Nemzeti gyásznapot hirdetettek Romániában csütörtökre a brüsszeli terrortámadások áldozatainak emlékére, a belga állampolgárokkal való szolidaritás jeleként. Az ország közintézményein félárbocra eresztik a lobogókat, a rádió és televízió-csatornákat és kulturális intézményeket pedig a kormány arra kéri, hogy műsorukat igazítsák a gyásznapról szóló döntéshez. (MTI)
Fontosabb részletek:
A brüsszeli sörözőkben sportközvetítésre szokták kapcsolni a tévéket, de most az állami egyes csatorna, a La Une különkiadását nézik az emberek. Egész nap a fejleményekről tudósítanak, szakértőkkel interjúznak, és helyszíni riportokat készítenek.
Az egészségügyi minisztérium utolsó összesítése szerint 31 áldozata és 300 sérültje volt a keddi merényleteknek. 150 sérült még mindig kórházban van, közülük 61 embert az intenzíven ápolnak. Négy sérült kómában van. (Le Figaro)
A La Libre című francia nyelvű belga napilap két oldalon közölt fényképeket néhány országról, ahol megemlékeztek a keddi terrortámadásokról. A párizsi Eiffel-torony, a berlini Brandenburgi kapu és a római Trevi-kút mellett a Nagyerdei stadion belga nemzeti színű kivilágítása is helyett kapott a válogatásban. Apró szépséghiba: a kép alá azt írták, hogy Budapest, de a köszönet így is jár: a debreceni akció nem maradt észrevétlenül!
A De Standaard mellett már a francia Le Monde és a belga RTBF is azt állítja, hogy tényleg Najim Laachraoui volt a második öngyilkos merénylő a reptéren Brahim el-Bakraoui mellett. A Le Monde információi szerint a nyomozók a DNS-e alapján azonosították be a férfit. Ez azt jelentené, hogy a kiadott képen fehér kabátban és fekete kalapban látható, szökésben lévő férfiről még nem tudni, ki lehet. Korábban a belga lapok őt gondolták Laachraouinak.
Korábban az AP hírügynökség alapján azt írtuk, hogy Erdogan és a török elnöki hivatal bejelentése szerint a Törökországban tavaly nyáron egyszer már elfogott egyik merénylőt, Brahim el-Bakraouit Belgiumba toloncolták a török hatóságok. Most az AP helyesbített: nem Belgiumba, hanem Hollandiába küldték.
Az el-Bakraoui fivérek egyik szomszédja, a vezetékneve titokban tartását kérő, 36 éves Erdine nyilatkozott az AP hírügynökségnek. Elmondta, hogy kedden, a merényletek reggelén két férfit látott, amint nehéz csomagokat cipeltek. Épp iskolába készült vinni a fiát, helyi idő szernt fél nyolc volt. A férfiakért jövő taxisofőr kinyitotta a csomagtartót, és próbálta megfogni a csomagot, de az egyik férfi érte nyúlt, mondván, "ne, majd én".
Az ügyészek szerint egy taxisofőrtől jött a tipp a schaerbeeki címről a támadások után, emlékeztet a BBC.
Egy másik szomszéd, John Valderrama viszont azt mondta az AP-nek, hogy sosem hallott semmi gyanúsat. Mindössze egy embert látott jönni-menni az ötödik emeleti lakásnál. Meglepődött, amikor pár órával a merényletek után rendőrök törtek be a fivérek lakásába, ahol nagy mennyiségű robbanószert találtak.
A Maelbeek metrómegálló mellett szolgálatot teljesítő rendőrök az egész napot a városban töltik.
Legalábbis az utasszállító gépek előtt, írja a Le Soir.
A török elnöki hivatal megnevezte, melyik brüsszeli merénylő az, akit tavaly júliusban kitoloncolt Törökország Belgiumba: Brahim el-Bakraoui az, aki felrobbantotta magát a repülőtéren. Erdogan nemrég jelentette be, hogy az egyik brüsszeli támadót korábban elfogták Törökországban. A török elnöki hivatal szerint El Bakraouit később elengedték a belga hatóságok, mert nem találtak kapcsolatot terrorizmussal. (BBC)
A De Standaard most forrásaira hivatkozva azt állítja, hogy a reptéren meghalt második öngyilkos merénylő lehetett Najim Laachraoui. A belga lapok idáig azt találgatták, hogy a még keresett, szökésben lévő merénylő lehetett a Salah Abdeslamhoz köthető férfi. Egyelőre hivatalos forrásból nem erősítették meg az információt sem az RTBF-nek, sem a Le Soirnak.
Olyan európai „védelmi dimenzió” kell, amivel szükség esetén külföldi hadszíntereken lehet beavatkozni, mondta Manuel Valls francia miniszterelnök, miután az Európai Bizottsággal tárgyalt Brüsszelben. (A dolog szépséghibája, hogy papíron már létezik ilyesmi, igaz, meg se próbálták eddig használni.) Az olyan kezdeményezésekkel is előre kell lépni, mint a légiutasadatok nyilvántartása vagy a közös határőrség, amiről szerinte év közepéig kellene megállapodni. (Az EU várható lépéseit itt szedtük össze.)
Világos igény van rá, hogy gyorsan és hatékonyan előrelépjünk, mert Schengen jövője a tét. „Ha az európai projekt kifut a gőzből, a populizmus előretör, annak gyakran az az oka, hogy a szavainkat nem váltjuk tettekké” – figyelmeztette elsősorban a nemzeti kormányokat, hogy teljesítsék a kötelezettségeiket.
Az NBC News birtokába került kormányzati dokumentum szerint a brüsszeli terrortámadás előtt négy hónappal a belga hatóságok meg voltak róla győződve, hogy jól haladnak a terrorveszély visszaszorításával Belgiumban. A dokumentum amerikai biztonságpolitikai tanácsadók és belga kollégáik megbeszéléseit dokumentálja. Ezekből az derül ki, hogy az amerikaik már akkor figyelmeztették a belgákat, hogy a a Közel-Keletről visszatérő belga állampolgárok komoly veszélyt jelenthetnek, és hogy az ISIS európai tagjai között felül vannak reprezentálva a belgák.
Ezzel Fank Arnauts, a belga külügy biztonságpolitikai igazgatója is egyetértett, de azt mondta, úgy tudják, hogy egyre kevesebben vannak a belga ISIS-esek. Azt mondta az amerikaiaknak, hogy tudomásuk szerint novemberig 500 ember ment Belgiumból Szíriába, hogy ott harcoljon, és közülük 200 maradt ott. 100-ra tették azoknak a számát, akik a két ország között voltak valahol félúton, nagyjából 70 ember meghalt, 128 pedig hazatért. De Arnauts azzal nyugtatta az amerikaiakat, hogy egyre kevesebb belga ment akkoriban Szíriába: havonta nagyjából hat-nyolc ember, miközben egy évvel korábban még dupla ennyien mentek el minden hónapban átlagosan.
Arnauts azt mondta, ennek az az oka, hogy jól működik a városi szintű megelőzés Belgiumban, valamint azt is említette, hogy a Törökországgal való együttműködés és a nyugati országok szíriai bombázása is segített abban, hogy elvegye a potenciális harcosok kedvét attól, hogy Szíriába menjenek. A dokumentum szerint a belgák kifejezetten büszkék voltak arra a programra, amit 10 belga városban működtettek, és aminek az volt a célja, hogy számon tartsák a Szíriából visszatérőket, és segítsenek nekik visszailleszkedni, vagy gyorsan elkapni azokat, akiknek ez nem megy. A megbeszélést követő kilencedik napon történt a párizsi terrortámadás, amit a brüsszeli Molenbeekben terveltek ki.
Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy John Kerry pénteken Belgiumba utazik, ahol belga és EU-s tisztviselőkkel találkozik majd. (Reuters)
A Háárec nevű izraeli lap azt állítja: információik szerint a belga biztonsági szolgálatok és más nyugati titkosszolgálatok is pontos figyelmeztetést kaptak előre a brüsszeli merényletekről. A lap szerint nagy bizonyossággal tudtak róla, hogy terroristák támadást terveznek a közeljövőben a reptéren és az egyik metróvonalon.
A Háárec azt írja, hogy a támadásokat Rakkában, az Iszlám Állam szíriai központjában tervezték meg, és az a sejt, amelyik a brüsszeli merényleteket végrehajtotta, ahhoz a sejthez köthető, amelyik a tavaly novemberi párizsi terrorcselekményekért volt felelős.
A riport azt is állítja, hogy a brüsszeli merényleteket (illetve azt, hogy azok most történtek meg) Salah Abdeslam letartóztatása váltotta ki, mert a dzsihádisták féltek, hogy felfedi a terveiket.
Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy az egyik brüsszeli támadót még tavaly júniusban elfogták Törökországban, aztán kitoloncolták Belgiumba, írja az AP. Erdogan szerint a belga hatóságok nem tudták bizonyítani a dzsihadista szálat, pedig ők figyelmeztették őket.
A De Morgen szerint viszont a belga ügyészség tagadja, hogy az egyik támadót a törökök elküldték volna a belga hatóságoknak.
Barack Obama Kubából megérkezett Venezuelába, ahol első sajtótájékoztatóján megint beszélt a brüsszeli eseményekről, és azt kérte, hogy a világ fogjon össze az Iszlám Állam és a terrorizmus ellen. „Le tudjuk, és le is fogjuk győzni azokat, akik a biztonságunkat, az egész világ biztonságát fenyegetik" – mondta.
A Magyar Honvédség rendész járőrei a főváros kiemelt jelentőségű pontjain folyamatosan járőröznek, hogy adott esetben biztosítani tudják az azonnali reagálás lehetőségét, közölte a Honvédelmi Minisztérium az MTI-vel.
A Magyar Honvédség felkészült, hogy tűzszerész, különleges műveleti, kutató-mentő és egészségügyi alakulataival részt vegyen az ilyen helyzetek megoldásában
- írták.
Beata Szydlo, a lengyel miniszterelnök közölte: országa a brüsszeli merényletek után nem fogad migránsokat. A Reuters szerint Szydlo azt mondta a Superstacja tévének:
28 EU-tagállam megegyezett arról, hogy a menekültek elosztásával oldják meg a problémát. De én ez most nagyon világosan kimondom: nem látok lehetőséget rá, hogy Lengyelországba migránsokat engedjünk jelen pillanatban.
(BBC)
A brüsszeli pályaudvaroknál 10-30 perces sorbanállásra kell számítani, ezért azt tanácsolják a krízisközpont által is megosztott Twitter-üzenetben, hogy mindenki halassza el az útját, ha megteheti.
Conseil: postposez votre départ! Les temps d'attente aux gares bruxelloises sont longs @SNCB #Bruxelles pic.twitter.com/dV8iSj4lXr
— ZPZ PolBru (@zpz_polbru) 2016. március 23.
Mark Toner, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője szerint nagyjából egy tucat amerikai állampolgár sérült meg a keddi merényletekben. Nem tudnak arról, hogy a halálos áldozatok között lenne amerikai, de többen vannak olyanok, akikről egyelőre nincs semmilyen információjuk. Köztük van a brüsszeli amerikai nagykövetség néhány dolgozója is. A követség nincs messze a Maelbeek állomástól, ahol a robbantás történt. (BBC)
Az ő szerelvényének a középső kocsijában robbantott Khalid el-Bakraoui kedden. A sofőr azonnal megállt, az utasokat pedig evakuálták. A metróvezető végig higgadtan viselkedett, a felettesei dicsérték, amiért pontosan követte az előírásokat. A nyilatkozatát itt olvashatja el. (RTBF)
(BBC)
Khalid el-Bakraoui, a metróban robbantó merénylő terrorizmus vádjával szerepelt az Interpol vörös körözési listáján is. 2015 augusztusa óta keresték, és a leírásból többek között az is kiderült, hogy belga-bahamai kettős állampolgár volt. (New York Times)
Az eddig ismert kettőn túl továbbra sincs hír újabb magyar sérültekről Brüsszelben, de a holttestek azonosítása és állampolgárságuk megállapítása még mindig folyamatban van, közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-vel.
A brüsszeli magyar nagykövetség konzuli osztálya az EU melletti állandó képviselettel szoros együttműködésben eddig csaknem 60, közvetlenül hozzájuk forduló magyar állampolgárnak segített szállítással, tanácsadással, a hozzátartozójuk felkutatásával vagy mással. A tárca szerint folyamatos a kapcsolattartás a belga külügyminisztérium nagykövetségeket tájékoztató krízisszolgálatával és a belga belügyminisztérium válságstábjával.
Csütörtökön a nagykövetség konzuli osztálya biztonsági és humanitárius elsőbbségi megfontolásokból csak a keddi merényletekkel érintett magyaroknak segít. Az egyéb, hagyományos konzuli ügyekben az ügyfélfogadás csak március 29-től indul újra.
A német belügyminisztérium szóvivője szerint továbbra sincsenek arra utaló jelek, hogy a keddi brüsszeli merényleteknek lennének német vonatkozásai, írja az MTI. Johannes Dimroth ugyanakkor hozzátette: ez csak a nyomozás "köztes mérlege", és a Belgiumból érkező hírfolyam "dinamikus alakulása" is azt jelzi, hogy változhat a helyzet.
A szükséges óvintézkedéseket megtették, megerősítették a repterek, pályaudvarok és a "kritikus infrastruktúra" egyéb elemeinek védelmét, megerősítették az ellenőrzést a Benelux-államokkal közös határszakaszokon.
A Maelbeek metróállomás még hetekig nem nyit meg újra, jelezte Yvan Mayeur brüsszeli polgármester. Egyelőre még a rendőröké a helyszín, egyelőre a közlekedési vállalat munkatársai sem mérhették fel a károkat. (La Dernière Heure)
A rendőrök minden táskába belenéznek.
A BBC idézi egy nemzetközi kapcsolatokkal és stratégiával foglalkozó francia agytröszt igazgatójának, Pascal Boniface-nak a belga L'Echo lapnak adott interjúját, amelyben Boniface azt mondta: "alapvető hiba" a dzsihádisták elleni háborúról beszélni. Szerinte Európának bűnözőkkel van dolga, és ha háborút emlegetnek, azzal csak megadják a támadóknak a státuszt, amelyre vágynak.
A kukában talált notebookon írásos feljegyzést és hanganyagot is találtak Brahim el-Bakraouitól. Nem nevezi benne nevén Salah Abdeslamot, de beszél egy „bebörtönzött testvérről". (RTBF)
"Ha Belgiumban továbbra is a csokoládéjukat eszik, szépen éldegélnek, nagyszerű liberálisként és demokrataként mutatják magukat a világnak, és továbbra is figyelmen kívül hagyják, hogy az ott élő muzulmánok egy része terrorcselekményeket készít elő, nem nyerhetik meg a terrorellenes harcot"
- mondta az MTI szerint Jiszráel Katz, az izraeli hírszerzési és közlekedési miniszter az állami rádióban. A miniszter Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök legnagyobb ellenfelének számít a jobbközép Likud párton belül.
Katz az amerikai elnök és az európai vezetők szemére vetette, hogy "félnek kimondani, hogy az iszlamista terrorral szemben folyik a harc". "Ha az ember nem nevezi nevén az ellenségét, nem tud ellene világháborút vívni" - mondta.