Erősödéssel kezdte a hétfő reggelt a forint, de az öreg kontinensre begyűrűző bankpánik hamar utolérte a magyar fizetőeszközt, és kéthavi mélypontra taszította. Olyannyira, hogy a hét közepén visszatért a hazai deviza rémálma, a 400-as euró. Pénteken újra erősödésnek indult a forint, de még így is hosszú út áll előtte, mielőtt az előző hetek szintjére ér, ha erre egyáltalán képes lesz. A főbb európai tőzsdék zuhanással zárták a kereskedést, a magyar részvényindex, a BUX is zakózott. A kőolaj és a földgáz ára jelentősen csökkent. Heti tőzsdei összefoglalónk.
A hétfő reggelt ugyan erősödéssel kezdte a forint az euróval szemben – a péntek délutáni 383-as szintről 381-re menetelt –, azonban 11 óra körül alaposan megütötték a magyar fizetőeszközt, fél óra leforgása alatt egyhavi mélypontra, 386 fölé verték vissza. A gyengülés hátterében az amerikai bankrendszer súlyos problémái és az ezzel kapcsolatos aggodalmak álltak.
Az amerikai bankcsődöt mi is a bőrünkön érezhettük a forint zuhanásán keresztül, és ez rávilágított a kényelmetlen igazságra: ami Amerikának fáj, az mindenkinek fáj. Az amerikai kamatviszonyok ugyanis kihatnak az egész világra.
Kedden erősödni tudott a magyar fizetőeszköz az euróval szemben, viszont szerdán elmaradt a forint forradalmi menetelése, sőt a piac vérengzést tartott, és egészen 400 fölé, kéthavi mélypontra verte vissza a magyar devizát.
A nagy forintzuhanásban szerepet játszott, hogy az öreg kontinensen felerősödött a bankpánik, miután szerdán a befektetők Svájc második legnagyobb hitelezőjének részvényeit 30 százalékos zuhanásba taszították.
A svájci jegybank ugyan 54 milliárd dolláros mentőövet dobott a Credit Suisse-nek, a pénzintézet egyelőre nem tápászkodott fel a földről, sőt már a feldarabolása, felvásárlása és a megszüntetése is terítékre került. Arról, hogy a magyar bankszektorban előfordulhat-e hasonló bankcsőd, Varga Mihály írt a Facebook-oldalán, a pénzügyminiszter kiterítette a lapokat.
Pénteken ugyan erősödésnek indult a forint, de még így is hosszú út áll előtte, mielőtt az előző hetek szintjére ér, ha erre egyáltalán képes lesz. Szombat 13 órakor 398 közelében áll az euróval szemben.
A dollárral szemben is gyengült a magyar deviza, a hétfő reggeli 357-es szintről egy óra leforgása alatt 363 fölé katapultált. A hét többi részében is hátramenetben haladt a forint, szombat 13 órakor 373 körül járt a dollárral szemben.
A főbb európai tőzsdék gyengüléssel zárták a heti kereskedést:
A főbb európai tőzsdékkel párhuzamosan a magyar BUX-index is gyengén teljesített a héten, 5,35 százalékos gyengüléssel végezte a kereskedést. A magyar blue chipek szintén gyengén teljesítettek: a Richter 2,6 százalékot zuhant; a Magyar Telekom 1,79 százalékot gyengült; az OTP 7,41 százalékot esett; a Mol 5,69 százalékkal mérséklődött.
A bankpánik megszaggatta a magyar bank részvényeit is – az OTP –10 százalék körül is volt a héten –, azonban a nagy bankoknál nem megalapozott a nagy eladási hullám, állapította meg Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője hétfőn.
A szakértő lapunknak elmondta, hogy a befektetők kezdik felmérni a valódi helyzetet az eladási pánik után, és visszatér egy reálisabb szintre a részvénypiac és a devizapiac. Az OTP, úgy tűnik, valamelyest lerázta magáról a bankcsőd hatását, péntek délután 9490 forinton fejezte be a kereskedést (hétfőn még 9200 közelébe verték vissza).
Jövő héten ilyenkor, hétfőn már alig fogunk emlékezni erre a nagy pánikra
– hangsúlyozta az elemző hétfőn.
Az amerikai bankcsődről írt cikkeinket az alábbi linken tekintheti meg.
Ugyanakkor amikor a szakértőt hétfőn kérdeztük, nem volt előre látható, hogy a hét közepén megroggyan a svájci nagybank, ezért a pánik is kitolódhat. Mindenesetre az Európai Központi Bank (EKB) a pénzpiaci káosz közepette sem enyhített szigorú kamatpolitikáján, és meglépte az 50 bázispontos emelést, hiába jelezte több befektető is, hogy a lépésnek most nem örülnének.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője lapunknak elmondta, hogy a kisebb kamatemelés annak beismerése lett volna, hogy súlyos gondok vannak az eurózóna bankrendszerében, amely öngerjesztő folyamatként kellemetlen mellékhatásokkal járhatott volna. Ennek megfelelő volt a jegybankelnök, Christine Lagarde kommunikációja is, aki feladatának megfelelően cáfolta, hogy bármilyen pénzügyi stabilitási probléma felmerülhetne, illetve ha ilyen mégis történne, akkor rendelkeznek eszközökkel a problémák elhárításához.
Hétfőn a WTI nyersolaj ára a nemzetközi kereskedelemben hordónként 75,67 dolláron állt, majd jelentős csökkenéssel pénteken 66,33 dolláron fejezte be a kereskedést. A Brent olaj ára a hétfői 81,79 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 73,54 dollárra zuhant.
Hétfőn az amerikai Silicon Valley Bank összeomlása után a részvényekkel együtt indultak zuhanásnak az olajárak, napközben 5 százalékos mérséklődést is mértek.
A Fitch Ratings honlapján hétfőn közzétett adatok szerint a nemzetközi hitelminősítő 2024-re és 2025-re a korábbinál magasabb olajárra számít, mert a geopolitikai problémák nem enyhültek – világított rá hétfőn az MTI.
A hitelminősítő nem változtatott viszont az északi-tengeri Brent olajfajta idei árára és a hosszú távú olajárra vonatkozó feltételezésein.
Indoklásuk szerint a piac jelenleg nagyjából kiegyensúlyozott, Kína fokozatos újranyitása ellenére, ami potenciálisan növelheti a keresletet, miközben az orosz olajexport – az eddig jelentős csökkenés után – nőhet az átirányítások miatt. A Fitch hosszú távon az energiaátállás miatt keresletcsökkenést feltételez.
A Fitch idei előrejelzésében 85 dolláros hordónkénti Brent olajár és 80 dolláros WTI olajár szerepel,
2024-re pedig a korábban feltételezett 65 dollár helyett 75 dolláros Brent-árszintet, a korábbi 62 dollár helyett pedig 70 dolláros hordónkénti WTI-árat jelez előre.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, áprilisi határidőre megawattóránként 52,39 eurón állt hétfő délután négykor. A hét folyamán esett a földgáz ára, pénteken 42,075 euró/megawattóra árfolyamon zárt, ami 5,11 százalékkal alacsonyabb előző napi záróértékénél.
A gázár három hónapja 109,97 eurón, egy éve 62,47 eurón zárt. Tavaly augusztusban rekordszinten, 346,52 eurón is jegyezték.
Lantos Csaba szerint akár már idén feloldhatja a kormány a tavaly ősszel bevezetett napelem-korlátozást, de a szélerőművek építését is kulcsfontosságúnak tartják. Az energiaügyi miniszter egy interjúban hangsúlyozta: jelenleg a megújuló források bővítése a cél, de „az orosz gáz továbbra sem nélkülözhető”, azt a hibát pedig nem követik el, hogy leállítják a paksi beruházást.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)