Az Iszlám Állam (IS) megint megmutatta, miben is jó: kihasználva azt, hogy a szír kormány minden idegszálával Aleppó bevételére összpontosít, meglepetésszerűen visszafoglalta Palmürát és környékét.
Az Iszlám Állam propagandaosztálya, az Amak már múlt csütörtökön hírt adott arról, hogy meglepetésszerű támadást indítottak Homsz városától keletre, mintegy 200 kilométeres szakaszon, de a megbízható szíriai hírforrások szűkössége miatt nem lehetett tudni, hogy csak a sivatagból előrohanó öngyilkos merénylőkről vagy valóban komoly hadműveletről van-e szó.
Azután az általában hiteles Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja is megerősítette egy nagyszabású támadás tényét, és hétfő délelőttre már kezdett körvonalazódni, hogy
FRISS: Bár a város hétfő este még az IS kezén volt, a szír és orosz erők nyomás alatt tartják a terroristákat. Ennek egyik jele lehet, hogy megfigyelők vegyi támadásokról számoltak be Palmüra térségéből. A BBC egy angol székhelyű emberi jogi szervezet megfigyelőire hivatkozva legalább negyven, vegyi támadásban elhunyt lakosról ír. A halottakon külsérelmi nyomok nem láthatók.
A szír és orosz erők korábban is cáfolták a vegyi fegyverek használatát. Miközben az aleppói ostrom felvételein egyértelműen látható a pusztító klórgáz bevetése.
A nemzetközi közvélemény kitüntetett figyelmét élvező Palmüra romvárosa – és mellette a ma is élő Tadmur – az Aszad-rezsim legkeletebbre fekvő előretolt helyőrségének számít (a teljesen elszigetelt Deir-ez-zór és al-Kamisli enklávéin kívül).
A szír kormány 2015 közepére belátta, nincsenek erőforrásai arra, hogy tartósan megvédje az al-Badia sivatagos-hegyes vidékéről támadó iszlamistáktól, ezért a tadmuri helyőrségét szépen nyugatabbra vonta. A kormánycsapatok nyomában érkező dzsihadisták májusra vették át a hatalmat, és szokásukhoz híven azonnal megkezdték a világörökség részét képző évezredes műemlékek a lehető legmegbotránkoztatóbb módszerekkel történő elpusztítását.
Amikor azonban a 2015 őszétől beérkező orosz csapatoknak köszönhetően Aszad újra erőfölénybe került, akkor több oldalról is felmerült a romváros visszafoglalásának igénye:
2016 márciusának végére a rezsim legjobb alakulatait felvonultató, orosz, iráni és Hezbollah-támogatással indított offenzíva kiszorította Palmürából dzsihadistákat (legalább 400 harcost meg is öltek), és annak ellenére, hogy a történelmi emlékek igen csekély hányada semmisült meg, nagy propagandakörítéssel vették újra birtokba a romvárost is.
A biztosított terület azonban egy több mint száz kilométeres betüremkedés volt a sivatagba, és soha nem sikerült igazán stabilizálni. A shaeri gázmezőt háromszor kellett visszafoglalni az Iszlám Államtól, a palmürai úton fekvő, az orosz légierő által használt T4-es légibázist is komoly támadás érte.
Bár pontos adatok nem kerültek napvilágra, az is nyilvánvaló, hogy a rezsim főerőit a nyár folyamán átcsoportosították Aleppó ostromához, ezért a palmürai zsák védelmét valószínűleg inkább a kormánnyal szövetséges, gyengébb harcértékű tartalékosok és helyi milíciák látták el. A rezsim ugyanis igen rosszul áll emberanyag és katonai infrastruktúra tekintetében, és még Aleppó ostromát sem tudná végigvinni a tízezernyi iráni, iraki és libanoni síita katona nélkül.
Ezért az Iszlám Állam mind az időpontot, mind a helyszínt tökéletesen választotta ki arra, hol is tudná kompenzálni három fronton – Észak-Aleppóban a törököktől, Rakkától északra a kurdoktól és Moszulnál az iraki-kurd koalíciótól – elszenvedett sorozatos vereségeit.
Az offenzíva nem indult valami jól, ugyanis csütörtökön az amerikai légierő komoly csapás mért az kalifátus logisztikájára, amikor nem kevesebb, mint 168 tartálykocsit semmisített meg a térségben. Ennek ellenére az IS egységei a palmürai zsák több pontján is támadást tudtak indítani.
Palmüránál különösen kaotikus volt a helyzet, a helyőrség többször is vissza tudta verni a városba beszivárgó dzsihadistákat. A szír kormányerők ellenállása azonban – némi erősítés és az orosz légierő csapásai ellenére – vasárnapra megtört, hétfőre pedig a harcok súlypontja áttolódott a Palmüra és Homsz tartományi főváros között félúton lévő – és stratégiailag Palmüránál fontosabb – T4-es légibázis térségébe.
A harcokban száznál is többen halhattak meg, az Iszlám Állam fotókkal is gazdagon illusztrált győzelmi beszámolójában emellett jelentős hadizsákmánnyal is elbüszkélkedett. Az Amak közlése szerint ezek között van
Az impresszívnek tűnő hadizsákmány értékét csökkenti, hogy az elmúlt napokban az IS csekély páncéloserejét is megtizedelték a légi csapások, viszont a szír hadseregnek eléggé fájhat az elveszített hadianyag.
A szír vezérkar a krízisre Homsz városától nyugatra még vasárnap délután összerántott egy tartalék harccsoportot, a „Kalamun Pajzsá”-t, de nem volt elég katonája Palmüra körzetében, hogy megakadályozza azt, hogy hétfő délutánra az Iszlám Állam körülzárja a T4-es légibázist. Nagyon úgy tűnik, hogy az IS több száz katonája hamarosan visszafoglalhatja a palmürai zsákot.
A győzelem súlyát egyelőre nehéz felmérni, de az biztos, hogy a szír kormánynak amilyen komoly presztízsgyőzelmet jelentett Palmüra felmentése, olyan komoly presztízsveszteséget jelent most meglepetésszerű elvesztése. És nemcsak Aszadnak, hanem Putyinnak is, aki a terroristák elleni harcra hivatkozva küldte csapatait Szíriába. Az oroszokat azonban úgy lefoglalta Aszad aleppói és idlibi ellenzékének megsemmisítése, a civil infrastruktúra bombázása, hogy nem maradt energiájuk az Iszlám Állam megtörésére és a korábbi sikerek biztosítására.
És bár Aleppó bevételét bármelyik órában bejelenthetik, a nagyváros ellenzéki negyedeinek megtisztítása még sok időt és sok erőforrást vehet igénybe, ezért az elitalakulatok átcsoportosítása is még több napba telhet.
A kalifátus ráadásul nemcsak azt jelezte, hogy még mindig több száz embert tud mozgósítani, hanem azt is, hogy amíg nem rendeződik a szíriai konfliktus, addig az ország délkeleti részében folyamatosan kell vele számolni. Az erő felmutatása azért is lehet fontos 2016 végén, mivel Aleppó elvesztése után az ellenzék újrarendeződésére lehet számítani, és a dzsihadisták számíthatnak arra, hogy a nemzetközi közösségben – joggal – csalódott szunniták egy része a Iszlám Állam felé fordul. Aszad egyébként a polgárháború eleje óta törekedett arra, hogy ellenzékét rányomja a radikálisokra, és a putyinista médiával karöltve a mai napig is igyekszik a szíriai harcokat a „Világi Állam vs. terroristák” sémába begyömöszölni.
Az Iszlám Állam azonban a palmürai meglepetésgyőzelem ellenére is visszaszorulóban van. Hétfőn a török hadsereg által támogatott ellenzéki milíciák az Eufrátesz Pajzsa hadművelet keretében óriási tüzérségi és légi csapásokkal megkezdték az IS utolsó északi városa, al-Bab felszabadítását, a kurdok által tető alá hozott északkeleti koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők pedig november óta 1800 négyzetkilométerrel szűkítette a kalifátus fővárosa, Rakka körüli területet.