Alaposan megrángatták a forint árfolyamát a héten bejelentett kamatdöntések és makrogazdasági adatok. A Fed elnökének szerdai beszéde után a dollár árfolyama elkezdett szakadni, csütörtök délutánra csaknem 351 forintot ért egy zöldhasú. A magyar deviza euróval szembeni jegyzései a 390 feletti szintről egészen 385 alá süllyedtek, ezzel a magyar fizetőeszköz nyolc hónapos rekordra ért. Pénteken viszont visszafordult a forint, és visszaadta a csütörtöki menetelés nagy részét, ahogy megérkeztek a tengerentúli makrogazdasági adatok. A főbb európai és tengerentúli tőzsdék pluszban zártak, a magyar BUX azonban gyengén teljesített. Heti tőzsdei összefoglalónk.
A Fed szerda este közölte kamatdöntését, amely szerint 25 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot, és belengette a jövőben várható kamatemeléseket is. Aztán jött Jerome Powell amerikai jegybankelnök beszéde, amelyben az eddigiekhez képest pozitív képet festett az amerikai gazdaság jövőjéről és az infláció alakulásáról.
A jegybankelnök előrevetítette, hogy ha túl gyorsan csökken az infláció, még kamatvágásra is sor kerülhet. Powell beszédét követően elkezdett szakadni a dollár. Csütörtök 15.30-kor már csak 351,3 forintot adtak egy dollárért, amire legutóbb tavaly áprilisban volt példa. Péntek délután azonban visszagyengült a forint, ahogy megérkeztek a túlhevült munkaerőpiacra utaló tengerentúli adatok. Szombat délben 359,65 forintot adtak egy dollárért.
Az euróval szemben is erősödött a forint csütörtökön, 15.30-kor 384,6 forintot adtak egy euróért. Ilyen erős forintot már 2022 májusa óta nem láttunk. Péntek délután viszont az euróval szemben 0,5 százalékot gyengült a forint. Szombat délben 388,18 forintot adtak egy euróért.
A főbb európai tőzsdék pluszban zárták a heti kereskedést:
Tavaly négyszer is emelte az alapkamatot az Európai Központi Bank (EKB), és ezen idén sem változtat. A csütörtöki kamatdöntéssel az irányadó kamatláb 2,5 százalékra emelkedik.
Az EKB ígéretet tett arra, hogy továbbra is a kamatlábak jelentős, egyenletes ütemű emelésénél marad, és márciusban is további 50 bázispontos emelést tervez. Az emelkedő kamatlábaktól azt várják, hogy visszafogja a keresletet és az inflációs várakozásokat, ezzel pedig fékezi az áremelkedést. A jövőbeli kamatdöntések az inflációs adatoktól és a makrogazdasági számoktól függnek majd.
Az amerikai részvények szélesebb körét felölelő S&P 500 index 1,97 százalékos pluszt, a technológiai papírok Nasdaq Composite-mutatója 4,11 százalékos erősödést jelzett.
A tavaly októberben vártnál 0,2 százalékponttal gyorsabban, 2,9 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott előrejelzése szerint.
A magyar tőzsde (BUX) gyengén teljesített a héten, 2,68 százalékos mínuszban zárt. A hazai blue chipek is gyengén teljesítettek, egyedül a Magyar Telekom tudott 1,62 százalékos erősödést felmutatni, a Mol 1,72 százalékot, a Richter 1,7 százalékot, az OTP pedig 4,67 százalékot esett.
A nagy nemzetközi intézetek hazánkra vonatkozó gazdasági előrejelzései alapján idén kismértékű gazdasági növekedésre és tetőző, majd gyors ütemben mérséklődő inflációra számíthatunk – világított rá elemzésében a Makronóm Intézet.
Decemberre akár egy számjegyűre is csökkenhet a hazai infláció.
Az IMF 2022. októberi prognózisában 1,8 százalékos GDP-növekedéssel és 13,3 százalékos pénzromlási ütemmel kalkulált, míg az OECD 2022 novemberében a két mutatót rendre 1,5 és 12,7, az EB pedig ugyanezen havi előrejelzésében rendre 0,1 és 15,7 százalékra várta. De az elmúlt hetek bejelentései alapján a hazánkat értékelő hitelminősítők (Fitch, S&P) is arra számítanak, hogy idén is fennmarad a gazdasági növekedés. Egyedül a bécsi székhelyű WIIF gazdaságkutató intézet adott ki negatív előrejelzést hazánk növekedésével kapcsolatban.
Több szakértő szerint is hamarosan jöhet az élelmiszerpiaci fordulat, április-május környékén például a tejtermékeknél akár 15-20 százalékos csökkenés is várható.
Az Oeconomus kutatói szerint 2026-ig épülhetnek ki LNG-kapacitások Európában, amivel sikerülhet majd az orosz gázt pótolni, de jelenleg a számításaik szerint 30 milliárd köbméter hiányozhat Európában éves szinten – ez az éves fogyasztáshoz viszonyítva 8-9 százalékot jelent. Ugyanakkor szerintük a földgáz árában már nem várhatóak a tavaly látott nagyobb kilengések.
Az Európai Unió tagállamai jelenleg próbálják kiépíteni az energetikai együttműködéseket a környező országokkal, hogy a szankciók miatt kieső orosz energiaellátást pótolni tudják. Ennek keretében az Európai Bizottság többek között Azerbajdzsán felé fordult.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, februári határidőre megawattóránként 56,45 eurón állt hétfőn, majd némi emelkedéssel péntek este 58,60 euró/megawattóra árfolyamon zárta a kereskedést.
A WTI nyersolaj ára az európai kereskedési idő kezdetén hétfőn 78,84 dolláron állt hordónként, és jelentős csökkenés után 73,23 dolláros hordónkénti áron fejezte be a kereskedést. A Brent olaj ára a hétfői 86,09 dollárról a heti kereskedés végére 81,55 dollárra csökkent.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)