A magyar lakosság körében végzett legújabb országos reprezentatív kutatás azt mutatja, hogy az országban élők 71 százaléka érzi úgy, hogy romlott az anyagi helyzete. Ugyanakkor többen rendelkeznek megtakarítással, sőt többen tudnak egy évnél hosszabb időre tartalékolni.
Az utóbbi idők gazdasági folyamatai miatt óvatosan bánik a nagyobb pénzügyi befektetésekkel a magyarok többsége. A drága vagyontárgyak, mint lakás vagy autó vásárlása visszaszorult a mindennapi élet költségeinek (élelmiszer, energiaárak, egészségügyi ellátás) elszállása mellett. Ezekhez igazították a családok a költségvetésüket a BÁV Zálog országos reprezentatív kutatása szerint, amely 2022 áprilisa után decemberben is a lakosság anyagi helyzetének és pénzügyi tudatosságának felmérésére szolgált.
Az utóbbi két-három év kihívásai pénzügyileg tudatosabbá tették a társadalmat, azonban az elmúlt hónapok és a következő időszak fejleményei ezt az alkalmazkodóképességet is próbára tehetik, így aki csak tud, tartalékol.
39 százalékról 28 százalékra csökkent azok aránya, akik nem rendelkeznek semmilyen tartalékkal,
ami azt mutatja, hogy aki teheti, igyekszik spórolni, tartalékot képezni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez a tartalék a megkérdezettek közel 30 százalékánál legfeljebb három hónapra lenne elegendő.
A hétköznapokra leginkább hatással lévő nehézségek közül az élelmiszerárak növekedését (77 százalék), általánosságban a magas inflációt (65 százalék) és a rezsiköltségek emelkedését (51 százalék) említették legtöbben.
Anyagi probléma esetén aki teheti, először saját megtakarításához nyúl, vagy a családtól, barátoktól kér kölcsön, ez utóbbi megoldás jóval népszerűbb most, mint áprilisban volt. A megtakarítással rendelkezők közül 42 százalék még nem nyúlt hozzá a tartalékaihoz, és nem is számít arra, hogy erre szükség lehet. Húsz százalék gondolja azt, hogy a közeljövőben adódhat olyan helyzet, hogy szükség lesz rá.
38 százalék azok aránya, akiknek már hozzá kellett nyúlniuk megtakarításaikhoz, még ha nagy részük (az összes megkérdezett 25 százaléka) igyekszik is azt rendre visszapótolni.
A megkérdezettek elsőként a saját ingatlant, a benne található, elsősorban elektronikus berendezéseket és a gépjárművet nevezték meg szükség esetén pénzzé tehető vagyonként. A könnyen mobilizálható megtakarítások körében a készpénzt és a hagyományos bankbetétet említették legtöbben, de egyre többen vannak azok is, akik aranytárgyak (befektetési célú aranytömb és ékszer) formájában is rendelkeznek olyan vagyonnal, amire értékes megtakarításként tekintenek.
A kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság 51 százaléka tekint értékálló, jó befektetésként az aranyra. A vásárláskor ez a szempont megelőzi az esztétikai értéket is. A megkérdezettek 25 százaléka vásárolna befektetési célból arany ékszert és aranytömböt a közeljövőben
– emelte ki Dandé Imre, a BÁV Zálog igazgatója.
71 százalék azok aránya, akik egyértelműen érzik a romló gazdasági helyzet hatásait.
Ez a viszonylag magas szám – ami a tavaszi kutatáshoz képest egyébként nem változott – nem is annyira meglepő, hiszen a válaszadók között azok is megjelennek, akiknek ugyan nem kell kifejezetten spórolniuk, de már tapasztalják fizetésük reálértékének csökkenését. Ez a kiadások tekintetében úgy jelenik meg, hogy háttérbe szorult a nagyobb, drágább vagyoni tárgyak vásárlása. A lakás- és autóvásárlás az utolsó helyekre szorult, még az utazás is megelőzi.
A lakosság számára a mindennapokban nélkülözhetetlen, nem elhagyható termékek, szolgáltatások, a kötelezettségek kielégítése került előtérbe, így például a rezsi (42 százalék jelölte meg olyan költségként, amin már nem tud spórolni), az egészségügyi kiadások (25 százalék) és a hiteltörlesztés (22 százalék).
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)