Az utóbbi hetekben halálra rémítette a forintot az Amerikából átgyűrűző bankválság. Az öreg kontinens azonban sikeresen vette fel a harcot a banki rémmel, a pánik visszahúzódásával a forint is kilépett a fényre, ezen a héten erősödött a főbb devizákkal szemben. Az európai tőzsdéken pozitív hangulat uralkodik, és a magyar BUX-index is pluszban zárta a hetet. A kőolaj és a földgáz is drágult. Heti tőzsdei összefoglalónk.
Erősödéssel kezdte a hetet a forint, a 384-es tartományban járt hétfő reggel az euróval szemben. A Deutsche Bank körül körvonalazódó bizonytalanságok múlt hét pénteken némileg megakasztották a forint lendületét, de a bankpánik enyhülésével ezen a héten újult erővel folytatta a menetelést, messzire távolodva az elmúlt két hét rémálomszintjétől, a 400-as euró-forint árfolyamtól.
A héten sokat javult a piaci hangulat az öreg kontinensen a bankpánik visszahúzódásával, ez a forintot is felbátorította és visszatért a korábbi lélektani határ, a 380-as euró-forint árfolyam környékére. Jót tett a magyar fizetőeszköznek a jegybank kamatdöntése is, továbbra is fennmarad a monetáris szigor.
A dollárral szemben is nagyot ment a forint, a hétfő reggeli 356-os szintről péntek estére 349,5 közelébe erősödött.
A főbb európai tőzsdék gyengüléssel zárták a heti kereskedést:
A főbb európai tőzsdékkel párhuzamosan a magyar BUX-index is pluszban teljesített a héten, 1,19 százalékos erősödéssel végezte a kereskedést. A magyar blue chipek szintén jól teljesítettek: a Magyar Telekom 4,57 százalékot erősödött; az OTP 1,4 százalékot emelkedett; a Mol 3,64 százalékos pluszban zárt, a Richter 1,18 százalékot esett.
A jegybank keddi kamatdöntő ülése után a kamatkondíciók nem módosultak. A tartalékrátával kapcsolatos korábbi változtatások alapvetően nem jelentenek sem szigorítást, sem lazítást: a tartalékráta emelése bár tartósan leköti a piaci likviditás egy részét, de ennek a likviditásnak jelentős része eddig is a jegybanknál parkolt – állapította meg Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
A szakértő szerint a kamatozás csökkentése is inkább a jegybanki kiadások mérséklését jelenti, mint tényleges lazítást, hiszen a szabad forrásokra fizetett kamat nem változik, azaz ennek a piaci kamatokra nincs hatása. Az intézkedés ugyanakkor jól mutatja, hogy
a koronavírus során a gazdaságba pumpált likviditás csökkentése a szigorító politika lényeges eleme, azonban ennek gyakorlati végrehajtása a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül nem egyszerű feladat.
A döntésben ugyanakkor újdonság, hogy a jegybank csak március végéig biztosítja az energiabeszerzéshez szükséges devizaszükségletet. Ezt korábban a magas energiaárak és az emiatt bekövetkező árfolyamgyengülés miatt vezették be, azóta azonban az árfolyam érdemben erősödött, és az energiaárak is mérséklődtek, így ennek a forintárfolyamra csak mérsékelt hatása lehet.
Regős kiemelte továbbá, hogy az MNB-nek lehetősége sem volt még a lazításra: az inflációs célkövetés értelmében a forintot inkább erősítenie kell. Az elmúlt időszakban ráadásul a forint árfolyama az amerikai és svájci bankcsődök nyomán gyengült, amely a kockázatkerülés fokozódása miatt is indokolttá tette a jegybanki szigort.
A szakértő szerint egyelőre nincs szükség további szigorításra sem. A lazítás megkezdéséhez több feltételnek is teljesülnie kell: szükséges, hogy egy ilyen lépés ne okozzon felfordulást a piacon, ne eredményezzen jelentős forintgyengülést. Ehhez az elengedhetetlen, hogy a piacok is úgy gondolják, hogy eljött a kamatcsökkentés ideje. Ez akkor következhet be, ha egyrészt az infláció már szemmel is jól láthatóan mérséklődésnek indul, illetve ha a kockázati környezet is javul – nem terjednek tovább a bankcsődök és az uniós forrásokhoz is hozzájutunk.
A lazítás legkorábban júniusban, de inkább az év második felében kezdődhet meg
– vélekedett Regős Gábor. Szerinte ez először a jelenleg 18 százalékos kamatozású egynapos betéti eszköz kamatának csökkentését jelentheti, az alapkamat csak ezt követően indulhat mérséklődésnek.
A jegybank döntésével párhuzamosan ismertette új Inflációs jelentésének főbb számait is. Az idei gazdasági növekedést a korábbi 0,5-1,5 százalékos szintről 0,0-1,5 százalékra változtatta, míg az inflációt a 15,0-19,5 százalékos sávban hagyta. Ez tehát azt jelzi, hogy a növekedéssel kapcsolatban a negatív kockázatok erősödtek, míg az inflációs pálya az eddigi várakozásoknak megfelelően alakult, azaz a kamatkondíciók módosítására sincs egyelőre szükség. Az Index korábban bemutatta, hogy eddig mennyi pénzt hoztunk haza Brüsszelből.
Rendkívül erősen zárta az MKB Csoport a 2022-es évet, 107 milliárd forintos eredménnyel jelentős növekedést ért el – ismertette Krizsanovich Péter, az MKB Bank és a Magyar Bankholding pénzügyi vezérigazgató-helyettese. A bizonytalan gazdasági környezet sem kezdte ki a bankcsoport jövedelmezőségét, ráadásul az ügyfélállományát is bővíteni tudta.
Számos gazdasági nehézséggel kellett szembenéznie az MKB Csoportnak, ugyanis a tavalyi évi rekordmagas infláció csökkentette a reálbéreket, ez pedig a rendelkezésre álló jövedelem zsugorodásához vezetett – ismertette az MKB Bank pénzügyi vezérigazgató-helyettese.
Az idei évben egy százalék körüli GDP-növekedést is elképzelhetőnek tartunk
– tette hozzá Krizsanovich Péter, aki szerint az infláció januárban már tetőzött, és a következő időszakban gyorsuló ütemben csökkenhet.
Hétfőn a WTI nyersolaj ára a nemzetközi kereskedelemben hordónként 70,73 dolláron állt, majd jelentős emelkedéssel pénteken 75,32 dolláron fejezte be a kereskedést. A Brent olaj ára a hétfői 75,31 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 79,53 dollárra ugrott.
Péntektől a benzin és a gázolaj beszerzési ára is változik – tájékoztatott a holtankoljak.net. A 95-ös benzinért bruttó 8 forinttal fizetnek majd többet a benzinkutak, a gázolaj ára azonban bruttó 4 forinttal kerül majd kevesebbe. Várhatóan ez a változás a kiskereskedelmi árakban is megjelenik majd, ami az átlagárak tekintetében az alábbi eredményt hozza:
A gázolaj ára így hosszú idő óta (a hatósági áraktól eltekintve) újra 600 forint alá csökken, és jelentősen olcsóbb lehet, mint a benzin.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, áprilisi határidőre megawattóránként 42,30 eurón állt hétfő délután fél négy körül. A hét folyamán megugrott a földgáz ára, péntek fél négy körül 47,59 euró/megawattóra árfolyamon állt.
A földgáz után április elsejétől már az áramot is fixált áron kapják egyes állami, önkormányzati és egyházi intézmények, alapítványi egyetemek.
A villamos energia esetében a gázév időtartamától függetleníthető fix áras időszak 2023 végéig tart. Az intézmények így mától kilenc teljes hónapon át jutnak rögzített árakon áramhoz több mint 20 ezer fogyasztási helyen. A lehetőséggel mások mellett
A kormány a magyar családok számára az átlagfogyasztásig egész évben biztosítja a rezsivédelmet.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Index)