Pontosan egy éve nyitott tüzet az iráni Forradalmi Gárda egyik légvédelmi ütege az ukrán International Air 752 járatára. Az eset 176 ember életét követelte.
A katasztrófa előzménye a Forradalmi Gárda legendás alakjának, Kasszem Szolejmáninak pár nappal korábban bekövetkezett halála, aki egy amerikai drónról indított rakéta miatt vesztette életét.
2020. január 8-án az első hírek arról szóltak, hogy Iránban, Teherán közelében, felszállás után nem sokkal lezuhant egy ukrán személyszállító repülőgép. A katasztrófát senki sem élte túl. Az okok keresése, valamint a vádaskodás azonnal megindult, és a pár nappal korábbi iraki, több szempontból váratlan légicsapás után a legvadabb feltételezések kaptak szárnyra.
Fontos tudni, hogy a hivatalos nevén Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest, nem az Iráni Iszlám Köztársaság hivatalos fegyveres ereje. Hivatalos feladata a rendszer, a politikai status quo, külső és belső ellenségek elleni megvédése. Az 1979-es forradalom győzelme után azonnal létrehozott szervezet számos párhuzamosságot mutat a náci Németország Schutz Staffeljével, azaz az SS-el, vagy a különböző tanácsköztársaságok, felfegyverzett civilekből szerveződött Vörös Gárdáival, és bizonyos szempontból a Munkásőrséggel.
Szemben az SS-el, azonban eleinte nem a katonai professzionalizmus, hanem a szélsőséges önfeláldozás jellemezte tagjait, amikor az 1980-ban kirobbant iraki-iráni háborúban óriási veszteségeket elszenvedve élő hullámokban támadták az iraki lövészárkokat. Az elmúlt évtizedekben a paramilitáris, röviden Szepahnak nevezett szervezetből titkosszolgálattal (Kudsz), haditengerészettel és rakétacsapatokkal rendelkező, katonai-ipari komplexum vált, amely kizárólag a Legfelsőbb Vezetőnek, Ali Hámenei ajatollahnak tartozik beszámolóval.
Éppen ezért volt nagy jelentősége, amikor a nyár folyamán az iráni civil légihatóság megjelentette vizsgálatának eredményét, amelyben egyértelműen a feszült környezetben bekövetkezett emberi hibát jelölte meg a katasztrófa okaként.
A Kasszem Szolejmáni január 3-i halálára adott iráni válasz során ugyanis iráni szövetségesek amerikai bázisokat lőttek Irakban. Némileg csökkentette a visszacsapás súlyát, hogy erről előre értesítették a másik felet, elkerülendő egy háború kirobbanását. Ettől függetlenül január elején a teljes iráni haderő: a klasszikus hadsereg és a Forradalmi Gárda is készültségben várta, hogy mi lesz az amerikaiak válaszlépése. Ennek részeként, a modern hadseregekhez hasonlóan, bázisaikról új területre telepítették szét az alakulatokat, köztük a légvédelmi egységeket is.
Így történhetett, hogy az egyik Tor M1 kis hatótávolságú légvédelmi üteg ismeretlen környezetben az ukrán repülőgépet fenyegetésként érzékelte, és miután többszöri próbálkozásra sem érte el a parancsnokságot, saját hatáskörében két rakétát indított a célpontra.
Hogy a nem túl gyorsan emelkedő, nagyméretű, szabályosan kommunikáló utasszállítót, hogyan téveszthette össze egy (cirkáló)rakétával a kezelő, arra nehéz magyarázatot találni. Könnyű lenne azonban gyorsan levonni a következtetést és a kiképzetlenséget, vagy egyéb szempontokat okolni a hibáért, de 1988-ban hasonlóan feszült környezetben a USS Vincennes rakétás cirkáló nézett támadó vadászgépnek és lőtt le egy iráni utasszállítót.
Polgári repülőgéppel nem túl szerencsés háborús, vagy háborúval fenyegető környezetben repülni, amint azt az Ukrajna felett lelőtt holland MH17-es járat, vagy éppen a MALÉV 1975-ben máig ismeretlen körülmények között, Bejrút mellett lezuhant Tu-154-ese is mutatja.
Bár a fekete dobozok elemzése a végéhez ért és az iráni kormányzat elismerve felelősségét kártérítés kifizetését ajánlotta fel, az ügy még egyáltalán nem lezárt akta.
(Borítókép: Az ukrán gép roncsai 2020. január 8-án. Fotó: Fatemeh Bahrami / Anadolu Agency / Getty Images)