Az új magyar GDP-adatról, és a görög fejleményekről még akkor se maradhat le, ha a hőség miatt csak időjárásról szóló híreket volt hajlandó olvasni a héten, ezért összeszedtük a lényeget. Persze a hét veszteseiről és győzteseiről is érdemes tudni, hiszen nagy üzletekből és nagy bukásokból sem volt hiány a héten.
A héten történt jó pár dolog a világban és a magyar gazdaságban is, de ezek közül kettő mindenképp kiemelkedett: az egyik, hogy végre kiderült: az idei kiemelkedő első negyedéves növekedési adat után milyen volt a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben. A másik pedig az volt, hogy a sok bizonytalanság ellenére végül a görög parlament és az uniós hitelezők is rábólintottak az új, 2010 óta harmadik görög mentőcsomagra.
De nézzük, hogy teljesített a magyar gazdaság! Hát, a KSH adatai alapján nem rosszul, de a 2,7 százalékos (naptárhatástól tisztítva 2,4 százalékos) éves alapú növekedési adat azért messze elmarad az első negyedéves 3,5 százaléktól, és az elemzők is inkább három százalék körüli növekedést vártak.
És, hogy miért lett kevesebb a vártnál? A statisztikai hivatal csak szeptemberben jön majd ki a részletes adatokkal, így sok konkrétumot egyelőre nem lehet tudni, de a KSH annyit elárult, hogy a mezőgazdaság teljesítménye gyengébb lett, mint az várható volt.
Mindenesetre ha a magyar autógyárakon múlt volna csak, akkor az ipar biztos felfelé húzta volna a növekedést: a KSH friss, júniusi exportadata alapján ugyanis nagyon pörgött a magyar export, amit főleg azautógyárak korábbi befektetései miatt felfutó termelésnek lehet betudni.
És hogy mire elég ez a többi uniós ország teljesítményéhez képest? Uniós szinten a középmezőnyre, miközben a régió országai rendesen elhúztak mellettünk, élükön Csehországgal, ami 4,4 százalékos növekedéssel az egész uniós mezőnyt megverte. De a régióból a románok és a lengyelek is dobogóra fértek 3,7 és 3,6 százalékkal, és az utánuk következő Szlovákia 3,1 százalékos adata se semmi azért.
Egyébként szintén a héten jött ki a KSH friss inflációs adattal is: ebből az derüli ki, hogy kezdenek felpörögni a sokáig már-már defláció közelében járó árak. Júliusban az árak átlagosan 0,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, de ebből is kiemelkedik a zöldség és a gyümölcs, ami csaknem 16 százalékkal drágult. Olcsóbb lett viszont a cukor, a tej és a sajt is.
A hét másik legfontosabb híre, hogy hosszas egyezkedés után péntekre a görög parlament és az uniós hitelezők is rábólintottak a harmadik görög mentőcsomagra. A megállapodás szerint Görögország kap 86 milliárd eurót, cserébe
Péntek este aztán a görög parlament után az eurózóna pénzügyminiszterei is áldásukat adták a mentőcsomagra. Így hamarosan már át is utalhatják az első, 26 milliárdos részletet.
A héten egyébként még egyáltalán nem volt biztos, hogy péntekre ilyen simán el fogják majd fogadni a mentőcsomagot: a német Bild szerdán még azt írta, hogy Angela Merkel és Alekszisz Ciprasz összevitatkoztak a csomag konkrét részletein, és az is kiszivárgott, hogy a német pénzügyminisztérium elégtelennek tartja és elutasítja az új görög mentőprogramról az athéni vezetés és a hitelezők képviselői által kötött megállapodást. A pénzügyminisztérium a sajtóértesülésekre reagálva persze egyből cáfolta, hogy elutasítanák a mentőprogramot, és azt is mondták, hogy nem fogják megakadályozni a csomag elfogadását. Ez így is lett.
Érdekes görög vonatkozású hír még, hogy egészen meglepő növekedési adatot közölt a görög statisztikai hivatal: az Elstat adatai alapján a GDP 0,8 százalékkal nőtt a második negyedévben az első negyedévvel összevetve. Közgazdászok persze egyből elkezdték találgatni, hogy mi állt az elemzők előrejelzéseittől eléggé eltérő adat hátterében, és több magyarázat is előkerült.
Ezek közül például az egyik az, hogy a görögök hirtelen elkezdtek költeni a tőkekorlátozásoktól félve. A helyzet ettől függetlenül persze nem túl jó, hiszen a tőkekorlátozások miatt a következő negyedéves adat biztos, hogy sokkal gyengébb lesz, mint a második negyedéves.
A héten egyébként kijött egy tanulmány, ami szerint a németek összességében mégjól is jártak az egész görög válsággal. Bővebben egyébként itt írtunk arról, hogy mi jöhet most a görög sztoriban.
A hét egyik győztese egyértelműen az a Garancsi István, aki a héten nemcsak Orbán Viktor barátságának, hanem több új zsíros üzletnek is örülhetett. A Garancsi érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. nyerte ugyanis a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet újm ózdi módszertani központjának kivitelezésére kiírt közbeszerzést, és szintén a Market bonyolíthatja a komáromi kikötő fejlesztését. Mindez együtt 1,5 milliárdos bevételt jelent majd a cégnek.
De Garancsi nem állt meg itt a héten: az is kiderült, hogy a Market Építő építi át szállodává azt a Dorottya utcai belvárosi házat, ami részben a miniszterelnök szóvivője, Giró-Szász András kommunikációs államtitkár tulajdonában van.
De szintén jó hete volt Demján Sándornak, akihétfőn jelentette be, hogy eladja az egyik legnagyobb cégének egy részét. A TriGranit ingatlanfejlesztőt az amerikai központú Texas Pacific Group vette meg: pontosan nem lehet tudni, hogy mennyiért, de annyit azért elárultak, hogy több mint félmilliárd eurós üzletről van szó, vagyis közel fele annyiról, amennyi a magyar adásvételek teljes egésze a kereskedelmi ingatlanok piacán. Ez viszont nem jelenti azt, hogy Demján nélkül folytatja a hazai építőipar: Magyarország egyik leggazdagabb embere Gránit Management folytatja tovább az üzemeltetést és a fejlesztést is mind itthon, mind a régióban. Lazán kapcsolódik, hogy az osztrák Baumax barkácsáruház-láncnak, és a magyarországi Agip-kutaknak is új tulajt keresnek.
Szintén örülhetett a Matolcsy György jegybankelnöksége óta palotabevásárlást tartó Magyar Nemzeti Bank, ami most a Svábhegyen, a Mátyás Király Utcában egy 2165 négyzetméteres telket vásárolt, rajta egy luxusvillával, nettó egymilliárd forintért.
A héten az is kiderült, hogy több ezer ügyfél megtakarítása bizonytalan még mindig, mivel nem közvetlenül, hanem közvetve tartották a befektetéseiket a Buda-Cashsel közös tulajdonosi körbe tartozó, az idén februárban csődbe ment DRB-csoport bankjainál. Több ezer ügyfél megtakarítása bizonytalan még mindig, mivel nem közvetlenül, hanem közvetve tartották a befektetéseiket a Buda-Cashsel közös tulajdonosi körbe tartozó, az idén februárban csődbe ment DRB-csoport bankjainál. Ráadásul még egy újabb pénzügyi cég is bebukott a héten: a Pannoninvest Libra Pénzügyi Szolgáltatónak viszont csak nagyjából 200 ügyfélnek tartozott, így a bukta a magyar pénzügyi rendszer egészére nézve nem jelent kockázatot.
Közben egy csomó Quaestor-károsultnak még mindig bizonytalan a sorsa: bár Befektető-védelmi Alap szerint már sokakakat kártalanítottak, a károsultak szerint sokan még semennyit sem kaptak, ráadásul szerintük a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QA) nem tartja be a hatályos törvényt sem. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy ősszel sok károsult sorsa eldőlhet.
Nem csak a quaestorosok szívnak viszont, mert akár 30 milliárd forintnyi kárt is okozhatott a Kézizálog Zrt., aminek a tulajdonosa több magyar milliárdosnak és pénzintézetnek adott hamis aranytömböket biztosítékként. A Kézizálog tulajdonosa Bíró Péter ráadásul bankokat is rászedett, ráadásul a legnagyobbak közül többet is, a sztoriról itt írtunk bővebben.
| 31. heti záró | 30. heti záró | ||
| BUX | 22 300 | 22 493 | |
| OTP | 5 655 | 5729 | |
| Mol | 14 500 | 14 645 | |
| Richter | 4445 | 4450 | |
| Magyar Telekom | 406 | 409 | |