A diplomáciai megoldásban bízik az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) korábbi helyettes vezetője. A Batykivscsinát képviselő Andrej Kozsemjakin szerint semmi értelme "fegyverrel hadonászni." „Igen, ezt a szomszédunk (Oroszország) jól kigyakorolta, de Ukrajna békeszerető ország, senkivel nem fog háborúzni" – idézte a politikust az Interfax-Ukraina. Kozsemjakin szerint a rada mai ülésén "nagyon sok múlik". A zárt ülésen Ukrajnában a rendkívüli vagy akár a hadiállapot kihirdetéséről is dönthetnek a képviselők.

A szárazföldi erőkkel ellentétben Ukrajna Krímben lévő flottája továbbra is Kijev ellenőrzése alatt áll – tudatta a Radio Szvoboda. Az adón keresztül az ukrán hadiflotta vezetése visszautasította azokat az orosz sajtóhíreket is, amelyek szerint egy ukrán fregatt átállt az orosz flottához és elindult Odessza felé.

Tömegével lépnek ki az ukrán hadseregből a krímben állomásozó erők tisztjei. A csapatoknál lévő fegyverzet és az objektumok így az orosz beavatkozást kezdettől szorgalmazó önvédelmi erők ellenőrzése alá kerülnek – írta a Ria Novosztyi. Az ukrán vezetésnek immár semmilyen katonai ereje nincs Krímben, amely felett rendelkezne.

Miközben Putyin lényegében a Krím elfoglalásán/visszaszerzésén munkálkodik, a kormányfőnek is fontos teendői vannak: feleségével együtt táviratban köszöntötte fel születésnapja alkalmából Irina Bogacsova operaénekesnőt.

Ukrán hackerek feltörték a Russia Today angolnyelvű orosz állami televíziós csatorna honlapját, és a hírekben az orosz erők elé beszúrták a "náci" jelzőt. Igaz, nem tartott sokáig, az Unian által lementett kép után a csatorna mostani oldalán már nem nácik az orosz erők.

Nem csak fegyvert, de az útleveleket is beveti Oroszország a krími krízisben – derült ki Ukrajna ideiglenes védelmi miniszterének szavaiból. Arszen Avakov úgy tudja, hogy orosz hadsereg erőin túl Moszkvából a félszigetre érkező katonákkal együtt ajánlat is érkezett az autonóm köztársaságban lévő ukrán erők tisztjei felé, hogy gyorsított rendben vegyék fel az orosz állampolgárságot. Ez újabb jogalapot teremthet a beavatkozásra – éppúgy, mint 2008-ban Dél-Oszétiában és Abháziában a grúz-orosz fegyveres konfliktus idején. Csakhogy ott a két kváziállamban összesen 150 ezren élnek, a Krímben 2,3 millióan, és a terület fekvése miatt is sokkal érzékenyebb a mostani helyzet, mint a 2008-as volt.

Zárt ülést tart a tervek szerint vasárnap az ukrán parlament – közölte az Rbc.ua. A portál a Batykivscsina frakciójának tagjára hivatkozva közölte, hogy az ülésen Julija Timosenko is részt fog venni.

„Nem csak a Krím megszerzése a cél, hanem az új ukrán hatalom megdöntése is” – nyilatkozta Vlagyimir Putyin egykori gazdasági tanácsadója. A Kremllel ma már kritikus Andrej Illarionov szerint Moszkva polgárháborút akar kiprovokálni a szomszédos országban – úgyanúgy, ahogyan Grúzia kapcsán Dél-Oszétiában tette –, bebizonyítandó, hogy Ukrajna nem életképes ország. Illarionov szerint Putyin mindenre elszánt a mostani helyzetben, ezért indokolt lenne az Oroszországgal szomszédos határokat mindenütt lezárni.

Az ukrán radikális és nacionalista szervezetekből létrejött Jobboldali Szektor (PSZ) tagadta vasárnap, hogy segítséget kért volna Doku Umarovtól, a Kaukázusi Emirátus nevű csecsenföldi csoport vezetőjétől. Előző nap az a hír terjedt el, hogy a szervezet vezetője, Dmitro Jaros a Vkontaktye orosz közösségi oldalon felszólította az orosz hatóságok által leginkább keresett csecsen hadurat, lépjen fel Oroszország ellen, továbbá tevékenységük fokozására szólította fel a kaukázusi lázadókat és Oroszország felszabadító mozgalmait. Artyom Szkoropadszkij, a Jobboldali Szektor sajtótitkára elmondta, hogy hackertámadás érte a közösségi portálon lévő oldalukat, és ez a közlemény akkor került fel rá. A Jobboldali Szektor álláspontja a következő: "nem engedni a provokációnak, nem cselekedni elsőként, de készek vagyunk válaszlépést tenni arra, ha az Orosz Föderáció megszálló csapatai harci tevékenységet kezdenek Ukrajnában". (MTI)

Az Itar-Tass orosz hírügynökség szerint Vladimir Putyin orosz elnök még nem döntött arról, hogy beveti-e a fegyveres erőket Ukrajnában. A hírügynökség az orosz agresszióról úgy ír, hogy az oroszok a "szomszédos országban lévő helyzet normalizálására" használnák hadseregüket. Az elnöki szóvivő azt mondta, hogy Putyin a helyzet alakulásától függően dönt. (Itar-Tass)

Az Interfax orosz hírügynökség szerint a krími oroszok egy radarállomásról és egy tengerészeti kiképzőbázisról szereztek fegyvereket és arra kényszerítették a személyzetet, hogy ismerjék el a fennhatóságukat. A hírügynökség az ukrán külügyet idézte, amikor azt írta, hogy pisztolyokat, puskákat vittek el egy Sudak melletti radarállomásról. Egy másik orosz katonai csoport Szevasztopol melletti tengerészeti bázisról vitt el fegyvereket. (Reuters)

Stephen Harper kanadai miniszterelnök azzal fenyegette meg Oroszországot, hogy ők is kiszállhatnak a szocsi G8-találkozó előkészületeiből. Ezt azután jelentette ki, hogy visszahívta Kanada oroszországi nagykövetét. Harper azt is mondta, hogy a lehető leghatározottabban elítélik Putyin lépéseit, ez megsérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Oroszország lépései sértik a nemzetközi jogot is.

Ez a legveszélyesebb pillanat az európai történelemben a hidegháború vége óta – írta a Guardiannek Dmitri Trenin, a Carnegie Moscow Centre szakrétője. Az Ukrajna és Oroszország közötti konfrontáció lépésre kényszeríti az Egyesült Államokat. Az elmúlt tíz napban Moszkvában sok kellemetlenül meglepő lépése volt. Oroszország mindig is meggondolatlan és inkoherens volt a független Ukrajnával szemben, speciális érdekek mentén döntött. Szerinte a krími helyzet elhúzódik, nem fog hamar rendeződni. Még ha nem is fajul háborúig a helyzet, hosszú időre megváltozhat a viszony Oroszország és a nyugati világ között.

William Hague brit külügyminiszter Ukrajnába utazik, miután magához rendelte az orosz nagykövetet, hogy tolmácsolja neki David Cameron miniszterelnök véleményét a kialakult helyzetről. Cameron szerint nincs mentség az orosz katonai beavatkozásra. (BBC News)

Ukrajna az orosz agresszió megállítását kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától a BT szombati rendkívüli ülésén, és azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megsértette az ENSZ Alapokmányát katonai egységeinek a Krímbe vezénylésével. Az oroszok azt mondták, csak a krími oroszbarát hatóságok kérésére avatkozott bele a válságba. Az amerikai nagykövet ingatagnak és veszélyesnek ítélte meg a helyzetet, a brit nagykövet szerint az ülés célja kideríteni, hogy Oroszország milyen alapon szállta meg a stratégiailag fontos Krím félszigetet. (MTI)

Orosz-ukrán háború, sőt talán nem túlzás azt állítani, hogy újabb hidegháború is fenyeget, a magyar miniszterelnök pedig sehol

– írja az MSZP elnöke. Mesterházy felszólította Orbán Viktor, hogy „több heti hallgatás után végre bátran és egyértelműen foglaljon állást Ukrajna ügyében”, valamint utalt arra, hogy a krízis lezárultáig fel kellene függeszteni az Oroszországgal a paksi atomerő bővítéséről folyó tárgyalásokat, és a helyzet tisztázódásáig be kellene fagyasztani a projektet.

Az amerikai külügyminiszter figyelmeztette szombat este Moszkvát, hogy az orosz alakulatok ukrajnai bevetése veszélyezteti a térségben a békét és a biztonságot, és súlyos hatása lehet az orosz-amerikai kétoldalú kapcsolatokra. "Ha Oroszország nem hoz sürgős és konkrét intézkedéseket a feszültség csökkentése érdekében, akkor súlyos lesz a hatás, amely az orosz-amerikai kapcsolatokat és Oroszország nemzetközi helyzetét éri. Ukrajna Oroszország általi lerohanása és megszállása nemcsak Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának és több nemzetközi egyezménynek a megsértését jelenti, hanem veszélyezteti a békét és a biztonságot Ukrajnában és térségben" – írta John Kerry közleményében. (MTI)

Mozgósítást hirdetett vasárnapra a kárpátaljai Jobb Szektor (PSZ), amely egész nap várja önkéntesek jelentkezését engedéllyel tartott fegyvereikkel együtt. A nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből összeállt PSZ szombat éjjel tette közzé felhívását. Ebben arra kérte azokat az önkénteseket, akik „készek a PSZ zászlaja alatt a haza védelmére kelni”, hogy bakancsban, terepszínű ruhában, hátizsákkal, két napra elegendő élelemmel, készpénzzel és engedéllyel tartott fegyvereikkel együtt jelentkezzenek Ungváron. (MTI)

Lássuk, mik történtek szombaton:

• Az orosz felsőház engedélyezte Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy fegyveres erőt vessen be Ukrajnában. Putyin még nem döntött.
• Azonosítatlan vadászgépek, két orosz partraszállóhajó is érkezett Szevasztopolba, ahonnan viszont kivonták az ukrán hadiflottát. Krímben az ukrán hadsereg katonáinak egy része az oroszok oldalára állt.
• Teljes harckészültséget rendelt el az ukrán ideiglenes elnök, ennek keretében elkezdték behívni a tartalékosokat.
• A kijevi vezetés nem ismeri el Szerhij Akszjonov új krími miniszterelnököt, aki Putyinhoz fordult segítségért.
• Barack Obama felhívta Putyint, akivel 90 percen át beszéltek. Azt mondta, felfüggesztik a szocsi G8-csúcs előkészületeit, továbbá elszigetelődésre figyelmeztette Putyint, ha az oroszok továbbra is megsértik Ukrajna szuverenitását.
• Putyin azt mondta, fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben tovább terjed az erőszak, akkor megvédje az orosz érdekeket és az oroszajkú lakosságot a Krím félszigeten és Kelet-Ukrajnában.
• Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az amerikai ENSZ-nagykövet nemzetközi megfigyelők kiküldését javasolta a Krím félszigetre.
• Vasárnap már a NATO tagországok is összeülnek, és megvitatják a helyzetet.
• A Krím félsziget mellett több kelet-ukrajnai városban is oroszpárti tüntetők vonultak utcára, térkép itt. Harkovban különösen feszült volt a helyzet, és a donyecki kormányhivatalt is elfoglalták, kitűzték rá az orosz zászlót.
• A magyar külügy aggódik az orosz csapatmozgások miatt, szerintük a krími helyzet súlyosan veszélyezteti Ukrajna területi egysége mellett a térség békéjét is.

Nyikolaj Glotovszkij ukrán nemzetközi jogász a Liga.neten megjelent elemzése szerint Oroszország több nemzetközi szerződést szegett meg azzal, hogy csapatokat küldött a Krím félszigetre. A jogász szerint minden katonai művelethez, amit Oroszország Ukrajna területén végez, az ukrán hatóságok engedélye szükséges.Glotovszkij három pontban szedte össze, hogy szerinte miért aggályos az oroszok viselkedése.

• A Krími Autonóm Köztársaságnak az ukrán alkotmány és törvények szerint nincs legitim kormánya, ezért a krímiek nem is kérhettek volna orosz katonai segítségét, így az oroszok katonailag semmiképpen nem avatkozhatnának be. 
• Glotovszkij szerint Oroszország megsértette a nemzetközi jog több szabályát is. Többek között azt, hogy egyik állam sem veszélyeztetheti más állam területi egységének épségét, egyik állam sem veszélyeztetheti más állam politikai függetlenségét, egyik állam sem avatkozhat be más állam belügyeibe, valamint egyik állam sem sértheti más állam határai, ezeket az ENSZ okmányai is rögzítik. 
• A jogász arra következtetésre jutott, hogy az ENSZ okmányának 51-ik pontja szerint Ukrajna teljes joggal, akár katonailag is megvédheti területeit, ha az oroszok ténylegesen harcot kezdeményeznek Ukrajna területén, akkor az ukránoknak minden jogalapja megvan önvédelemhez, így az esetleges támadás elhárítására.

Nyikolaj Glotovszkij elemzése végén azt javasolja az ukrán kormánynak, hogy minden lépése előtt kérje ki az ENSZ véleményét, és mindig a nemzetközi jog szerint cselekedjen.

Kanada visszahívta moszkvai nagykövetét, amiért Oroszország katonai lépéseket tett Ukrajnában. (CP24)

Ukrajnában riadókészültséget rendelt el az államfő az elmúlt napok eseményei és a kívülről jövő fenyegetések miatt, ezért elkezdték mozgósítani a lakosságot egy esetleges háborúra készülve. Több nagyvárosban újra megnyitották az ukrán honvédség sorozó irodáit, ahol önkéntesek jelentkezhetnek a seregbe. A honvédelmi minisztérium még nem összesítette, hogy mennyien jelentkeztek egy nap alatt, csak annyit közöltek, hogy „özönlenek az emberek, hogy megvédjék a hazájukat“. (Liga.net)

Obama felhívta Putyint az ukrajnai helyzet miatt, minden szónak súlya volt.

Ukrainians outside White House in Washington pic.twitter.com/GeW14xVB8Y @mikekomar @ukrpravda_news |PR Photo #Ukraine

— Euromaidan PR (@EuromaidanPR) 2014. március 1.

A Krími Autonóm Köztársaság területén lévő ukrán hadsereg katonáinak nagy részét lefegyverezték.

A félszigeten lévő ukrán sereg nagy részé a krímiek oldalára állt 

– mondta Krím miniszterelnök-helyettese. Majd hozzátette, hogy a krími önkéntes önvédelmi szervek ellenőrzik a krími félsziget repülőtereinek felszállópályáit. (Tvrain)

Ukrajna ENSZ-nagykövete szerint már 15 ezer új orosz katona érkezett a Krím félszigetre. (Guardian)

A Fehér Ház is kiadta a közleményét Putyin és Obama beszélgetéséről, ami másfél órán át tartott. Eszerint Obama aggodalmának adott hangot, amiért Oroszország egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi egységét, ezzel pedig nemzetközi szabályokat is megszegett. Az Egyesült Államok elítélte az orosz katonai beavatkozást az ukrán területen. A feszültség enyhítésére szólították fel Oroszországot, azt várják, hogy vonja vissza katonáit a krími bázisaira és tartózkodjon bármilyen közbeavatkozástól bárhol máshol Ukrajnában.

Obama ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elismerik Moszkva mély történelmi és kulturális kötelékeit Ukrajnával, és azt is, hogy meg kell védenie az oroszajkú kisebbség jogait Ukrajnában. Ezt ugyanakkor az Egyesült Államok szerint békés úton, az ukrán kormánnyal egyeztetve, az ENSZ és az EBESZ nemzetközi megfigyelőinek jelenléte mellett kellene megtennie. Obama jelezte, hogy negatívan érinti majd Oroszország nemzetközi pozícióját, ha továbbra is megsérti Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Az Egyesült Államok például felfüggeszti részvételét a szocsi G8-csúcs előkészítésében, de komolyabb politikai és gazdasági elszigetelődést is kilátásba helyeztek. (Guardian)

Több százan tüntetnek Kijevben az orosz nagykövetsége előtt, azt követelik, hogy Oroszország szüntesse be Ukrajnával szembeni agresszióját. A tüntetők  „Nem a háborúra!“, „El a kezekkel Krímtől“ táblákat tartanak. A helyszínen tartózkodik Szavcsuk az UDAR párt képviselője is, aki szerint az orosz nagykövetség épületéből még nem jött ki senki, hogy találkozzona a tüntetőkkel. (UNIAN)

Timosenko felszólította az ukránokat, hogy maradjanak nyugodtak, ne üljenek fel provokációnak, és ne essenek abba a csapdába, amibe Grúzia 2008-ban. Szerinte Oroszország Ukrajna függetlensége ellen tör, azt akarja, hogy megadják magukat. Ukrajnának az egész demokratikus világ gyűjtőhelyévé kell válnia, mondta. (Guardian)

Vlagyimir Putyin és Ban Kimun ENSZ-főtitkár telefonos beszélgetésükben hangsúlyozták, hogy meg kell akadályozni az ukrán krízis további elfajulását. Azonban Putyin kijelentette, hogy nem hagyják cserben a krími orosz állampolgárokat, és a nemzetközi szerződések engedte határokon belül mindent meg fognak tenni a biztonságukért. (Ria Novosti)