A magyar deviza rácáfolt az elemzők várakozásaira, mely szerint a jegybank döntése után gyengülnie kellett volna. A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatvágását alig érezte meg a forint, sőt azóta is menetel előre, a hét vége felé a 370-es szint alá ért az euróval szemben. Negatívan teljesítettek a főbb európai tőzsdék, ezzel szemben a magyar BUX-index erősödött. A földgáz és a kőolaj ára is csökkent. Heti tőzsdei összefoglalónk.
A forintpiacon kivárás volt jellemző a hét elején, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntő ülése előtt 373,50 körül mozgott az euró-forint árfolyam. A magyar jegybank az alapkamatot továbbra is 13 százalékon tartotta, miközben az egynapos betéti gyorstender kamatát – a várakozásokkal teljesen összhangban – 100 bázisponttal 16 százalékra csökkentette.
A jegybanki kommunikációban kiemelték, hogy ez utóbbi, tehát az irányadó ráta csökkentésének folytatása során továbbra is törekednek az óvatosságra, és fokozatosan haladhatnak – és ezzel a tempóval szeptemberre zárhat össze az alapkamattal a ráta –, erre a forint a dollárhoz és az euróhoz képest is kisebb erősödést mutatott
– állapította meg lapunknak Balog-Béki Márta. Az MBH Bank tőkepiaci elemzője hozzátette, hogy továbbra sem nyertek megerősítést azok a várakozások, miszerint a kiemelten magas hazai kamatszint csökkentésének megkezdésével ismét gyengülő pályára kerül a hazai deviza.
Az euró-forint árfolyam a hét közepétől ismét a 370-es szint alá került, és 369,50 körül stabilizálódott. Szombat reggel 9 óra magasságában némi gyengüléssel 370 forintot és 18 fillért ért egy euró.
Az euró-forint devizapárt május eleje óta a 367,4–377 forint közötti szintek határolják, egy széles sávban oldalaz az árfolyam. Péntek este a befektetők fókuszában a Fitch hazánkkal kapcsolatos hitelminősítői véleménye állt.
Tegnapi döntése előtt a Fitchnél a magyar adósbesorolás a BBB- kategóriában volt, tehát a bóvli felett járt két kategóriával. Januárban a hitelminősítő az adósbesorolást negatív kilátással látta el, amiből később akár leminősítés is következhet.
A minősítés előtt háromféle kimenet volt lehetséges – és a makrogazdasági folyamatok alapján bármelyik elképzelhető lett volna: leminősítés, illetve változatlan szint negatív vagy stabil kilátással – állapította meg Regős Gábor.
A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a kedvezőtlenebb minősítést az uniós források visszatartása, illetve a növekvő kamatkiadások indokolhatták volna. A kedvezőbb minősítést pedig az energiaárak mérséklődése és ennek nyomán a folyó fizetési mérleg jelentősen javuló egyenlege, illetve a stabilabb és erősebb forintárfolyam indokolta volna.
Az opciók közül a hitelminősítő a köztes megoldást választotta, azaz meghagyta az eddigi minősítést és a negatív kilátást, vagyis hazánkat továbbra is befektetésre ajánlja.
A hitelminősítő értékelésében pozitívan nyilatkozott a magyar gazdaság erős strukturális mutatóiról, valamint a külföldi működőtőke nagymértékű beáramlásáról és a beruházások magas volumenéről, ugyanakkor megállapította, hogy hazánk a kategórián belül magas GDP-arányos államadóssággal rendelkezik, illetve fiskális és monetáris politikája unortodox – világított rá Regős Gábor.
A negatív kilátás fenntartását elsősorban a gazdaságpolitikával kapcsolatos aggályokkal indokolták:
Pozitívumként értékelték a folyó fizetési mérleg egyenlegjavulását, bár az Oroszországtól való függés szerintük változatlanul kockázati tényező – mutatott rá a Makronóm Intézet vezető elemzője.
A nemzetközi piacokon a hétfői amerikai ünnepnap után leginkább a jegybankárok kommentjeire figyeltek a piacok.
A hét második felében elromlott a befektetői hangulat, miután a globális kamatemelési ciklus több fronton is folytatódni látszik, s ezzel ismét erősödtek a globális recessziós félelmek
– állapította meg Balog-Béki Márta. Az MBH Bank tőkepiaci elemzője szerint az Európai Központi Bank (EKB) további kamatemeléseit árazza a piac az igencsak szigorú jegybanki hangnem mellett.
Emellett a Fed elnöke a Kongresszus előtti meghallgatásán szintén arról beszélt, hogy a tengerentúlon újabb kamatemelések várhatók, ha nem történik nagyobb előrelépés az infláció letörésében. Továbbá a brit és a norvég jegybank is a várt feletti kamatemelést jelentett be a héten.
A kockázatkerülés közepette a dollár erősödést mutatott a főbb devizákkal szemben, az amerikai dollár-forint árfolyam is 340 fölé került.
A devizapárban 336 forintnál található egy erős támasz, ez a május eleji mélypont, ahonnan a héten is visszapattant a kurzus. A jövő hét utolsó napján az eurózónában és a tengerentúlon is fontos inflációs adatokat publikálnak, amit kiemelten figyelnek a befektetők
– állapította meg az Indexnek a tőkepiaci elemző. Szombat reggel 9 óra magasságában 339 forint 76 fillért ért egy dollár.
Gyengén teljesítettek a főbb európai tőzsdék a héten:
Az április óta tartó emelkedés után a BUX oldalazott a múlt hét során, a hazai értéktőzsde indexe 0,65 százalékkal került fentebb péntek délutánra a hétfői nyitáshoz képest.
A régiós indexekhez képest a magyar BUX teljesítménye kiemelkedőnek számít, a cseh tőzsdemutató 1,7 százalékkal, a varsói index pedig 3 százalékkal került lejjebb a hét során
– állapította meg lapunknak Rácz Balázs. Az MBH Bank senior tőkepiaci elemzője szerint a hazai blue chipek mozgását nyári hangulat jellemezte, az árfolyam mozgását meghatározó hírek nem láttak napvilágot, a legjobban a Mol teljesített a héten.
A BUX-index 0,65 százalékos erősödéssel végezte a heti kereskedést. A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek:
A Budapesti Értéktőzsde életében fontos mérföldkő volt múlt héten, ugyanis elindult a kereskedés a tőzsde részvényeivel a BÉT Standard kategóriájában.
MATOLCSY GYÖRGY SZERINT A TOVÁBBRA IS HAZAI KÉZBEN MARADÓ TŐZSDE AZ ÚJ MAGYAR GAZDASÁGI MODELL KULCSINTÉZMÉNYE.
A tőzsdei megjelenéstől azt várják, hogy jelentősen támogatja majd a tulajdonosi célokat és a tőzsde nemzetközi törekvéseit. Emellett példaértékű jelentőséggel is bír, amellyel a BÉT célja a nyilvános működés előnyeinek népszerűsítése a hazai középvállalatok körében.
Matolcsy György jegybankelnök a rendezvény nyitó előadásában hangsúlyozta a tőkepiacok fontosságát egy fenntartható és versenyképes Magyarország érdekében, hiszen a jövő megnyeréséhez olyan, nemzetközi piacon is versenyző hazai vállalatokra van szükség, akik az innovációhoz szükséges forrásokra a hazai tőkepiacok segítségével tehetnek szert.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, júliusi határidőre megawattóránként 35,39 eurón állt hétfő délután 18 óra körül. Némi csökkenés után a gáz ára 33,79 eurón állt péntek délután 18 óra magasságában. A gázár három hónapja még 42,20 eurón, egy éve pedig 84,18 eurón zárt.
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint mind a kőolajban, mind a földgázban láthatóak bizonyos erőfeszítések a kormány részéről.
Az elemző szerint a gáz esetében sokkal lassabban haladunk, de az LNG-forrásokhoz is egyre jobban hozzáférünk majd, és Romániából is lehet hamarosan földgázt behozni. Itt most járultak hozzá a Fekete-tengeri mezők kiaknázásához. Ez azt jelenti, hogy 2027-től kezdve Románia felől akár évi egy-két milliárd köbméter földgázt is kaphat Magyarország.
Az Északi-tengeri Brent olaj ára a hétfő reggeli 75,73 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 73,82 dollárra csökkent. Pletser Tamás rámutatott, hogy a Mol már elkezdte a leválást az orosz kőolajról, hiszen például a pozsonyi finomítójában már 30-40 százalékban nem orosz olajat dolgoznak fel, és ezt az arányt az év végére 60-70 százalékra kell növelni.
A Mol azt is bejelentette, hogy ennek érdekében – jelentős beruházással – új üzemeket épít
– világított rá a szakember, aki hozzátette, hogy erre azért is szükség van, mert az orosz kőolaj különbözik a többitől.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Index)