„Harcban állunk, Velünk szemben pedig a járvány, amelynek a csúcspontja még nem jött el”
– ezekkel a szavakkal hirdetett háborút a koronavírus ellen Emmanuel Macron francia elnök múlt héten egy katonai sátrakban álló kórház előtt a franciaországi Mulhouse-ban. A csúcspont márpedig közeledni látszik: kedden minden korábbinál több, 499 halálos áldozatról számolt be a francia egészségügyi minisztérium. Bár a járvány terjedését a kormány radikális korlátozásokkal próbálta lelassítani, mostanra világossá vált, hogy a válság elkerülhetetlen, a tetőzést Franciaországban valamikor április elejére várják.
Az utóbbi néhány hétben exponenciálisan növekedett Franciaországban a koronavírus-fertőzöttek és a betegség áldozatainak száma. Már több mint 3500-an vesztették életüket, és az egyébként rendben működő francia egészségügy kezd repedezni a nyomás alatt, félő, hogy egyes részeken ugyanolyan helyzet lép majd fel mint Olaszországban vagy Spanyolországban. Az pedig már biztos, hogy még hetekig eltart majd az eredetileg két hetesre tervezett bezárkózás.
Franciaország március 15-én úgy döntött, olyan súlyos a járvány terjedése, hogy radikális intézkedésekre van szükség: lezárták az ország határait, bezárták az iskolákat, éttermeket, mozikat, nem lehet 100 fő feletti rendezvényt tartani, sőt, kijárási korlátozás lépett érvénybe. Felszólították a munkáltatókat, hogy lehetőleg mindenkit állítsanak át a távmunkára.
Ekkor 3-4000 fertőzöttről lehetett tudni, azóta viszont hihetetlenül megnőtt a koronavírusosok száma. A legújabb adatok szerint összesen 52 125 fertőzöttet regisztráltak eddig, ebből 9944-en meggyógyultak, most 40 678 aktív fertőzött van az országban. 3523 halálos áldozatot követelt a járvány, köztük van egy 16 éves fiatal lány is, aki Île-de-France-ban lakott. A Párizst körülölelő régióban most a legmagasabb a koronavírusosok száma.
eddig még nem úgy tűnik, hogy lassulna a járvány terjedése: Kedden 24 óra alatt 7598 új esetet regisztráltak az egy nappal korábbi 4637 után.
Amikor már több ezer koronavírusost tartottak számon, nem érződött, hogy pánikolnának a franciák, sokan elmentek szavazni az önkormányzati választások március 15-i első fordulójában is (az egy héttel később esedékes második fordulót már el kellett halasztani). Viszont a kormány óvintézkedéseit most már sokan érzik a mindennapokban.
Talán az a legnagyobb különbség, hogy a buszmegállókban, ahol mindig állt 10-20 ember, most senki nincs
– írta nekünk Párizsban élő olvasónk, aki szerint autóból is láthatóan kevesebb van az utakon. Nem meglepő tehát, hogy a francia fővárosban észrevehetően csökkent a zajszint, körülbelül olyan csend van most a belvárosban, mint máskor a külvárosi részeken.
Ami a kijárást illeti, az utcára ki lehet menni, de csak egy hivatalos nyilatkozattal, amelyen rajta van, hogy mi a célja a kimerészkedésnek. Olvasónk szerint nem sok rendőrt látni az utcán, bár elvileg 100 ezer rendőr és csendőr járőrözik a városokban országszerte. Minden jel szerint a rendőrök is feszültebbek a helyzet miatt, ugyanis az MTI arról számolt be, hogy a rendőrszakszervezetek azzal fenyegetőznek, hogy egészségügyi maszk hiányában nem ellenőrzik tovább, hogy ki miért jár ki az utcára.
A boltokba is már csak kevés ember mehet be egyszerre, előtte pedig sorban kell állni a bejáratnál. Olvasónk szerint a legtöbb emberen nincs maszk vagy kesztyű, de az eladók mindig viselnek védőfelszereléseket, és a boltok választéka sem vészes:
Tésztából, rizsből, meg ilyesmikből nagy választék nincs, viszed ami maradt, de minden más van.
Függetlenül az élhető körülményektől, a városiak egy része inkább vidékre ment, hogy ott töltse el a „confinement”, azaz az elkülönülés heteit. A Politico cikke szerint ezzel az a probléma, hogy a városokat elhagyó családok és egyetemisták a vírust továbbvihetik vidékre. Mire észbe kaptak a hatóságok, és bírságot vezettek be a város elhagyásáért, addigra a legtöbben már átköltöztek a hétvégi házaikba, amikből 3 millió van országszerte.
A Le Monde szerint közel másfél millió Párizs környéki lakos vándorolt el vidékre, hogy ott vészelje át a járványt.
A vidékiek persze nem várták tárt karokkal a városból érkezőket, a közösségi oldalakon sok az ebből adódó feszültség, sőt, kommentháború. Nem véletlen: Párizs után most már vidéken is súlyos méreteket öltött a járvány, amivel egyre nehezebben küzdenek meg az ottani kórházak.
Az egyre szaporodó betegek pedig érthető módon egyre növekvő nyomás alá helyezik a francia egészségügyi rendszert, fogynak az ágyak. Jelenleg 22 757 beteget ápolnak kórházakban, ebből 5565-en intenzív osztályon vannak. Párizs után Franciaország keleti, Luxemburggal határos részén, Grand Estben a legsúlyosabb a helyzet. Hogy tehermentesítsék a túltelített intézményeket, a mulhouse-i kórház mellett már fel is húzták az első katonai sátrakból álló ideiglenes kórházat. A Francebleu szerint az utóbbi időben olyan katasztrofális volt a helyzet az intézményben, hogy
már helikopterrel és a TGV nevű francia gyorsvonattal szállították át a betegeket olyan helyekre, ahol még nem terhelték túl a kórházakat a koronavírusos betegek.
Edouard Philippe francia kormányfő azt feltételezte, hogy a hétvégén még a korábbinál is többen kerülhettek a kórházakba, a járvány tetőzése pedig április 4. és 16. között várható.
A France3 szerint csak az északkeleti Grand-Est régióban 3940 ember van kórházban a koronavírus miatt, köztük 774-en intenzív ellátásra szorultak, és csak ebben a térségben eddig ezren haltak meg. A halottak száma ráadásul félig meddig becsült, ugyanis csak a kórházakban elhunytakat veszik figyelembe, azokat pedig nem, akik otthonukban, tesztelés nélkül haltak meg.
A régióban található Espad des Vosges-i idősotthonban például 21 idős halt meg a járvány fellángolása óta, de sok másik hasonló intézmény is gócponttá vált. Az ezekben életüket vesztő embereket nem adták eddig hozzá a hivatalos halálesetekhez.
A térségben már több orvos is elkapta a fertőzést, ketten bele is haltak.
A Strasbourg-i Orvostudományi Egyetem klinikáján dolgozó 12 500 alkalmazott közül már 253 ember kapta el a betegséget, ezért értelemszerűen nem tudják folytatni a munkát.
Nincs elég ágyunk, nincs elég szobánk, nincs elegendő felszerelésünk, és elég emberünk se, hogy növelni tudjuk a kórház kapacitásait
– mondta a Grand Est régióban található Metz központi kórházának igazgatója a Le Monde-nak.
A kialakult helyzetben az öntudatos franciák nem is hazudtolták meg magukat: már hatodszorra jelentették fel különböző szervezetek és magánszemélyek a kormány tagjait, mert szerintük szándékosan nem tették meg elég korán az óvintézkedéseket. A feljelentések Agnes Buzyn ex-egészségügyi minisztert, Edouard Philippe miniszterelnököt és Olivier Véran mostani egészségügyi minisztert célozzák. Az MTI szerint először a CJR-nek, vagyis a francia köztársasági bíróságnak kell döntenie, hogy kivizsgálhatók-e a feljelentésben tett panaszok, majd azokat átadhatja François Molins főügyésznek, aki arról dönt, hogy nyomozást indít-e vagy pedig vizsgálat nélkül lezárja az ügyet.
Ha bűnösnek találják, akár két év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós (kb. 10,8 millió forintos) pénzbüntetéssel sújtható a perelt kormánytag.
Szimbolikus, de fontos esemény volt a múlt héten Emmanuel Macron mulhouse-i látogatása. Macron maszkban érkezett, és azzal a céllal látogatott a tábori kórházba, hogy biztosítsa az egészségügyben dolgozókat támogatásáról. A hajnali órákban elmondott beszédében fehérköpenyes hősöknek nevezte az orvosokat, és azt ígérte, hogy a rövid távon esedékes túlórákat még több bónuszfizetéssel honorálja majd. Ezen felül hatalmas beruházásokkal támogatja majd a kórházakat, hogy elegendő férőhely, eszköz, és emberi erőforrás álljon a rendelkezésükre a járvány legyűréséhez.
A Le Monde szerint Macron emellett bejelentette a „Résilience” katonai művelet elindítását, amelynek célja a lakosság illetve a szolgáltatások támogatása a járvány idején.
Pár nap múlva visszatérek, hogy teljes körű tájékoztatást adjak a helyzetről, és elmondjam a következő hetekre vonatkozó döntéseket, és a nemzet jövőjével kapcsolatos terveinket
– idézte Macront a Le Monde.
Mint írtuk, a francia kormány a következő 14 hét alatt több mint egymilliárd maszkot importál Kínából, amelyek hetente két nagyobb szállítmányban érkeznek, és rendőri biztosítással kerülnek el az elosztóhelyekre. A francia kormány számításai szerint az országnak hetente 40 millió maszkra van szüksége a járvány idején, de az ország csak 8 millió gyártására képes.
Amellett, hogy az egészségügyet meg kellett támogatni, a gazdaságnak is szüksége lesz segítségre, hogy átvészelje a koronavírus okozta válságot.
„SENKIT NEM HAGYUNK HÁTRA”
– jelentette ki Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter, amikor egy gazdasági „mentőcsomagot” helyezett kilátásba a francia kisvállalkozások megmaradásáért: egy 6 rendeletből álló mentöv segítséget nyújt majd nekik, hogy a válság alatt ne menjenek tönkre. Ez röviden annyiból áll, hogy a kormány
A kormány nemcsak a vállalkozókat segíti ki, hanem a dolgozókat is: Muriel Penicaud munkaügyi miniszter a France Infónak elmondta: akiknek olyan munkájuk van, amit nem lehet otthonról végezni, és gyermekük 16 év alatti, azok orvosi igazolás nélkül is betegszabadságra mehetnek, illetve az állam kiegészíti a táppénzt, hogy ne legyen bevételkiesés.
Ettől függetlenül a kisegítő intézkedésekkel sem lesz elkerülhető a válság, inkább csak csökkentik a hatását. A bezárkózás ideje alatt csak romlani fog a gazdaság helyzete, de mindenki számára ez az egyetlen ésszerű intézkedés, hogy elkerüljék a még nagyobb bajt.
„Az elkülönülés jelenleg az egyetlen valóban működő stratégia”
– nyilatkozta a francia operatív törzset segítő tudományos tanács.
(Borítókép: Egészségügyi dolgozók egy Francia kórház intenzív osztályán 2020. március 26-án. Fotó: Sebastien Bozon / AFP)