Több nagy nyugat-európai ország vezetői is bizakodva nyilatkoztak az elmúlt napokban a koronavírus-járvány elleni küzdelemről, és Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai igazgatója is arról beszélt a héten, hogy noha a fertőzés által leginkább sújtott 10 ország közül hét az európai térségben van, kiemelte Spanyolországot és Olaszországot a járvány terjedésének lassulásával kapcsolatban, miközben haladást értek el Németországban, Svájcban és Ausztriában is. Kluge azonban hangsúlyozta, hogy nincs még itt az ideje a bevezetett intézkedések enyhítésének, és most inkább meg kellene duplázni vagy triplázni az erőket, a társadalom segítségével együttesen kellene tovább dolgozni a járvány teljes megfékezésén, mert
„még nagyon sok van hátra a maratonból.”
Az egyes országok vezetői közül vannak, akik arról beszélnek, hogy elérték a csúcspontot, noha még magas a napi új esetek száma, máshol az a legfontosabb, hogy csökken az intenzíven ápoltak száma, de olyan is van, ahol már az összes aktív eset is lefelé fordult. Azonban szinte mindenhol óvatosan nyilatkoznak a további lépésekről, és azt is hangsúlyozzák, hogy egyelőre tartani kell a bevezetett korlátozásokat, és idővel is csak fokozatosan lehet ezekből engedni.
Összeszedtük, hogyan alakult a járvány terjedése Nyugat-Európában, és a Johns Hopkins Egyetem adatbázisa alapján különböző adatok segítségével mutatjuk meg, hogy hol és mennyire lehet a koronavírus lassulásáról, esetleg visszaszorulásáról, vagy éppen még a felíveléséről beszélni (ehhez minden országban a pénteki állást vettük alapul). Kínában a drákói lezárások után látványosabb volt a fordulat, de ennek a számháború mellett az is lehet az oka, hogy Európában és az Egyesült Államokban – annak ellenére, hogy később érkezett meg a járvány, ezért elvileg több idő volt – a korlátozó intézkedéseket sok helyen csak nagy lemaradással vezették be, és jellemzően kevésbé radikális mértékben, illetve kisebb szigorral.
A legnagyobb nyugat-európai országok többségében az egy adott nap regisztrált legtöbb új fertőzésen minden jel szerint már túl vannak, de ettől még csak a növekedés mértéke csökkent, ami azonban már így is jelzi a korábban meredek görbe laposodását. Így már nem exponenciálisan, hanem csak lineárisan növekszik az összes igazolt fertőzött száma. Ezt a mutatót az is erősen befolyásolhatja, mennyire széleskörűen tesztelnek egy adott országban, és a szakmai becslések szerint szinte mindenhol jóval több valós fertőzött lehet az enyhe tünetekkel nem diagnosztizáltak és tünetmentesek miatt – Magyarországon tízszer több is lehet a fertőzöttek száma egy klinikai biostatisztikus szerint. (Ahogy arról később is lesz még szó, Franciaországban a kiugrást pedig az okozza, hogy ott az idősotthonok lakóit csak hetek után, egyszerre számolták bele a statisztikába.)
A hivatalosan jelentett napi esetek száma is minden bizonnyal késve követi csak le a fertőzések számának valós változásait, de a halálos áldozatok számának csökkenése kevésbé megbízható mutató, mert jelentősen ingadozhat, és egyébként is a korábbi fertőzések – és az azt megakadályozni hivatott intézkedések korábbi hiányának – következményei, tehát nem a járvány aktuális terjedéséről ad képet. Ebben többek között az is számíthat, hogy hétvégén lassabban jelentenek le adatokat, és sok esetben hetekig elhúzódik, amíg elválik, hogy valaki meggyógyul-e, vagy pedig belehal a betegségbe. Nagyon fontos mutató, de a járvány visszaszorulásának biztos jeleként már csak akkor értelmezhető a napi halálesetek számának csökkenése, amikor az már sok más adatból egyébként is kiolvasható.
Ehhez tartozik, hogy még a halálos áldozatok hivatalos száma sem stabil kiindulópont, mert több helyen megnőtt a nem koronavírussal összefüggő halálesetek száma is, és nem tudni, köztük vannak-e nem azonosított fertőzöttek, vagy esetleg olyanok, akik a járvány miatt nem tudtak más betegségükre szükséges kezelést kapni.
Az is egy fontos fokmérő, amikor az átlagos reprodukciós ráta egy alá csökken, vagyis 10 ember már csak maximum 9 másikat, majd pedig egyre kevesebbet fertőz tovább. Ez utóbbit elérve még emelkedik a fertőzöttek száma, az aktív esetek száma is nőhet, mégis jelezheti a fordulópontot. Mindenesetre az már egy újabb szint, amikortól kezdve egyre kevesebb az aktív esetek, azaz az adott pillanatban egyszerre számon tartott betegek száma. Ez azt jelenti, hogy kevesebb új igazolt eset van egy nap, mint amennyien aznap meghaltak vagy meggyógyultak a betegség következtében.
Ez különösen akkor gyorsulhat fel, amikor a napi gyógyultak száma meghaladja az új esetekét, és azért is fontos, mert így lényegesen enyhülni tud a nyomás az egészségügyi rendszereken. Ugyanezért azt is több ország egészségügyi hatóságai kiemelik a napi beszámolóikban, hogy csökken-e az intenzíven kezelt betegek száma, még ha esetleg az enyhébb tüneteket mutató fertőzötteké még tovább nő.
Olaszországban összesen 147 577 igazolt fertőzöttet regisztráltak eddig, és az egy napon belüli új esetek számában március 21-én 6500 környékén volt a csúcs, alacsonyabban, mint Spanyolországban vagy Franciaországban. Olaszországban az elmúlt napokban már stabilan 3-4 ezer körüli új esetet jelentettek, tehát az összes eset görbéjének emelkedése már nem olyan meredek, a vírus terjedése pedig lelassult. Viszont Kínához hasonlóan a héten az olaszoknál is elkezdődött a számháború: több tanulmány szerint akár öt-hatmillió fertőzött is lehet összesen az enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen nem diagnosztizáltak miatt, és akár már március elején megtörténhetett a tetőzés.
A hivatalos számokat nézve Spanyolországban már összességében több igazolt eset van, mint az olaszoknál, ahol előbb indult be a járvány, azonban továbbra is Olaszországban van több aktív fertőzött, ami a több halálos áldozat – összesen 18 849, három nap csökkenés után csütörtökön megint az előzőnél több új áldozat volt – mellett azt is jelzi, hogy egyelőre jóval kevesebben gyógyultak meg. Szerdán rekordnak számított, hogy aznap 2099-en, összesen pedig már 30 455-en gyógyultak meg a betegségből. Az olaszok nagyon figyelik az aktív esetek emelkedésének lassulását is: a hét elején volt 0,9 százalék is egy nap alatt, csütörtökre megint 1,7 százalék lett. Az is fontos fejlemény, hogy csökken az intenzív ellátásra szorulók száma, ahogy általában a kórházban kezeltek száma is. A közel százezer aktív fertőzött kétharmada enyhe tünetekkel otthon gyógyul. Pénteken 3497-en voltak intenzív osztályon, hetedik napja csökken a számuk.
Az olasz járványügy hosszú átmeneti időszakra számít, miután a járványgörbe elkezdett lefelé ívelni, hangsúlyozva, hogy nem szabad senkinek túl korán ismét utcára mennie. A lezárások és kijárási korlátozások április 13-ig voltak érvényben, ezt meghosszabbították. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök pénteken arról beszélt, hogy egyes boltok április közepétől esetleg újra kinyithatnak, feltehetően szájmaszk és kesztyű kötelező viselete mellett, de május 3-ig biztosan marad a vesztegzár. Korábban a BBC-nek azt mondta, hogy április végén egyes szektorok részlegesen újraindulhatnak, ha folytatódik a járvány lassulása. Az iskolákat egyelőre biztosan nem nyitják ki.
Már Spanyolországban van a legtöbb, 157 053 regisztrált eset Európában, és a második legtöbb a világon az Egyesült Államok után, de a különböző kormánytagok egyre bizakodóbbak voltak a héten az új adatokat ismertetve. „Elértük a csúcspontot. Kezdjük ellenőrzésünk alá vonni a tüzet” – jelentette ki Pedro Sánchez kormányfő csütörtökön. Az egészségügyi miniszter pedig arról beszélt, hogy elérték első céljukat, a lassulás fázisába léptek, az adatok a járványgörbe laposodását mutatják, a nyomás pedig egészségügyi tisztviselők és a régiók alapján is kezd enyhülni. A spanyol számokhoz is hozzátartozik, hogy Madridban és Katalóniában is az lett az új irányelv, hogy az enyhe tüneteket tapasztalók otthon különítsék el magukat. A halálos áldozatok közé pedig azokat számolják be, akiknek pozitív lett a tesztjük, ez viszont nem fed le minden idősotthonban elhunyt potenciális beteget. Több ellenzéki párt is azt állította, hogy a statisztikákban nem a valós számok szerepelnek, ezért az igazságügyi minisztérium begyűjti a temetkezési engedélyeket, és ellenőrzi a halálos áldozatok számát.
Az új esetek száma április 1. után napokig csökkent, ez volt eddig a leghosszabb időszak, korábban volt már egy csökkenő tendencia, de aztán megint a csúcs közelébe ért 8000 megbetegedés felett a napi esetszám a hónap legelején. Az elmúlt napokban azonban egy magasabb értéket kivéve már inkább 5 ezerhez közeli új igazolt esetet regisztráltak, és noha még magasak a számok, a görbe laposodni látszik. A spanyol egészségügyi hatóságok kiemelték, hogy a héten 4 százalék körül nőtt az összes regisztrált eset száma, míg egy héttel korábban ez még átlagosan 7 százalék volt. A halálos áldozatok esetében 5 százalékos növekedés volt a korábbi 9 százalékhoz képest, összesen 15 970-en haltak meg. Az aktív esetek számának növekedése napok óta ezer alatt van. Mivel pedig majdnem kétszer annyian, 55 668-an gyógyultak meg eddig, a többi összes eset ellenére is tízezerrel kevesebb aktív fertőzött van, mint az olaszoknál. Ha nem is várható gyors bezuhanás, de a fertőzés szintjének stabilizálása és lassú ereszkedése igen.
Sánchez szerint fokozatos csökkenésre lehet csak számítani a biztató adatok ellenére, ezért azt kérte, hogy addig maradjon a szükségállapot, amíg azt a szakértők szükségesnek tartják. A parlament csütörtökön hosszabbította meg a március 15-e óta tartó szükségállapotot április 25-ig. Az iskolák zárva maradnak, és a kijárási korlátozások is folytatódnak. Annyit lazítanak az intézkedéseken, hogy jövő héttől az építőiparban dolgozók, illetve a gyári munkások ismét munkába állhatnak.
„Annyi előrejelzésünk volt már, amely nem igazolódott be, hogy mi már nem akarunk újabb bejelentéseket tenni arról, ami nem fog bekövetkezni” – mondta a párizsi Pitié Salpêtrière kórház fertőző osztályának vezetője. Eric Caumes aztán mégis jósolt: szerinte 8 nap múlva elérik a csúcsot. Sajnos ez március 25-én hangzott el, amikor 16 ezer fertőzött volt. 8 nappal később 59 ezer, azóta 124 ezer. Így a jóslat arra sorsra jutott, mint a korábbiak, gondolhatnánk elsőre. Valójában Caumes nem lőtt teljesen mellé: kijelentése után 8 nappal a napi adat abszolút és százalékos értékben is a legalacsonyabb értéket mutatta, az előző 11 napot figyelembe véve. Utána a brutális ugrást az okozta, hogy a francia hatóságok az addig a rendszerbe nem iktatott, az idősotthonokban történt eseteket is elkezdték átvezetni a koronavírusos adatbázisba a kórházi fertőzések mellé.
Április 2-től kezdték el egyben közölni az idősotthonokban regisztrált biztos és valószínű fertőzötteket, valamint a koronavírussal összeköthető haláleseteket, azonban még ezt leszámítva is viszonylag nagy kilengések vannak a napi esetszámban, ezért azokból egyelőre nehéz komolyabb következtetéseket levonni a járvány állására vonatkozóan. Habár az új esetek és a halálos áldozatok számában is látszottak biztató irányok, pénteken megint 7 ezernél is több új esetet jelentettek közel ezer halott mellett. Összesen 13 197 áldozata van eddig a járványnak. Kétharmaduk kórházban, egyharmaduk idősotthonokban halt meg. 24 932-en gyógyultak meg eddig. A 125 ezer igazolt eset közül 30 767 embert kezelnek kórházban a koronavírussal, viszont vasárnap óta napról napra kevesebbel nőtt az intenzív osztályon ápoltak száma, míg csütörtökön először csökkent is a járvány kezdete óta, pénteken pedig megint 62-vel kevesebb beteget kellett ellátni, mint egy nappal korábban. Jérome Salomon, a francia egészségügyi minisztérium járványügyi igazgatója ezt biztatónak nevezte, hiszen így enyhül a nyomás az ellátórendszeren. (A francia általános orvosok szakszervezetének becslése szerint viszont Franciaországban is akár 1,6 millió lehet a tünetmentesekkel együtt a fertőzöttek valódi száma.)
A franciáknál is széleskörű korlátozásokat vezettek be március közepén, de még múlt vasárnap is nagyobb önfegyelmet kértek a hatóságok az emberektől, a jó időben ugyanis sokan mentek ki, és csoportosulások is kialakultak. A francia elnöki hivatal jelezte, hogy másodszor is meg fogják hosszabbítani a lezárásokat, amik így április 15-én is túl fognak nyúlni. Emmanuel Macron elnök erről majd hétfő este beszél a nemzethez intézett beszédében.
A nagy nyugat-európai országok közül Németországban a legkedvezőbb a helyzet: régóta közel hasonló mértékű az összes igazolt fertőzött száma, mint Franciaországban, pénteken 122 171-re emelkedett. Azonban jelentősen kevesebb, 2736 halálos áldozat volt Németországban, és jóval többen, 53 913-an gyógyultak fel a betegségből. Németországban a tömeges tesztelés mellett az is fontos volt, hogy sok az intenzív ágy, még külföldi betegeket is tudtak fogadni, és a lakosságból is sokan tartották be az ajánlásokat a távolságtartásról. Emellett kezdetben főként fiatalok kapták el a betegséget, és még három hete is csak 0,2 százalékos volt a halálozási ráta. Azóta egyre idősebbeket is érintett a fertőzés, de még mindig csak 49 év a betegek átlag életkora, míg Franciaországban 62,5, Olaszországban pedig 62, írja a New York Times.
Németországban is voltak még kiugró napok, de az előző héten jelentett, 6 ezer feletti napi új esetek után ezen a héten már alacsonyabb, 4-5 ezer körüli értéket mértek legtöbbször. Az igazolt új fertőzöttek száma még mindig magas, és a halálozási ráta is emelkedett, 1,9 százalékon áll: a héten regisztrálták a legtöbb, 226 halálos áldozatot is egy nap alatt. A reprodukciós ráta 1,2 körül van, a Die Zeit szerint a regisztrált fertőzöttek számának duplázódási ideje 12 nap (a cél az, hogy elérjék a 14 napot). Viszont miközben viszonylag alacsonyan tudták tartani a halálos áldozatok számát, az elmúlt napokban rendre többen gyógyultak fel, mint amennyi új igazolt fertőzöttet jelentettek: vagyis az aktív esetek száma lefelé indult el.
Angela Merkel kancellár arról beszélt csütörtökön az MTI szerint, hogy a járvány lassuló terjedése óvatos optimizmusra ad okot, de a helyzet gyorsan fordulhat, ezért be kell tartani a korlátozásokat és ajánlásokat (amik országos léptékben enyhébbek, mint az előző országokban bevezetett intézkedések). A héten voltak olyan nyilatkozatok, hogy ha biztató ütemben csökkenne a fertőzöttek száma, akkor április 19-én enyhítenének a rendkívüli szabályokon, újra kinyithatnának a járvány miatt bezárt boltok, iskolák, és a szigorú határőrizeten is akkor lazítanának kicsit. Egyes német autógyártók, például a Daimler is fokozatosan újraindíthatja a termelést április 20-tól kiválasztott németországi helyszíneken.
Az Egyesült Királyságban is már két és fél hete bevezették a korlátozó intézkedéseket, de ott még inkább gyorsulni látszik a járvány. A briteknél összesen 73 758 igazolt fertőzöttet regisztráltak, 8958 halálos áldozata van a betegségnek, és 135-en gyógyultak fel eddig. Az elmúlt három hétben az egy nap alatt regisztrált új halálos áldozatok száma 3,5 naponta duplázódott. Pénteken minden korábbinál több, 8681 új igazolt fertőzöttet regisztráltak, és a legtöbben, 980-an haltak bele a betegségbe, de szerdán is ehhez közeli volt a halálos áldozatok száma.
Március 25. óta a fertőzések száma öt és félszeresére, az aktív eseteké ötszörösére nőtt – és a kettő közötti különbséget egyelőre 97,55 százalékban a halálos esetek adták. Az új esetek számában már volt stagnálás a múlt hét végén, majd vasárnap az addigi legmagasabb napi adatot közölték, de az egészségügyi hatóságok bizakodtak, hogy a bevezetett korlátozásokkal sikerült elkerülni, hogy rosszabbra forduljon a helyzet. A Nottingham Egyetem epidemiológusa, Keith Neal már előrevetítette a BBC-nek, hogy a napi új esetek számában nagyobb emelkedés jöhet, de ez szerinte már a szélesebb körű teszteléshez is köthető, ugyanis elkezdik letesztelni az összes egészségügyi dolgozót, és általában is felpörgetik a teszteket április végéig. Azonban más szakértők a kevés kórházi és intenzív ágy miatt is a járvány súlyosbodására számítanak.
A kormány hangsúlyozta, hogy egyelőre nem tervezik a meghozott intézkedések lazítását, és mindenkitől azt kérik, tartsák be az ajánlásokat. A kabinetet ideiglenesen egyébként Dominic Raab külügyminiszter vezeti, miután a hét elején kórházba, és intenzív osztályra került Boris Johnson miniszterelnök is, akinek tíz nap után sem múltak a koronavírus-fertőzés miatti tünetei. Lélegeztetőgépre nem kellett kapcsolni, de oxigént kapott, majd miután állapota javult, csütörtökön az intenzívről áthelyezték egy másik kórházi osztályra.
Egymillió főre vetítve majdnem olyan súlyos a helyzet Belgiumban, mint Olaszországban. Belgiumban is többször csökkent már napokig az új regisztrált esetek száma, de aztán mindig újabb emelkedésnek indult, és pénteken is rekordközeli, 1684 új esetet jelentettek. A halálos áldozatok száma átlépte a 3 ezret. A három hete bevezetett korlátozások ellenére az országban továbbra is meredeken emelkedik a járványgörbe. A kép azonban mégsem ennyire borús: a fertőzés sebessége lassult, ugyanis a fertőzöttek számának megkétszereződéséhez március 25-től 4 nap kellett, az újabb duplázódáshoz már hét. Még beszédesebb az aktív fertőzések, azaz az egy időben betegekként számon tartottak alakulása: március végén még 25 százalékos növekedés is volt, egy hete azonban már 10 százalék alatti és folyamatosan csökken. Összesen 26 667 igazolt fertőzött, 3019 halott és 5568 gyógyult van. Szerdán és csütörtökön is magasabb volt a gyógyultak száma a kórházba szállított fertőzötteknél, a kórházban ápoltak száma pedig csökkent, noha az intenzív ellátásra szorulóké (1300) emelkedett.
Hollandiában péntekre megint 1335 új esetet regisztráltak, újra emelkedik az új esetek száma, miután napokig 7-900 körül alakult. Szerdán kiugró, 234 volt a halálos áldozatok száma, összesen 2511 halott van. Gyógyultból pedig csak 272, vagyis nagyon sok az aktív esetek száma a 23 097 igazolt fertőzöttből. Viszont Hollandiában van a feltehetően legidősebb gyógyult a világon, egy 107 éves idős asszony is. A hollandok kapcsán is felmerült, hogy a nyájimmunitás kialakulására játszanának a szigorú közösségi eltávolítás helyett, így bizonyos korlátok között, de szabadon hagynák terjedni a vírust. Később a britekhez hasonlóan azt állították, hogy ez félreértés, ők csak arról beszéltek, hogy számolnak a hosszú távon mellesleg kialakuló nyájimmunitással. Igyekeztek csökkenteni az érintkezések számát, csökkentve a terjedés kockázatát: a járvány berobbanását, a fertőzöttek számának exponenciális növekedését sikerült is elkerülni, március 25. és április 6. között a napi új fertőzések száma szinte végig ezer körül volt, százalékosan így folyamatosan csökkent a növekedés üteme napi 15 százalékról napi 5,3 százalékra. Mark Rutte holland miniszterelnök is azt mondta, még jó ideig nem oldják fel a korlátozásokat, de idővel fokozatosan lazíthatnak majd. Sőt, megkezdik az egészségügyi dolgozók, az otthoni betegápolók és az idősek otthonában dolgozók tesztelését.
Svájcban egymillió főre vetítve a második legrosszabb a fertőzés állása Európában Spanyolország után. Svájcban legalább 22 ezren fertőződtek meg bizonyítottan koronavírussal, és a járvány eddig 641 ember halálát okozta. Volt, hogy folyamatosan napi ezer közelében járt az új esetek száma, ehhez képest pénteken 500 igazolt fertőzöttet regisztráltak. Működni látszanak a bevezetett korlátozó intézkedések: volt még kiugrás, de alapvetően stabilizálódni látszik az új igazolt esetek száma, és egy napot kivéve április eleje óta csökken az aktív esetek száma, ami a görbén is jól látszik. Svájc is egy főre vetítve az egyik legtöbbet tesztelő ország a világon.
A nyugat-európai országok között viszont Ausztriában a legjobbak az eredmények a meghozott intézkedéseknek köszönhetően. Sikerült 2-300 köré leszorítaniuk a napi új esetek számát, a növekedés a kezdeti 30-40 százalékról mostanra 2-3 százalék körülire csökkent. Ausztriában eddig összesen 13 494 fertőzöttet regisztráltak igazoltan, több mint ezren vannak kórházban, és 266-an intenzív osztályon. Egy hét alatt közel megduplázódott az áldozatok száma, most 319. Viszont április 3. óta folyamatosan csökken az aktív esetek száma, amire eddig még sehol sem volt példa Európában. Mindez ráadásul nem is alacsony bázison, hiszen a 8 milliós országban 9334 aktív eset volt a csúcson, azóta egyenletesen csökkent a számuk, és öt napja nyilvánítanak több embert gyógyultnak naponta, mint amennyi új fertőzöttet regisztráltak. Sebastian Kurz kancellár ennek ellenére továbbra is fegyelmezettséget kért a lakosságtól, szerinte a neheze még hátravan, de húsvét után újra kinyithatnak majd a kisebb boltok, a tervek szerint pedig májustól a bevásárlóközpontok, május közepétől pedig akár a szállók és az éttermek is.
A végére azt pedig még említsük meg, hogy jól látható összefüggés van a betegek túlélési esélye és a kórházi ágyak száma között. Az összes fertőzéshez viszonyított halálesetek aránya az április 6-i állapot szerint abban a négy országban a legmagasabb, ahol a százezer lakosra jutó kórházi ágyak száma a legalacsonyabb. Ebből Franciaország lóg ki azzal, hogy viszonylag sok kórházi ágya ellenére 9 százalék feletti a jelenlegi halálozási ráta, a másik irányban pedig Svájc bontja meg a szabályt viszonylag kevés ágya mellett is jóval alacsonyabb, 4 százalék alatti halálozási rátájával. Ausztria és Németország viszont a legtöbb kórházi ágy mellett bőven 2 százalék alatti halálozási rátát ért el eddig. A francia adat kilógását magyarázhatja az, hogy a betegek java Párizsra koncentrálódik, így hiába magas az ágyak aránya országosan, az nem segít sok párizsi betegen.
Alább országonként az összes fertőzéshez mérve a halottak aránya április 6-i adatok szerint, az ezer lakosra jutó kórházi ágyak számával:
Borítókép: A húsvéti bevásárlást végző emberek egy torinói piacon a koronavírus-járvány idején, 2020. április 10-én, nagypénteken. MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Marco