A hírszerzési adatok hatékonyabb megosztásáról és az együttműködések kiszélesítéséről is beszéltek az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásán, amin több muszlim országot is az EU partnereként nevesítettek a terrorizmus elleni küzdelemben, de konkrét javaslatokkal nem álltak még elő. Több összehangolt intézkedést dolgozhatnak ki a következő hetekben, de végleges döntés majd csak február 12-én várható. Közben egyre több uniós ország vezet be saját intézkedéseket a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadás után kialakult helyzetben, Franciaország mellett pedig már Brüsszelben is katonákat küldtek az utcákra.
Széleskörű szövetségre, szorosabb együttműködésre van szükség a terror elleni küzdelemben az EU-n belül és a muszlim országokkal is, mondta Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője, de egyelőre igazi konkrétumok nélkül, irányvonalak mentén zárult az EU-s külügyminiszterek terrorellenes lépésekről is szóló tanácskozása.
A tagországok külügyminiszterei más témák – például az Oroszországhoz való viszony – mellett a Charlie Hebdónál elkövetett támadás, és azt követő túszejtések, valamint a belgiumi, németországi terrorellenes akciók után tárgyalták meg a kialakult helyzetet és a szükségesnek tartott válaszlépéseket.
Mogherini a következőket jelentette be:
A megbeszélésen részt vett Nabil al-Arabi, az Arab Liga főtitkára is, akivel Mogherini aláírt egy szándéknyilatkozatot is. A főtitkár azt mondta, hogy a világ minden országát sújtja a terrorizmus. „Ez nemcsak katonai vagy biztonsági kérdés, az intellektuális, kulturális és vallási területeket is átszövi" – mondta.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország egyike annak a 14 uniós tagállamnak, ahol már megvan a megfelelő infrastruktúra a légi utasok adatainak kezelésére, és a kormány fontosnak tartja, hogy EU-s szinten is létrejöjjön az ehhez szükséges szabályozás. Magyarország, és a közép-európai régió szempontjából kiemelt kérdés az ún. idegen harcosok átutazása is, mondta.
A hétfői brüsszeli tanácskozást csütörtökön egy londoni találkozó követi az Iszlám Állam elleni koalíció résztvevői között, majd az uniós bel- és igazságügyi tanács Rigában ül majd össze informálisan a terrorkérdésben január 29-én, a külügyminiszterek pedig három hét múlva készítenek konkrét ajánlásokat az állam-, és kormányfők február 12-i csúcstalálkozójára.
Rob Wainwright, az Europol vezetője azt mondta, hogy 3000-5000 európai mehetett harcolni a Közel-Keletre, ezért szerinte Európa a legnagyobb terrorfenyegetéssel néz szembe a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta. Minél több európai állampolgár vonódik be a közel-keleti harcokba dzsihádistaként, annál többen dönthetnek úgy, hogy szeretnének hazatérni (erről bővebben itt írtunk>>>). Az igazgató a hírszerzési információk sokkal hatékonyabb megosztását szorgalmazta.
A következő hetekben több összehangolt intézkedést is hozhatnak a tagállamok. Több tagállamban tervezik vagy már be is vezették, hogy visszavonják azoknak az útlevelét és más utazási dokumentumait, akik veszélyeztetik a közbiztonságot. A külső határok védelmének megerősítése, az információcsere és a fegyvercsempészet elleni harc fontos szerepet kap az EU terrorellenes lépéseiben. Az EU még decemberben állapodott meg nyugat-balkáni országokkal egy fegyvercsempészet elleni akciótervben, amit az EUobserver szerint most kiterjesztenék Észak-Afrikára is, írta az Eurológus.
A PNR (Passenger Name Record) adatbázisokba többek között arról gyűjtenének információt, hogy ki mikor utaztott, milyen útvonalon, milyen típusú jeggyel, melyik utazási ügynökségen keresztül rendelt, hogyan fizetett, melyik ülésen ült és milyen poggyásszal utazott. Ezek az adatok nyomozások során eddig is hozzáférhetőek voltak, azonban ha átmegy a javaslat, a légitársaságok egy egyszerű kérésre is tovább kell, hogy küldjék azokat az indulási és a célország illetékes szerveinek. Az ártatlan utasokat úgy védené a tervezet, hogy a repülés után egy hónappal már nem lennének személy szerint visszakereshetőek az adatok, és minden információt legfeljebb öt évig őrizhetnének meg a hatóságok.
A javaslat támogatói szerint azért van szükség az új rendszerre, mert a hatóságok olyan utazási mintákra és szokatlan részletekre láthatnának rá a segítségével, amelyek terrorista tevékenységekhez köthetőek. Az EU Bíróságának egy novemberi ítélete alapján is aránytalannak minősülhet a tömeges adatgyűjtés. Korábban írtunk róla, hogy az Európai Bizottság már több, mint egy tucat országnak adott támogatást utasadatok megosztására szolgáló rendszerek kiépítéséhez. Az EUrológus szerint a harmadik legnagyobb összeget, ötmillió eurót Magyarország kapta. Mindezt úgy, hogy az Európai Parlament három éve nem hajlandó áldását adni a szerintük az adatvédelmi elveket súlyosan sértő jogszabályra.
A Daily Telegraph szerint február 12-én ötpontos terv kerülhet az állam- és kormányfők asztalára. Kulcsszerepet kaphat az EU információcserével és -elemzéssel foglalkozó bűnüldöző hatósága, az Europol, amellyel egy központosítottabb rendszer jöhet létre a tagállami hírszerzési eredmények megosztására. Az ötpontos csomag olyan, már meglévő testületeknek is új szerepet adna, mint az EU hírszerzési elemzőközpontja (INTCEN).
Egyre nagyobb az esélye, hogy egy olyan irányelvet fogadnak el az EU-ban – amit legalább három éve blokkol az EP –, amelynek segítségével könnyebben hozzáférhetnének a repülőgéppel utazók adataihoz. A tervek szerint a már meglévő határőrizeti adatbázisokat ötvöznék egy jövőbeni rendszerrel az utasok adatainak cseréjéről, ezzel egy olyan új mechanizmust hoznának létre, amely az EU-n belül és azon kívülre utazó személyeket is lefedné. A lehetséges uniós intézkedésekről még bővebben>>>
Az egyes országok ugyanakkor saját intézkedéseket is bevezettek, vagy terveznek bevezetni a terror ellen hirdetett új küzdelem jegyében. „Franciaország háborúban áll a terrorizmussal" – jelentette ki François Hollande francia köztársasági elnök, de azt a megszólaló kormánytagok mind hangsúlyozták, hogy nem az iszlámmal, csak annak radikális elemeivel állnak szemben. A következő hetekben is marad a terrorkészültség, Franciaország-szerte 122 ezer rendőr és katona lett mozgósítva az ország védelmére, miután a hétvégén újabb 10 ezer katonát vezényeltek az utcákra több intézmény, köztük zsidó iskolák, zsinagógák, mecsetek és turistacélpontok védelmére.
A rendőrök már másfél hete nyomoznak Amédy Coulibaly és a Kouachi testvérek lehetséges segítői után. Lehallgatott telefonbeszélgetések mellett a hátkutatásokon talált DNS-mintákat is elemezték, ezek alapján 12 embert vettek őrizetbe péntek hajnalban. Közülük három nőt már elengedtek, azonban egy negyedik nőre és nyolc férfira hosszabb kihallgatás vár, még legalább két napig bent tartják őket. A gyanú szerint fegyverek, autók beszerzésével nyújthattak segítséget a másfél hete megölt támadóknak. Francia rendőrök arról beszéltek az AP-nek, hogy a támadásokhoz használt fegyvereket külföldről vitték be Franciaországba, ezért több másik országban is lehetséges segítők után kezdtek nyomozni, és a pénzügyi támogatások nyomait is próbálják feltérképezni.
Az elmúlt másfél hétben számos országban tartottak szolidaritási tüntetéseket a Franciaországban megölt áldozatok emlékére, de több jelentős muszlim népességgel bíró országban, például Nigerben, Pakisztánban és Algériában is a múlt héten újabb Mohamedet ábrázoló címlappal jelentkező lap karikatúrái ellen tüntettek. Nigerben legalább tíz ember meghalt, több templomot pedig felgyújtottak, több pakisztáni városban pedig francia zászlókat égettek el. Hétfőn több tízezren tüntettek Grozsnijban, Csecsenföldön is, írja a BBC.
A belügyminiszternek közben ki kell dolgoznia a terrorellenes küzdelemhez szükséges új intézkedéseket, amikbe beletartozna például a bebörtönzött radikális foglyok kapcsolati hálójának feltérképezése is. Ugyanakkor arról is elindult a vita, meddig kellene elmenniük: François Fillon volt miniszterelnök és ellenzéki vezető azzal érvelt, hogy nem szabad feladni alapvető szabadságjogokat, és nem tartotta jó útnak az Egyesült Államokban a szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott Patriot Act törvényt.
Vasárnap a francia hatóságok betiltottak egy iszlámellenes gyűlést, amit végül egy jóval kisebb helyen tartottak csak meg, és a németországi Pegidát méltatták rajta, aminek egyik vezetője golyóálló mellényben meg is jelent a rendezvényen. Egyelőre csak Drezdában van nagyobb támogatása a bevándorlásellenes és a Németország iszlamizálódásától tartó Pegida mozgalomnak, de ott már 10-20 ezer embert meg tudnak mozgatni, és lassan nemzetközi franchise-zá növik ki magukat. Hétfőn a német hatóságok lefújták a szervezet egyik tüntetését, miután a rendőrség információi szerint az egyik felszólaló vezetőjük fenyegetéseket kapott.
Németországban is terrorellenes akciót tartottak múlt hét csütörtökön párhuzamosan a belga hatóságokkal, és őrizetbe vettek Berlinben két olyan férfit, akik Szíriában terveztek támadást egy öttagú csoport részeként. Már hónapok óta figyelte őket a rendőrség, és arra utaló nyomot nem találtak, hogy Németországban is hasonló támadásokra készültek volna. A német titkosszolgálatok meglehetősen éberek: nemrég egy 29 éves férfit vettek őrizetbe Németországban, aki solingeni barátnőjének arról beszélt telefonon, hogy mielőtt Szíriába megy, még megöl valakit. Nagyon hamar ott voltak a lakásán a terrorelhárítók. A német hatóságok kapcsolatot találtak a Charlie Hebdo szerkesztőségét megtámadó Kouachi fivérek, és egy Szíriában meghalt német dzsihádista között is.
Németországban számos terrorellenes intézkedést léptettek életbe az elmúlt napokban. A berlini főpályaudvaron gépfegyveres rendőrök razziáznak, több akciót hajtottak végre radikális iszlamista szalafisták ellen, és több szerkesztőséget rendőri védelem alá vontak. A Spiegel szerint a német hatóságok külföldi titkosszolgálatoktól kaptak jelzéseket arra vonatkozóan, hogy a berlini főpályaudvar és Drezda – a Pegida mozgalmának központja – is felmerült a terroristák lehetséges célpontjaként. A német vállalatok is fokozták a készültséget. A Daimler és Ford is átvilágítja munkatársait, nincsenek-e kapcsolataik terrorszervezetekkel.
Január 15-én Angela Merkel kancellár a Bundestagban arról beszélt, hogy a szabadság és a tolerancia semmit nem ér, ha nem tudja magát megvédeni az intoleranciától. Merkel ezért kiállt a biztonsági erők megerősítése, és az internetes adatforgalom biztonsági megfigyelése mellett. A titkosszolgálatoknak ezért lehetővé tennék az emailek, az internethasználat és a telefonkapcsolatok nem célhoz kötött, tömeges megfigyelését és elemzését. Ilyenkor nem elsősorban az emailek vagy a telefonok tartalmát ellenőriznék, csak azt, hogy ki kivel, mennyi ideig levelezik, telefonál, és ez alapján elemeznék a kapcsolathálózatokat.
Zsidó közösségek arra kérték az EU-s tagállamokat, hogy erősítsék meg a biztonsági intézkedéseket a zsidó intézmények környékén, de vannak, akik ennél is tovább mennének. Az Európai Zsidó Szövetség (EJA) igazgatója, Menahem Margolin rabbi kedden levelet küldött az EU-s belügyminisztereknek, amiben arra kérték a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a fegyverviselési engedélyek kiadását a zsidó közösségeken belüli őröknek, írta a Jewish Telegraphic Agency. Egy olyan európai intézmény felállítását is javasolták, ami kifejezetten az antiszemitizmus ellen küzdene.
Franciaországhoz hasonlóan Brüsszelben is több száz katonát vezényeltek az utcára, a feladatuk elsősorban az EU-intézmények védelme lesz. Csütörtökön több belga városban razziáztak. Verviers-ben két terrorizmussal gyanúsított ember meghalt, egy harmadik társukat őrizetbe vették, miután tüzet nyitottak a rendőrökre. Mind Szíriából tértek vissza az elmúlt hetekben, és azzal gyanúsítják őket, hogy rendőröket akartak ölni. Összesen 13 embert vettek őrizetbe és hallgattak ki a pénteki terrorellenes akciókban, amiket egy küszöbön álló támadás veszélye miatt indítottak. Két további embert Franciaországban hallgattak ki a belga akciók ügyében, de azt is jelezték, hogy eddig nem találtak közvetlen kapcsolatot a meghiúsított belgiumi támadások és a franciaországi merényletek között.
A terrorellenes készültségi szintet négyes skálán hármasra emelték, és a Le Soir szerint megerősítették országszerte a rendőrségek, és különösen a brüsszeli főkapitányság épületének védelmét. A verviers-i sejt vezetőjét, Abdelhamid Abaaoudot még keresik a hatóságok, írja az AFP, a hírek szerint Görögországban bújkálhat. Azt ugyanakkor nem erősítette meg a belga rendőrség, hogy ő lenne az a férfi, akinek kiadatását kérvényezték szombaton Görögországtól az ügyben. A görög rendőrök több gyanúsítottat is őrizetbe vettek a hét végén. Múlt héten elfogtak Charleroi-ban egy fegyverkereskedőt is, aki állítása szerint kapcsolatban állt Amédy Coulibalyval, a kóserbolti túszejtővel, de ezt egyelőre nem igazolta a nyomozás.
David Cameron brit miniszterelnök és Barack Obama amerikai elnök kölcsönös együttműködésben állapodtak meg a radikalizmus megelőzésére és az erőszakos szélsőségek elleni küzdelemhez. Cameron azt is jelezte a BBC szerint, hogy megerősíthetik a zsidó közösségek védelmét. A titkosszolgálatok és a hatóságok az egyébként is magas terrorkészültségi fokozat mellett folyamatosan vizsgálják a helyzetet, és országszerte felmérik, hogyan tudnák megerősíteni a rendőrök védelmét.
Cameron azt is javasolta múlt héten, hogy ne hagyjanak a terroristáknak olyan helyeket az interneten, ahol szabadon kommunikálhatnak, habár ehhez már csak a májusi parlamenti választások után tenne konkrét lépéseket. Nick Clegg, a toryk koalíciós partnerének, a liberálisoknak a vezetője viszont arra figyelmeztetett, hogy nem szabad megsérteni a személyes szabadságjogokat. Szerinte Cameron a szólásszabadság mellett állt ki Párizsban az egy héttel ezelőtti meneten, ezzel a döntésével mégis korlátozna jogokat.
2014 legvégén Theresa May brit belügyminiszter terjesztett be egy terrorellenes törvényjavaslatot az alsóházban. A javaslat - amely azt tenné lehetővé, hogy megakadályozzák az Iszlám Államhoz csatlakozó brit állampolgárok haza- és visszautazását, fejlesszék a terroristák nyilvántartását, tilos legyen szélsőséges előadókat hívni az egyetemekre, és betiltsák a váltságdíjfizetést, elvágva a terroristákat egyik fő bevételi forrásuktól -, a törvényhozási folyamat közepénél jár, a következő tárgyalása január 20-án lesz.
A párizsi támadások utáni intézkedések egyre több európai országba begyűrűznek. A terrorveszély miatt megerősítették a rendőri jelenlétet Schwechatnál a hétvégén, naponta 95 rendőr járőröz a Bécshez közeli repülőtéren, és rendőrségi helikoptert is bevetnek. A ki- és beutazó esetleges szélsőségesek azonosítása is célja az akciónak. A Párizsban történtek óta Bécsben is több rendőr látható az utcákon, a város forgalmasabb csomópontjainál, a sétálóutcák és a pályaudvarok környékén is.
Olaszország bejelentette, hogy kilenc feltételezett dzsihádistát utasítottak ki december óta. Öten tunéziaiak voltak, de volt köztük török, egyiptomi, marokkói és pakisztáni származású is. Angelino Alfano belügyminiszter azt ígérte, hogy további kiutasítások várhatóak a terrorizmus elleni küzdelem jegyében.
Több országban is a rendőrök védelmének megerősítésén dolgoznak, miután az Iszlám Állam arra szólította fel híveit, hogy vegyék célba a rendvédelmi szerveket. Svájcban a különböző rendőrszakszervezetek arra kérték tagjaikat, hogy viseljenek napi szinten golyóálló mellényt, Genfben pedig háromszáz, hagyományosan fegyvertelen rendőr felfegyverzéséről megy a vita.
Az Irish Independent szerint ráadásul nem csak a Közel-Keleten lehettek kiképzőközpontok: magas rangú hírszerzési forrásokra hivatkozva arról írtak, hogy az ír hegyekben, jeges tavak környékén képeztek ki lehetséges dzsihádistákat. Az ír belügyminiszter ugyanakkor nem erősítette meg, hogy lenne ilyen információjuk.
Bulgáriában január 1-je óta őrizetben tartanak egy férfit, aki állítólag Törökországba akart átszökni, és kapcsolatban állt a Kouachi testvérekkel is. A francia férfi azt mondta, hogy Chérif Kouachival már gyerekkora óta barátok voltak, de nem követett el semmit. Más országokban, például Dániában, Svédországban még a párizsi támadások előtt bevezetett intézkedésekről itt olvashat bővebben>>>