Hétfőn lesz kereken egy éve, hogy megválasztották az ötödik Orbán-kormányt. Az új ciklusra nemcsak a kormányzati struktúra változott, hanem az állami cégek vezérkara is: a szerencsejáték-ipartól az energetikán át a közlekedés csúcsvállalatáig jó néhány helyen osztották újra a lapokat.
Kormányváltás sem kellett ahhoz, hogy nagy átrendeződésnek lehessünk szemtanúi az állami vállalatok élén. Ha úgy nem is váltogatják a vezérigazgatókat, mint az alsógatyát, érdemes felidézni az utóbbi időszak mozgásait.
Már csak azért is érdemes a kört a Szerencsejáték Zrt.-vel kezdeni, mert a lottójátékok és a sorsjegyek mellett egyre inkább a sportfogadás népszerűségére építő játékszervező cég élén tavaly június óta Mager Andrea áll, aki az előző ciklusban, tehát
a negyedik Orbán-kormányban még a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterként az állami cégek tulajdonosi jogait is képviselte, így a lottótársaság is a portfóliójába tartozott.
Elődjének, Bozóky Alexnek a 2021. októberi kinevezésétől alig több mint nyolc hónap jutott a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatói székében, igaz, volt hová továbbülnie: ahogy betoppant Mager a Csalogány utcai székházba, azzal egy időben Bozóky a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) élén találta magát, vagyis totóról e-matricára váltott.
Az állami vezérkeringőben érdemes még egy lépést tenni hátrafelé, hiszen Bozóky Alex előtt Czepek Gábor irányította a nemzeti lottótársaságot 2018 decemberétől. Czepek az MVM Energetika Zrt. elnök-vezérigazgatói tisztségéért (a közös megegyezéssel távozó Kóbor Györgyöt váltva) hagyta hátra a legjobban prosperáló állami vállalatot, amelyet, lássuk be, mélyebb energetikai szaktudás nélkül koordinált 2021 szeptemberétől 2022 novemberéig, amikor is az újonnan létrehozott Energiaügyi Minisztérium (EM) közigazgatási államtitkári pozíciójába nyergelt át Lantos Csaba hívására. Érdekesség, hogy ezt a pozíciót a 2014–2018-as kormányzati ciklusban is betöltötte, csak épp a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, Seszták Miklós alatt, majd 2018-ban a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára lett.
Visszatérve a Lantos-féle, újonnan felálló EM-re: amint Czepek újra kormányzati tisztséget kapott, az MVM-nél 2023. január 23-tól Mátrai Károly kezébe került a marsallbot.
Az energiaügyi miniszter azt várja tőle, hogy a cégcsoport regionális bajnokká váljon, ezáltal még többet tegyen a hazai fogyasztók energiabiztonságáért és a sikeres energiaátmenetért. Mátrai több mint 25 éves tőkepiaci tapasztalattal bír, 2008-tól tizenkét éven át volt a magyarországi gázkereskedelmi platformokat, számos hazai és külföldi energiakereskedőt is kiszolgáló Keler KSZF vezérigazgatója. 2020 után a MET-csoport romániai, majd spanyolországi leányvállalatainál dolgozott.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tavaly novemberben jelentette be, hogy Balczó Barnabást jelölte ki a Magyar Posta elnök-vezérigazgatójának. Elődje, Schamschula György a távozásáig szinte már állócsillagnak számított az állami cégek vezérigazgatóinak egén, hiszen 2018-tól vezette a vállalatot, amelyet
az egyetemes szolgáltatói tevékenység ellátása mellett a csomagüzletág felé igyekezett kormányozni a regnálása alatt.
Az átmeneti időszakban megbízottként Simon Csilla vezérigazgató-helyettes állt az élre. A korábban az MFB Investet is vezető Balczó nehéz helyzetben érkezett: ha az újabb és újabb csomagautomaták átadása a fény, a postabezárások menedzselése az árnyék. Igaz, az új vezérnek korábban is bőven volt rálátása a Magyar Posta működésére, miután 2016-tól a felügyelőbizottság elnöke volt.
A közlekedésre kanyarodva: tavaly júniusban dőlt el, hogy Pafféri Zoltán, a Volánbusz addigi elnök-vezérigazgatója kerül a MÁV–Volán-csoport élére, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójaként folytatva pályafutását, Homolya Róbertet váltva. Az a cél, hogy Pafféri égisze alatt
A MÁV-Start Zrt. idén januárban kapott régi-új vezérigazgatót Mosóczi László személyében, aki tavaly májusig az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkáraként felelt a közlekedéspolitikáért, korábban helyettes államtitkárként dolgozott. Előzőleg a vasúti szektorban meghatározó állami vállalatok vezetőjeként, a MÁV-Start Zrt. alapító-vezérigazgatójaként és a NIF Zrt. felső vezetőjeként tevékenykedett.
A Szerencsejáték Zrt. és Bozóky Alex váltása kapcsán már említett NÚSZ-nál is volt B terv a kormánykereket átadó Bartal Tamásnak, méghozzá a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél, amelynek tulajdonosi jogait az Építési és Beruházási Minisztérium gyakorolja. Lázár János tárcája úgy határozott, hogy a közútkezelőnél újra létrejön a társaság legfőbb irányító szerveként az igazgatóság, melynek elnöke tavaly augusztustól Bartal lett.
A Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) még korábban, tavaly júniusban váltott vezért: Jákli Gergely helyére a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) korábbi első embere, Kisgergely Kornél érkezett. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél a távozó Rózsa Zsolt után Lakner Zsuzsa lett a főnök, a Diákhitel Központ Zrt. új vezetője pedig Rákossy Balázs korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár lett. Érdekesség, hogy a Diákhitelnél tavaly februárig Magyar Péter irányított, miután a saját kezdeményezésére távozott, Rákossy kinevezéséig Havelda Balázs, a társaság pénzügyi vezérigazgató-helyettese volt a porondon.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)