Szombaton szigorodtak a hiteligénylés feltételei, megugrott a diákhitel kamata, és többek között élesedett a kormány online árfigyelő rendszere is. Összegyűjtöttük, miben változnak meg mától a mindennapjaink.
Július első napján rengeteg változással bombázzák a magyarokat, és ezek nagy része a mindennapi pénzügyeinkre is hatással lesz. Közel duplájára emelkedik a megtakarításokra kiszabott adó mértéke, a kamatjövedelmet 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) terheli bizonyos befektetések esetében. Korábban bemutattuk, mely megtakarításokat nem érintik a változtatások.
Az új adó olyan befektetésekből származó jövedelmekre vonatkozik, amelyek az szja-törvény szerint kamatjövedelemnek minősülnek, a Napi.hu gyűjtése szerint:
Azokra a befektetési nyereségekre nem kell pluszban szochót fizetni júliustól, amelyek nem kamatjövedelemként adóznak vagy részesülnek adókedvezményben az szja-törvény szerint:
A kormányzat célja a változtatással, hogy a lakossági megtakarítások reálértékét megőrizze.
Ilyen inflációs közegben nem mindegy, hogy valaki a megtakarítását 1–2 vagy 10–15 százalékon kamatoztatja, 1 millió forintnál 100–150 ezer forint veszteség is lehet
– fogalmazott korábban lapunknak Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter elmondta, hogy az intézkedés célja még az államadósság önfinanszírozásának emelése és az államadósság kamatkiadásainak csökkentése is.
Szombattól változnak a jövedelemarányos törlesztési mutató szabályai (JTM-korlát), mely változás lényege, hogy a futamidő során vállalt havi törlesztőrészlet ne legyen magasabb annál, mint ami az adós jövedelmébe belefér. Szigorítják a hitelfelvételt azok számára, akiknek egyedül vagy adóstárssal együtt legalább 500 ezer forint, de a 600 ezret el nem érő havi nettó jövedelme van.
Már legalább 600 ezer forint havi nettó jövedelemmel kell rendelkezni ahhoz, hogy nagyobb adósságterheket vállalhasson valaki.
Tehát 600 ezer forint lesz a jövedelemhatár, amely alatt a szigorúbb, azaz a kisebb jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót kell alkalmazniuk a bankoknak. A jövedelemhatárt még 2015-ben vezették be egyfajta adósságfékszabályként, ez változott július elsejétől.
Eddig ha az adós (vagy adóstársak) legalább 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű jövedelemmel rendelkeztek, akkor a hiteltörlesztés összege a jövedelem 60 százalékáig mehetett fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) JTM-rendelete szerint. Ez az összeghatár nőtt júliustól 100 ezer forinttal – írja a Bank360.hu.
A módosítás előtt még 500 ezer forint havi nettó jövedelemmel kaphatott valaki 300 ezer forintos törlesztővel személyi kölcsönt, szombattól viszont már csak 250 ezer forintos részletre kaphatja meg ugyanazt a hitelt.
A változások közé tartozik, hogy megemelkedik a minimum hitelösszeg, ami alatt a bankoknak nem szükséges vizsgálni a JTM-szabályokat. Eddig a 300 ezer forintot meg nem haladó összegű kölcsönökre nem kellett vizsgálni, hogy belefér-e a jövedelembe a törlesztés (a hitelkeret emelésének kivételével). Ez az összeg júliustól 450 ezer forintra emelkedik – az infláció hatására.
A kamatstopot úgy tervezték, hogy 2022 novemberétől 2023 márciusáig lesz érvényben, majd ez módosult 2023 júniusára, végül most szeptember 30-ra – derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából.
A kisbefektetők jellemzően nem kapnak akkora kamatot, hogy beleütköznének a kamatplafonba.
Fontos, hogy a most módosult kormányrendelet csak egyes intézményi befektetők, mint például nyugdíjpénztárak, lakás-takarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok, valamint a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek legfeljebb egyéves futamidejű betétjeiknek kamatát maximalizálta.
A kormány arról döntött, hogy továbbra is fenntartja a szabad felhasználású Diákhitel1 jelentős mértékű kamattámogatását, így 2023. július 1-jétől kezdődően az ügyfeleknek, a hitelfelvevő hallgatóknak és a már végzett diákoknak a 14 százalékos kamatmérték helyett csak 7,99 százalékos kamatot kell megfizetnie – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Az intézkedés 2023. december 31-ig lesz érvényes. A Képzési Hitel és a Diákhitel2 továbbra is kamatmentesen lesz elérhető. Jelenleg mintegy 200 ezren veszik igénybe a Diákhitel Központ által kezelt termékeket, amelynek felét teszi ki a szabad felhasználású Diákhitel1-et igénybe vevők köre. A pénzügyi szolgáltatóknak ingyenesen kell biztosítaniuk a havi számlavezetést és számlakivonatot az online szolgáltatások és a bankkártya használatát a diákhitelszámlák esetében.
Szombattól jelentősen, 3000 forintról 1000 forintra kell csökkenteniük a bankoknak a kötelezően nyújtandó alapszámlák díját.
Az alapszámla olyan szolgáltatás, amit bárki igénybe vehet a jövedelmétől függetlenül, ha nincs más bankszámlája. Az alapszámlához ingyenes bankkártya és átutalási lehetőség, valamint limitált összegig ingyenes készpénzfelvétel jár – világított rá a Napi.hu.
Korábban bemutattuk, hogy szombattól hat kiskereskedelmi lánc, mintegy 1200 bolt több mint 60 termékének napi fogyasztási árai válnak nyomon követhetővé a kormány által támogatott és a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett honlapon.
Sipos Attila, a Gazdasági Versenyhivatal főtitkára az Indexnek felvázolta az árfigyelő rendszer működését. Az oldalon a felhasználók kilistázva láthatják, hogy a legnépszerűbb termékkategóriákban mely termékek a legolcsóbbak, illetve kiskereskedelmi üzletenként hogyan térnek el az áraik. Az eredeti, az akciós és – amennyiben releváns – a törzsvásárlói árat is meg tudja nézni a felhasználó.
A rendszer azt is felfedi, ha egy áruházlánc boltjaiban eltérő áron lehet hozzájutni ugyanahhoz a termékhez. A felhasználók kereső segítségével megtalálhatják a vásárolni kívánt termékek árát. Emellett később lehetőség lesz a bevásárlólista üzletlánconkénti összehasonlítására, az árfigyelőbe adatot szolgáltató üzleteket pedig térképen is feltünteti a rendszer. Az online árfigyelő rendszer tehát mától működik, a weboldal éles, előnyeit már élvezhetik a felhasználók.
A Napi.hu rámutatott, hogy júliustól jogilag lehetővé válik a boltokban az ingyenes készpénzfelvétel. Eszerint a bankoknak a kártyás ügyfeleik számára biztosítaniuk kell, hogy
havonta legfeljebb két alkalommal, maximum 40 ezer forintig ingyen vehessenek fel készpénzt a boltok pénztáraiban is
– állapította meg a gazdasági portál. Megjegyezték, hogy ehhez azonban a boltok döntése kell, ők ugyanis nem kötelesek erre a cash-back szolgáltatásra.
Júliustól már a vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók számára is bevezetik az NTAK adatszolgáltatási kötelezettséget. A javaslat szerint először a 100 millió nettó árbevétel feletti cégek számára. A rendszer működését korábban Suhajda-Molnár Anikó, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmusstratégiai megvalósításért felelős vezérigazgató-helyettese mutatta be az Indexnek.
Egy 4 fős társaság beül egy étterembe. A pincér felveszi a rendelést egy mobiltelefonon vagy tableten, beküldi a rendszerbe, a konyha elkészíti, a vendégek elfogyasztják, kifizetik. A vendég ebből az egészből semmi változást nem érzékel július 1-je után. Viszont az étterem adatai bekerülnek az anonim statisztikai adatvagyonba, amely alapján az MTÜ-nek már lehetősége lesz arra, hogy megvizsgálja például egy adott területen a napok közötti szezonalitást. És ha az látható, hogy például a Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térségben szeptemberben az első hétvégék adják a legkisebb forgalmat, akkor indítható például forgalomélénkítő kampány
– magyarázta lapunknak Suhajda-Molnár Anikó. Hozzátette, hogy ilyen marketingaktivitást azért indít az MTÜ, hogy a szolgáltatók több bevételt termelhessenek. Azonban egy ilyen kampányhoz pontos adatok kellenek, ezért van kiemelt szükség arra, hogy a szoftverekből automatikusan, emberi beavatkozás nélkül, az értékesítés után rögtön beérkezzenek az adatok.
Korábban megírtuk, hogy július elsejétől a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó EPR-díjak a korábbi sokszorosára emelkednek, van olyan tétel, amelynél a kilencszeresére.
A Magyar Közlönyben június 2-án megjelent rendelet négy táblázatban foglalta össze az EPR-díj-tételeket, amely egyes termékcsoportoknál sokszorosan meghaladja a korábbi környezetvédelmi termékdíjak összegét. Van, ahol két-háromszoros a szorzó, de például a papír- és a kartoncsomagolás esetében ez kilencszerese az eddigi termékdíjnak.
Egyes gyártók és forgalmazók attól tartanak, hogy a három-ötszörösére emelkedett díjtételek akár több milliárd forintos többletterhet jelentenek majd.
(Borítókép: Németh Kata / Index)