Magyarországon elkerülhetetlennek látszik a recesszió, és az euró sem marad sokáig 400 forint alatt, ha leesik a hőmérséklet, és megemelkedik a gáz ára – vélik a szakértők. Amíg nem ront ránk a dermesztő tél, addig a forintnak sincs sok félnivalója, ez meg is látszott az e heti menetelésén, ahogy szélsebesen közelítette meg a 390-es szintet. Az élelmiszerekről áprilisban kerülhet le az ársapka, és az infláció is a következő hónapokban tetőzhet. A gáztározóink töltöttségéről pozitív hírek érkeztek. Az arany ára kilenchavi csúcsnál jár, és az ötödik egymást követő hetet fejezte be nyereséggel. Az olaj árát megdobhatja Kína nyitása. Heti tőzsdei összefoglalónk.
Gyengüléssel kezdte a kereskedést a forint hétfőn, 397,50 forint volt egy euró. Az elemzők azt találgatták, vajon meddig maradhat a 400-as szint alatt a forint, miután kedden többször is 400 fölé szúrt az árfolyam.
Szerda reggel azonban gyors erősödésbe kezdett a magyar fizetőeszköz, délutánra 392,2-ig erősödött, ezzel öthavi csúcsra emelkedett.
Még aznap visszaütötték a forintot, és kisebb gyengülés után 393 közelében zárta a heti kereskedést az euróval szemben.
A forint menetelése mögött a dollár gyengülése állhatott: hétfőn még 367 forintot ért egy zöldhasú, ez szombatra 361,72 forintra esett.
A forint árfolyamát leginkább rángató gáz ára csökkent, gyengül a dollár, ráadásul célegyenesbe fordult a brüsszeli források körüli vita is, így több korlát is lebomlott a forint menetelése előtt.
A forint erősödésének kedvez az is, hogy pénteken megerősítette Magyarország befektetésre ajánlott besorolását a Fitch Ratings.
Az elemzők árgus szemekkel figyelik, hogy ez milyen hatással lesz a hétfői tőzsdenyitáskor a forint árfolyamára, mivel újra reálisnak tűnik a 390-es szint áttörése. A Raiffeisen Bank elemzői szerint ugyanakkor hamarosan bekopogtat a dermesztő hideg, ami miatt a gázfogyasztás megnő, és ez megdobja majd a gázárakat, így a forint árfolyama is mélyrepülésbe kezd majd, és meg sem áll a 410–415 közötti tartományban.
A heti kereskedést mínuszban zárták a főbb európai tőzsdék: az euróövezeti EuroStoxx50 0,84 százalékot esett, a frankfurti Dax 0,51 százalékkal, a francia CAC-40 0,55 százalékkal esett vissza.
A pesszimizmushoz hozzájárulhatott, hogy meglehetősen borúsan indult az idei év első Világgazdasági Fóruma (WEF): a konferencia első napján olyan felmérést közöltek, amelyben a világ vezető közgazdászainak többsége globális recessziót vár az idei évre.
A davosi konferencián megállapították, hogy túl lassan halad a világ a klímacélokkal, ráadásul Kína újranyitása megdobhatja a globális inflációt. Az orosz–ukrán háború is messze van még a végkifejlettől, főleg, hogy Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese belengette az atomháborút.
Az amerikai részvények szélesebb körét felölelő S&P 500 index 0,074 százalékos pluszt, a technológiai papírok Nasdaq Composite-mutatója 1,84 százalékos erősödést jelzett.
A magyar tőzsde az európai meghatározó indexekkel ellentétben 0,74 százalékos pluszban teljesített a héten.
A hazai blue chipek kiemelkedően teljesítettek: a hét növekedési bajnoka az OTP volt 3,36 százalékos erősödéssel, a második a Magyar Telekom 2,75 százalékkal; a Mol mindössze 0,07 százalékos növekedésre volt képes, míg a Richter 2,84 százalékot esett.
Az arany újabb, 0,39 százalékos erősödéssel 1928,60 dolláron áll. Ezzel az arany ára kilenchavi csúcsnál jár, és az ötödik egymást követő hetet fejezte be nyereséggel.
György László kormánybiztos csütörtökön a köztévén elmondta, hogy a második negyedévben tetőzhet az infláció, az év végére pedig egy számjegyűre zsugorodhat. Mivel a globális ellátási láncokra nehezedő nyomás visszaállt a koronavírus előtti szintre, a gázpiacok árazása is visszatért a háború előtti mértékre, valamint a kormány az agresszív árazás ellen is fellép, az összes tényezőt számításba véve reális lehet az infláció jelentős csökkenése – vélekedett.
A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint Magyarországon a földgáztározók töltöttsége január 18-án 3,98 milliárd köbméter volt, ami az összkapacitás 62,96 százaléka.
A MEKH közleménye szerint az egy évvel ezelőtti mennyiséghez képest január 18-án 53 százalékkal, 1,38 milliárd köbméterrel több földgáz volt a tározókban. Ez európai szinten is kiemelkedő.
Hétfőn a holland gáztőzsdén a legközelebbi, februári határidős jegyzésben 1 megawattóra 60,10 euróba került, amely péntekre 66,8 euróra ugrott, mintegy 10 százalékos emelkedést követően.
Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára hétfőn 84,61 dolláron állt, majd péntek délutánra 86,474 dollárra emelkedett. Az amerikai WTI olaj 1,67 százalékos emelkedéssel hordónkénti 81,40 dolláron fejezte be a heti kereskedést.
Liu He kínai miniszterelnök-helyettes davosi beszédében kinyilvánította, hogy Kína újra nyitott az üzleti élet felé, amit széles körben üdvözöltek a résztvevők. Ugyanakkor inflációs félelmeket is felvetett, hogy mi lesz, amikor a kínai kereslet teljes erővel rászabadul a piacokra. Arról nem is beszélve, hogy ez mit jelent az Egyesült Államokkal fennálló feszültségekre nézve.
„A növekedési előrejelzés most 4,5 százalék Kínára vonatkozóan. Én személy szerint nem lennék meglepve, ha ezt túlteljesítenék” – mondta Axel Lehmann, a Credit Suisse elnöke.
A globális olajfelhasználás napi átlaga rekordot érhet el idén a kínai gazdaság újranyitásának köszönhetően – áll a Nemzetközi Energiaügynökség prognózisában. Az orosz olajra kivetett árkorlátozás nagymértékben csökkentheti a kínálatot.
(Borítókép: Index)