Ausztria szigorítása a határon egyelőre nem tette kezelhetetlenné a menekültáradatot, de az EU kifogásolja az osztrák eljárást. A balkáni államok tudomásul vették a bécsi döntést, és egyeztetés után ők is szigorítottak a menekültek átengedésénél. Macedónia is bekeményített: a görög határon már az afgán migránsokat sem engedik át, a feltorlódó tömeget a görög hatóságok próbálják elszállítani Idomeniből. Csak a szerencsének köszönhető, hogy kevesebben jöttek Görögországba az idén, de ez csak rövid szünet volt az emberáradatban. Közben a kerítéssel megerősített magyar határszakaszon is újra többen jönnek át illegálisan.
A téli hónapok csendje után a menekültáradat nyugat-balkáni útvonalán valami történik. Ausztria, majd nyomában a többi ország szigorítja a menekültek beengedését, miközben a magyar pengés drótkerítésen napról napra többen másznak vagy bújnak át.
Megnéztük, mi történik Görögországtól Németországig a menekültek útvonalán: egész Európa az újabb tavaszi hullámra készül, ami akár nagyobb is lehet, mint a tavaly őszi.
Csökkent a Macedónián áthaladó menekültek száma azután, hogy Ausztria pénteken életbe léptette az új szabályozást, amely szerint naponta csak nyolcvan menedékkérelmet fogad be és naponta 3200 menekültet enged át az országon, Németországba, egyeztetve a bajor hatóságokkal. A visszaesés azonban csak időleges: Görögországba továbbra is áramlanak Törökország felől a menekültek és a bevándorlók, így a nyomás nőni fog. Az EU és Törökország közötti hárommilliárd eurós megállapodás a menekültáradat visszatartására egyelőre nem hozott érdemi változást.
Az osztrák döntést kifogásolta az EU, de az osztrák belügyminiszter visszautasította a vádakat, miszerint Ausztria egyeztetés nélküli, különutas megoldást választott volna a menekültáradat kezelésére. Johanna Mikl-Leitner szerint Brüsszelből eleve rossz címre küldték a kifogásokat, hiszen Ausztriát minden oldalról a schengeni államok veszik körül.
Miközben a balkáni államok attól tartanak, hogy rájuk omlik a menekültválság minden súlya azzal, ha Ausztria keveseket enged be, Németország épp azt kifogásolta, hogy túl sok a hozzá érkező napi 3200 ember – miközben Ausztria csak napi nyolcvan ember kérelmét kész magához befogadni.
„Elfogadhatatlan, hogy egyes országok úgy igyekeznek megoldani saját problémájukat, hogy extra terhet rónak másokra” – idézte a The Local a német belügyminisztert. Thomas Maiziere szerint hosszú távon ez az osztrák elgondolás nem működtethető. Ráadásul ez kisebb vállalás, mint amit a tavaly 90 ezer ember kérelmét befogadó Ausztria korábban idénre ígért: akkor 37 500 menekültről volt szó, ez a 80 fős napi limittel – feltételezve, hogy minden kérvényt pozitívan bírál – 29 ezer embert jelent.
A balkáni menekültútvonal sajátos politikai menetrendjében Görögországtól Szlovéniáig mindenki megpróbál az osztrákok szigorításai elébe menni. Tavaly novemberben Ljubljana kérésére Macedónia már nem engedett tovább senkit az iraki, szír és afgán menedékkérőkön kívül. Bécs mostani lépésére már csak reagálni tudott a macedón politika: vasárnaptól kezdve az Afganisztánból érkező migránsokat sem engedték tovább.
Az utóbbi időben szinte csak menekülteknek fenntartott Idomeni határátkelőnél nagyjából 1200 ember torlódott fel. Többségükben afgán menedékkérők illetve olyanok, akiknek az utazási dokumentumai nem voltak rendben. Vasárnap mindössze 324 ember léphetett be Görögország felől a kétmilliós országba, ezért kedden a görög hatóságok elkezdték a Macedóniából kint rekedt migránsok visszaszállítását Athénba és az ország menekültgyűjtő központjaiba, írja a Reuters.
Az, hogy egyelőre a menekültek nem torlódtak fel Görögországon túl, nem jelent semmit. Nagyban szerepet játszott ebben az, hogy valamennyire csökkent a görög területekre érkezők száma is decemberhez képest, részben talán a rossz idő miatt, bár ennek hatása jóval kisebb volt, mint arra ősszel számítottak.
Február első három hetében napi 1600 ember érkezett, meglepően nagy kilengésekkel: Leszbosz szigetére néhány napig például szinte senki sem jött, most ismét ezer ember jelent ott meg egyetlen nap alatt.
Márpedig a menekültáradat újbóli felpörgése pillanatok alatt elviselhetetlen nyomást okoz az egyébként is lehetetlen helyzetben lévő Görögországra, ha az osztrák döntés miatt életbe lépetett balkáni szigorítások érvényben maradnak.
Csütörtökön – készülve a pénteken életbe léptetett osztrák szigorításra – Zágrábban szlovén-horvát-szerb-macedón egyezség született a menedékkérők szállításáról a macedón-görög határtól az osztrák-szlovén határig. A dél-macedóniai határvárostól, Gevgelijától jelenleg is szervezetten lehet vasúton tovább haladniuk a már beengedett menekülteknek.
Györkös Vesna szlovén belügyminiszter és horvát kollégája, Blaise Orepića hétfőn délelőtt egyeztetett az Ausztria által bevezetett migrációügyi szigorításokról. Kifejezték, elfogadják a döntést, emellett a két ország segít Macedóniának, hogy megvédhesse Görögországgal közös határát. Orepića elmondta, bíznak abban, hogy így sikerül csökkenteniük az Európai Unióba érkezők számát, és közelebb kerülnek a helyzet megoldásához.
„Az európai migrációs válság nem oldható meg egyoldalúan, csak közös fellépéssel lehet kezelni a helyzetet” – közölte Györkös, aki azt is elmondta, örülnek, hogy az új horvát kormány partnerük a schengeni-övezet megvédésében. Orepić erre reagálva elmondta, hogy a balkáni útvonal összes országának közös feladata, hogy a migránsokat megfelelően ellenőrizzék. „Jelenleg a görög–macedón határ Európa kapuja, fontos, hogy már itt is megvédjük a zöld határokat” – tette hozzá. A horvát belügyminiszter szerint fel kell készülniük arra is, hogy a macedón határon tudjanak arra reagálni, ha Németország vagy Ausztria úgy döntene, hogy többé nem fogadja az érkezőket.
„Noha Szlovénia már fél millió menekültet fogadott, nem történt semmi rossz” – mondta el Miro Cerar szlovén kormányfő hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. A békés fogadás mellett mégis a hadsereg bevetéséről döntött az ország nemzetgyűlése aznap esti rendkívüli ülésén: a katonák irányíthatják a tömeget, ideiglenesen korlátozhatják a mozgásszabadságot, sőt, feloszlathatják a tömeges csoportosulásokat.
„Ez nem hadművelet. A katonaság mindössze segíti a rendőrséget a határok őrzésében és a menekültáradat irányításában, hogy a migránsok a regisztrációs pontokat használják a zöldhatár helyett” – közölte a parlament rendkívüli ülése után a kormányfő. A hadsereg felhatalmazása három hónapra szól.
Cerar délután még arról beszélt, hogy nonszensznek tartja, hogy vannak olyan hangok, amelyek a szlovén emberek biztonságát féltik. „Szolidaritásra és segítségnyújtásra van szükség” – mondta a miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy eddig sem fenyegette a közbiztonságot a félmilliós tömeg, amit eddig fogadtak.
Az eddigi szlovén befogadás valójában csupán az országon való gyors átvonulást jelentette, ami annak volt köszönhető, hogy eddig Németország kész volt az EU-ba érkezők átvételére – a Frontex adatai szerint 2015-ben 1,83 millió ember közül 1,1 milliót fogadott be a német fél.
„Az Európai Unió területére érkező emberek számát egyedül a macedón–görög határon lehet szabályozni” – tette hozzá Cerar még délutáni beszédében, utalva arra, hogy az észak-balkáni országokban már csak alkalmazkodni tudnak a tömeghez.
Erről beszélt korábban Orbán Viktor és a V4-ek többi tagja a visegrádiak legutóbbi, prágai találkozóján .
de Ausztria láthatóan készül arra, hogy ez bármikor megváltozhat: katonáinak számát a határon ezerről 1450 főre emelte. Feladatuk a zöldhatár ellenőrzése és az embercsempészek kiszűrése lesz, karöltve a rendőrséggel. Felkészülnek arra is, hogy egyes csoportok a szeptemberi röszkei, vagy korábbi macedóniai esetekhez hasonlóan megpróbálnák áttörni a határon lévő kordont.
Magyarországon szeptember 15. óta számít bűncselekménynek a határzár tiltott átlépése (tipikusan az átmászás a kerítésen), akkor lépett hatályba a menekültügyi törvénycsomagnak ez a része. A szerb határon felhúzott akadályon keresztül átszökő emberek ügyei a Szegedi Járásbíróság elé kerülnek.
Az ügyek sűrűsödése a rendőrségi és a bírósági adatokat nézve is nagyon látványos az utóbbi néhány hétben.
A Szegedi Járásbíróságnak a február 8. és 14. közötti hete már zsúfoltabb volt, mint bármelyik másik hét szeptember 15. óta, és a múlt hét azon is bőven túltett egy újabb 25 százalékos emelkedéssel.
A rendőrök egyébként sokkal több migránssal szemben intézkednek, mint ahány ellen büntetőeljárás indul határzár tiltott átlépése miatt. Amikor tavaly szeptemberben egy ötnapos periódust nézve összehasonlítottuk a két számot, azt találtuk, hogy csak nagyjából minden 24. esetben indult büntetőeljárás, másképp kifejezve: az esetek 4,1 százalékában. A rendőrök csak azzal szemben indítanak büntetőeljárást, akinek bűnösségéről konkrét adatuk van, például tetten érték a kerítésmászáson, vagy saját magára vallott.
És nem is minden büntetőeljárás jut el addig, hogy gyorsított eljárásban ítélet is szülessen. A bírósági tájékoztatók szerint többször előfordult, hogy az eljárást meg kellett szüntetni, mert a vádlott ismeretlen helyen tartózkodott, vagyis az illetőnek nyoma veszett. Máskor visszaküldték az ügyészségnek az iratokat, mert úgy ítélték meg, hogy nincs lehetőség gyorsított bíróság elé állításra.
Az ezredik megindult büntetőeljáráshoz december elején, az ezredik meghozott ítélethez februárra érkeztünk el. Most már 1400 feletti számú kerítésmászós ítéletnél járunk. Ha valaki eljut odáig, hogy ítélet szülessen az ügyében, a bíróságon már nincs sok meglepetés. A vádlottat mindig bűnösnek mondják ki, felmentő ítélet még nem volt. A büntetés – pár kivétellel - szinte minden esetben 1 vagy 2 évre szóló kiutasítás Magyarország területéről.