A Budapest Airport a pandémia alatt is folyamatosan fejlesztett, miközben tavaly 110 millió eurós vesztesége keletkezett. De az uniós Covid-igazolvánnyal még nem zökkenőmentes az utazás.
Egy év bezártság után ugrásra készen várták a magyarok a határnyitásokat és a külföldi utazási lehetőségeket is. Mindez a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalmán is lemérhető:
az elmúlt hónapokban az átlagos utasforgalom a 2019-es szintnek körülbelül az 5 százalékát tette ki.
Májusban az előző hónaphoz képest 37 százalékkal bővült az utasforgalom, és a nyári hónapokra még inkább biztató kilátásokról számolt be az Indexnek a repülőteret működtető Budapest Airport (BA). Érdeklődésünkre közölték, hogy június első három hetében az utasforgalom 55 százalékkal haladta meg a májusit, és több mint másfélszerese volt a 2020. júniusinak. Igaz, az adatokat befolyásolta az is, hogy tavaly június közepén oldották fel a veszélyhelyzetet, idén pedig június 24-én nyitotta meg a kormány a határokat.
Június negyedik hetében már átlagosan naponta 12 ezer utas fordult meg a reptéren. A Budapest Airport tájékoztatása szerint
júniusban már 23 légitársaság indított járatokat mintegy 89 desztináció felé Budapestről.
Ez heti átlagban mintegy 300 járatot jelentett. Mivel legkorábban Görögország nyitotta meg határait a turisták előtt, ezért nem meglepő, hogy a kereslet alakulására legérzékenyebb, és legrugalmasabban reagálni tudó diszkont légitársaságok minden korábbinál több, 11 közvetlenül elérhető görög úticélt tettek elérhetővé Ferihegyről. A BA tájékoztatása szerint
népszerű úticél a törökországi Antalya vagy az egyiptomi Hurghada, valamint a spanyol desztinációk is. Júniusban elindultak a charter járatok is, amelyek tipikusan az egyiptomi, görög és török közkedvelt nyaralóhelyeket fedik le.
Júliusban pedig az uniós zöld igazolvány és a határnyitás együttes hatásaként a légitársaságok is bátrabban terveznek, és növelik kapacitásaikat is. A nyári hónapokban akár közel 120 úti célt érhetnek el majd el Budapestről menetrend szerinti járatokkal az utazók, így több mint triplájára nőhet a közvetlen desztinációk száma májushoz képest – közölte a BA. Várakozásaik szerint a következő hónapokban visszatérhet az Austrian Airlines bécsi, az Aer Lingus dublini, a British Airways londoni, az EL-AL tel-avivi, az Iberia madridi, valamint a Norwegian koppenhágai, oslói és stockholmi járata. A Wizz Air már bejelentette, hogy Kos szigetére is tervez járatot indítani júliustól, a Ryanairrel pedig Torino lesz közvetlenül elérhető novembertől. A Flydubai szeptember végétől heti 4 járattal egészíti ki az Emirates üzemelését, így több átszállási lehetőséget biztosít az utasoknak Dubajon keresztül – tette hozzá a BA.
Korábban is látható volt, hogy az utazási kedv nem hagyott alább, ezért bizakodók vagyunk, hogy a korlátozások enyhítésével az utazni vágyók nyugodtabban tervezhetnek a továbbiakban – közölte a cég. Kérdés persze, hogy a magyar és az uniós védettségi igazolványokkal való utazás döcögős kezdetei mennyire veszik el a turisták kedvét attól, hogy tényleg nekivágjanak. Nemcsak a magyar, de a célország, sőt a légitársaság járványvédelmi előírásait is érdemes akár az utolsó pillanatig ellenőrizni.
Ötféle utazási igazolvánnyal készültünk a július elsején esedékes madeirai utazásunkra: volt nálunk eredeti Pfizer igazolás magyar nyelven, oltásról háziorvos által kiállított angol nyelvű igazolás, magyar védettségi kártya, EESZT mobilapp angol nyelvű igazolással és digital EU covid certificate ag EESZT-ről nyomtatva angol nyelven, mégsem tudtunk szabadon utazni az EU-n belül Portugáliába – osztotta meg tapasztalatait az Indexszel Mocsári Gergely. Az orvos házaspár még januárban kapta meg a Pfizer oltását. Július elsején utaztak volna a Ryanair járatával Madeira szigetére, azonban a reptéren szembesültek azzal, hogy a légitársaság munkatársai a helyszínen még az uniós digitális igazolvány létezéséről sem tudtak, nemhogy a magyarról. Ugyanakkor az utas szerint a Ryanair honlapján az volt feltüntetve, hogy az uniós digitális igazolványt elfogadják. Végül csak úgy engedték felszállni őket a gépre, hogy fejenként 11 ezer forintért antigén-gyorsteszt elvégzésére kötelezték őket, ami nagyjából fél órát vett igénybe. Épp ezért az olvasónk arra hívta fel a közeljövőben az unión belüli utazást tervezők figyelmét, hogy érdemes plusz 1 órával előbb érkezni a reptérre, nehogy a félórás gyorsteszt miatt maradjon le valaki az utazásáról. Valamint arra is, hogy számítsanak plusz költségekre is, mert a repülőtársaságok „nem ismerik és nem fogadják el az EU digital covid certificate-et”.
És persze nem árt az uniós védettségi igazolást is tüzetesen átnézni, mit tartalmaz. Egy másik tanácstalan, ügyvéd olvasó azzal fordult lapunkhoz, akkor derült ki számára, amikor letöltötte az uniós Covid-igazolást, hogy az állami rendszerben mindkét egymást követő oltás első oltásként került be a rendszerbe, és az igazolást is így, 1/2 sorszámmal lehet csak kinyomtatni, noha a két igazolás eltérő oltási időpontot tartalmaz. Olvasónk szerint ha a határon ránéznek a „dózis sorszáma” nevű rovatra, magyar és angol nyelvű szöveg alapján nem igazolható, hogy mindkét oltást megkapta. Miután mindkét oltásról külön igazolás van, az sem volt számára egyértelmű, hogy mindkét oltási igazolást ki kell-e nyomtatni, mert a tájékoztató szöveg következetesen egyes számban fogalmaz, „Covid igazolásként” emlegeti. Lehet, hogy a második oltás QR kódja tartalmazza, hogy az már a második oltás volt, de ez semmiből nem derül ki, illetve az sem, hogy ez elég lenne-e – tette hozzá olvasónk. Sérelmezte, hogy semmilyen tájékoztatás nincs arról, hogy adatbeviteli vagy rendszerhiba esetén mi a teendő.
A BA szerint legkevesebb 3 órával indulás előtt célszerű kiérni Ferihegyre, mivel továbbra is fenntartják a több mint egy éve bevezetett egészségvédelmi intézkedéseket.
Azt kérik, hogy az utasok
Emellett továbbra is fokozott, folyamatos és rendszeres a speciális fertőtlenítő takarítás, a szellőzők takarítása, a kézfertőtlenítők utántöltése a repülőtéren. Ezen kívül aktív sorkezelést, padlómatricákat alkalmaznak a megfelelő távolság biztosítása, a fizikai elválasztás érdekében pedig plexi elválasztóelemeket helyeztek ki ott, ahol az utasok a személyzettel közvetlenül találkoznak és ahol ez lehetséges volt.
A Budapest Airport minden idők legnagyobb, 110 millió eurós veszteségével zárta az évet, ennek ellenére tavaly is folytatta a repülőtér fejlesztését, és befejeztük a 2019-ben megtervezett fejlesztési projektek 95 százalékát – hangsúlyozta a társaság az Indexnek. A csökkenő utasforgalom miatt egyes projekteket még előrébb is hoztak, mivel így anélkül végezhették a fejlesztési karbantartási munkákat, hogy az utazóknak kényelmetlenséget okozzanak. A BA az elmúlt két évben összesen 167 millió euró értékben hajtott végre infrastruktúra-, kapacitás- és digitális bővítési és korszerűsítési beruházásokat, ennek közel felét a válság évében megvalósított fejlesztések teszik ki – közölte a vállalat, hozzátéve, hogy 2021-ben is folytatni kívánja a megkezdett munkát, jelenleg is folyamatban van például egy 300 millió forintos gurulóút-felújítás. A fejlesztések hangsúlyozása egyértelmű utalás arra, hogy a reptér üzemeltetője hosszú távra tervez, még ha a kormány máshogy is gondolja, és megbízta a légikikötő megvásárlásának lehetőségeinek feltérképezésével Palkovics László innovációs minisztert.
(Borítókép: Arpad Kurucz / Anadolu Agency / Getty Images)