntetéseket, különösen Athén központjában, mert „erőszakhoz vezethetnek”. Korábban arra figyelmeztettek, hogy a turisták készüljenek készpénzzel. (Euobserver)
„Készek vagyunk segíteni Görögországnak túlélni a gazdasági válságát turisztikai, energiaügyi és kereskedelmi együttműködéssel” – mondta Ahmet Davutoğlu török miniszterelnök. Az AFP szerint Nihat Zeybekci gazdasági miniszter azt se zárta ki, hogy pénzzel segítsenek, ha erre kérik őket. A két ország legutóbb 1974-ben keveredett háborúba. Akkor Görögország meg akarta szerezni Ciprust, mire a törökök megszállták a sziget felét és azóta se vonultak ki. A konfliktus is közrejátszik abban, hogy a görögök az EU-ban a bruttó nemzeti össztermékük arányában a legtöbbet költik hadseregre, ami a ma lejáró mentőcsomag meghosszabbításánál is vitatéma volt.
De az Eurócsoport nem ment bele Varufakisz ajánlatába.
#greece in eurogroup teleconference @yanisvaroufakis tried to trade debt relief for referendum. got nowhere https://t.co/oid7EgDag9
— Ian Traynor (@traynorbrussels) June 30, 2015
Dragaszakisz miniszterelnök-
Eurogroup teleconference Wednesday 11:30am, to discuss state of play #Greece
— Jeroen Dijsselbloem (@J_Dijsselbloem) June 30, 2015
Az athéni kormány több időt kért a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy kifizesse a ma lejáró 1,6 milliárd eurós tartozását, jelentette be Jannisz Dragaszakisz miniszterelnök-helyettes a görög állami tévéadón. Eredetileg az összeg nagyobb részét már ki kellett volna köhögniük, de anno bedobták a „majd hónap végén megadom” szöveget, tehát nem sok esély van rá, hogy megint haladékot kapjanak.
Emellett azt is szeretnék, ha az Európai Központi Bank megemelné a „vészhelyzeti likviditási segítség” (ELA) 89 milliárd eurós keretét, amivel a görög pénzintézeteket lélegeztetőgépen tartotta. Itt sem érdemes reménykedni: az EKB már múlt vasárnap sem bővítette a programot, így pénzfelvételi korlátozásokat kellett bevezetni. Miután ma éjfélkor gyakorlatilag biztosan vége az EU mentőprogramjának, annak is örülhet a görög kormány, ha nem szűnik meg teljesen az ELA.
Janisz Dragaszakis, a görög miniszterelnök-helyettes arról beszélt az egyik állami tévécsatornán, hogy elképzelhető, hogy a kormány vasárnap mégsem tart népszavazást. A görög parlament szóvivője korábban azt mondta, hogy a görög alkotmány alapján már lehetetlen lefújni a népszavazást. (Guardian)
- közölte Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testülete, az Eurócsoport elnöke a kedd esti telekonferencia után.
Dijsselbloem, az Eurócsoport elnök arról is beszélt, hogy Athénnak meg kéne változtatnia a hozzáállását, mielőtt az eurózóna tagjaitól bármilyen pénzügyi segítséget kérnek, és azt is mondta, hogy éjfélkor a görögök valószínűleg csődbe mennek. Az új mentőcsomagról azt mondta: Görögországnak lehetősége van ilyesmihez hozzájutni, de a pénznek feltételei is lesznek. "Ami idő közben változott, az az, hogy a görög gazdaság helyzete egyre rosszabb, ezért a mentőcsomag sem lesz egyszerű ügy. Ami változhat, az a görög kormány politikája, ami miatt ebbe a szerencsétlen helyzetbe kerültünk" - mondta. (MTI, BBC)
A finn pénzügyminiszter, Alexander Stubb Twitteren azt írja, hogy a görögök három dolgot kértek az Eurócsoport ülésétől. A ma lejáró mentőprogram meghosszabbítása vagy az adósságelengedés „nem lehetséges”...
#Eurogroups ends. Letter of @tsipras_eu includes three requests. Extension of programme or haircut not possible...cont...
— Alexander Stubb (@alexstubb) June 30, 2015
...egy újjal pedig „a normális eljárásban” lehet foglalkozni.
...request for ESM-programme is always dealt with through normal procedures.
— Alexander Stubb (@alexstubb) June 30, 2015
A Financial Times brüsszeli tudósítója szerint holnap megint összeülnek az euróövezeti pénzügyminiszterek
Am told #Greece authorities want to send revised policy proposals. Hence need for tomorrow's #eurogroup.
— Peter Spiegel (@SpiegelPeter) June 30, 2015
Ez alapján holnapra mentőprogram nélkül marad Görögország.
Nem, az OECD adatai szerint ez jó nagy marhaság, az átlag görög kifejezetten sok órát tölt a munkahelyén. Arról ezek a számok persze már nem mondanak semmit, hogy ezt az időt mennyire hatékonyan töltik el, de az biztos, hogy ezzel a statisztikával a "lustaságot" alátámasztani éppenséggel nem lehet. Sőt.
Most ugyan kicsit rosszabb az idő, mint tegnap, amikor a Sziriza-pártiak mentek ki a Szintagma térre, így a hangulat sem annyira olyan, mintha a mondjuk a bulizás betiltása ellen tüntetnének, de bőven vannak kreatív tüntetők, mint például ez a férfi euróval a homlokán,
#Greece pro #Euro rally, thousands in Athens, Syntagma square, against #Tsipras. @OlafGersemann @welt pic.twitter.com/doJlBqO8hA
— Jan Dams (@jandams) June 30, 2015
vagy ez a tüntető "Get the Varu-fuck out here" feliratú transzparenssel (ez a lefordíthatatlan szójáték nagyjából valami olyasmit jelenthet, hogy a görög pénzügyminiszer húzzon a picsába).
— Jess Brammar (@jessbrammar) June 30, 2015
A BuzzFeed brit tudósítója szerint sokkal többen vannak az athéni Szintagma téren, mint hétfőn a Ciprasz melletti, EU-ellenes felvonuláson. Jim Waterson szerint a tömeg nem csak láthatóan népesebb, hanem pénzesebb is, mint az unióellenes társaság volt.
Got to a high point to overlook Athens pro-EU demo. Larger & noticeably wealthier crowd than at the anti-EU protest. pic.twitter.com/bzvXsvXPVf
— Jim Waterson (@jimwaterson) June 30, 2015
Egyébként az összeomlás előtt a gyűjtésben - amit egy londoni cipőboltos indított - összesen 15 ezren dobtak össze 230 ezer eurót nagyon rövid edő alatt. Ez mondjuk kevés lenne a csőd ellen, de azért eléggé megható.
Ha nem találnak ki valamit az okos pénzügyminiszterek, akkor jöhet a görög nemfizetés, marad az egész hétre beharangozott bankzár, és a több szempontból is kockázatos vasárnapi népszavazást sem lehetne elkerülni már.
A görög ellenzéki Új Demokrácia EU-párti megmozdulást szervezett Athén belvárosába a Szintagma térre. Pechükre az idő rosszabb mint tegnap, amikor a kormányfőt támogatók buliztak kicsit. Szóval az eső miatt hamarosan vége is lehet az egésznek. A tüntetés egyébként békés, de kevésbé fesztiváli a hangulat mint a Sziríza hétfői rendezvényén, ahol minden a börtönbe küldendő bankárokról szólt. A mostani felvonálos lényegi üzenete, hogy Görögországnak az EU-ban kell maradnia. Bármilyen megegyezés árán. A téren most valamivel több rendőr van, viszont nincs zene, csak sípok szólnak mindenfelé.
Angela Merkel német kancellár megerősítette, hogy Berlin nem tárgyal egy harmadik mentőcsomagról - amit a görög kormányfő feltehetően az időhúzás miatt dobhatott be - a vasárnapi népszavazásig.
Az azonnali veszteség leírás mellett, ami nem elhanyagolható tényező, a német és európai vezető politikusok is tudják, hogy legalábbis rövid távon egy konrollálatlan „default” és eurozóna kilépés beláthatatlan következményekkel és másodkörös költségekkel jár, még akkor is, ha középtávon esetleg erősebb lenne az eurózóna Görögország nélkül.
A pénzpiaci bizonytalanság mellett az egész euró jövője kérdőjeleződhet meg. A periféria országok kötvénypiaci felárainak növekedése mellett, az olasz, spanyol, portugál bankrendszer komoly stabilitási kérdésekkel nézhet szembe.
És az esetleges orosz befolyás erősödése sem kívánatos az európai döntéshozóknak.
Ezek a költségek összességében nem vállalhatóak, ezért a görög eurózóna tagság a nap végén politikai döntés, és úgy látom, hogy az európai politikai vezetés mindent meg fog tenni az eurózóna egyben tartása érdekében.
(Nagypál József, a Pioneer Investments portfoliómenedzsere)
Ha nem fizetnek a görögök (azt mondják nem fognak, nincs is nagyon miből), akkor részleges csőd, de még ez sem egészen biztos, megy róla a vita. Janusz Varufakisz pénzügyminiszter már bejelentette, hogy a kormány nem fogja átutalni az IMF-nek a ma esedékes 1,6 milliárdos törlesztőrészletet. Ez egyelőre csak annyit jelent, hogy az IMF nem fog többet fizetni a még nála maradó keretből, addig, amíg Görögország nem törleszt.
Az Európai Bizottság ez után javaslatot tesz az európai hitelezőknek, hogy szerinte mit csináljanak. Háromfélét javasolhat:
Az Eurológus szerint hétfő este Alekszisz Ciprasz és Jean-Claude Juncker EB elnök már beszélgettek a hitellazítás lehetőségéről is.
Egy 29 éves brit férfi elkezdte összeszedni a pénzt a ma éjfélig esedékes 1,6 milliárd eurós törlesztőre, amit a görögöknek az IMF-nek kell kifizetnie.
A gyűjtés leírása szerint Európa 503 milliós lakosságának igazán meg se kéne kottyannia egy ilyen gyűjtésnek, hiszen minden európainak csak 3 eurót kéne beadnia a közösbe, és már rendezve is lenne a görög ügy. Kedd délután három óráig 110 ezer euró jött össze, a gyűjtés komolyságát tovább erősíti, hogy 7 nap múlva jár le, miközben a görögöknek éjfélig kell fizetniük. (Gizmodo)
És ki is derül belőle, hogy mit akarnak csinálni a második csomaggal addig, amíg nincs harmadik: Ciprasz a levélben azt írja, addig kérik a második csomag meghosszabbítását, amíg el nem fogadják a harmadikat.
Tsipras' letter to the #Eurogroup requesting 3rd bailout, debt restructuring. #Greece pic.twitter.com/ienUCymoVo
— Piers Scholfield (@inglesi) June 30, 2015
Mármint a harmadik mentőcsomagról szóló javaslatot, bár gondolom akkor arról is szó lesz, amiért elvileg Ciprasz ma Brüsszelbe utazik.
Extraordinary Eurogroup teleconference tonight 19:00 Brussels time to discuss official request of Greek government received this afternoon
— Jeroen Dijsselbloem (@J_Dijsselbloem) June 30, 2015
Görögország akkor is megtarthatja az eurót, ha a július 5-ei népszavazáson a nemek győznek, mondta egy zárt ajtók mögötti megbeszélésen német pénzügyminiszter három résztvevő szerint. Wolfgang Schäuble úgy gondolta, az Európai Központi Bank akkor is meg fogja védeni a közös uniós valutát, ha a görögök elutasítják az intézményi hitelezők reformajánlatait. (Bloomberg)
Például, hogy a harmadik mentőcsomag elfogadása esetén még mindig lenne második mentőcsomag, ami kedd éjfélkor lejár. Ráadásul a görög kormány nyilván nem gondolja azt, hogy a harmadik mentőcsomagot feltételek nélkül sikerülne letárgyalni, és az Európai Stabilitási Mechanizmuson keresztül aligha lennének lényeges mások a hitel feltételei, mint a második hitel esetében. Szóval még mindig ott tartunk, hogy akkor mi van a második mentőcsomaggal.
A Bloomberg szerint a közlemény nem szól arról, hogy az intézmények által ajánlott intézkedéseket végrehajtanák-e a görögök, viszont az benne van, hogy folytatnák a tárgyalásokat annak érdekében, hogy egy "megvalósítható" megoldást találjanak.
Angele Merkel szóvivője a német kancellár korábbi nyilatkozatát idézte fel a görögök bejelentése előtt: azt mondta, a jelenlegi program éjfélkor lejár, és a programot nem akarják meghosszabbítani. (Bloomberg)
A görög miniszterelnöki hivatal közleménye szerint a görögök egy új hitelmegállapodást szeretnének az Európai Stabilitási Mechanizmuson keresztül - ezt a válság után hozták létre állandó válságkezelő intézménynek -, amely két éven keresztül fedezné a görög állam költségeit, miközben párhuzamosan átütemeznék az adósság törlesztését. (BBC)
Az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke szerint túl sok szó van olyan rövid távon érzékelhető ügyekről, mint a nyugdíjak csökkentése, miközben a korrupcióról, a kilentilizmusról és az urambátyám állapotok felszámolásáról kéne inkább tárgyalni.
Negotiations focus too much on quick wins like pension cuts that burden citizens #Greece while they should target #corruption & clientelism
— Guy Verhofstadt (@GuyVerhofstadt) June 28, 2015
Janisz Varufakisz bejelentette, hogy biztos, hogy nem fogják visszafizetni az IMF-nek az esedékes hitelrészletet, de reméli, hogy sikerül megegyezniük. (EuObserver)
A Guardian athéni tudósítója azt írja, Alekszisz Ciprasz ma este brüsszelbe repülhet, hogy tárgyaljon arról a megállapodásról, amire elvileg már rá is bólintott. A görög miniszterelnöki hivatal megerősítette, hogy Ciprasz hétfő este telefonon beszélt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével és Martin Schultzcal, az Európai Parlament elnökével.
Juncker hétfő éjszakai ajánlat az volt, hogy ha a görögök elfogadják a hitelezők eredeti javaslatát, akkor az "igen" szavazat mellett kell kampányolniuk a népszavazáson, kaphatnánka 35 millárd extra gazdaságélénkítő támogatást a regionális alapból, és tárgyalhatnának a hitel "fenntarthatóságáról".
A Reuters korábban arról írt, hogy a javaslat utolsó pontja azt is jelentheti, hogy idén októberben meghosszabbítanák a kölcsönök futamidejét és csökkenenék a kamatokat, ez tehát lényegében az adósság egy részének elengedése lenne. Konsztantinosz Michalosz, az Athéni Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke is azt nyilatkozta, hogy "pozitív fejleményeket" vár a ma estétől.
Úgy néz ki, nem terjed át a görög bizonytalanság más EU-tagokra. A spanyol, portugál és olasz tíz éves államkötvényekre ugyan tegnap délután valamivel magasabb kamatot kell fizetni, mint nap elején – picit drágábban tud így hitelhez jutni az adott ország –, de a változás nem jelentős, különösen 2010-hez vagy 2012-höz képest. (Bruegel)