Harmadszorra is megpróbálják jogi felelősségre vonni a volt elnököt lázításért.
A héten Eric Swalwell demokrata képviselő beperelte Donald Trumpot – annak ügyvédjével, Rudy Giulianival és Mo Brooks republikánus kongresszusi képviselővel egyetemben – a washingtoni törvényhozás épületének januári 6-i megrohamozása miatt. A vád szerint tárgynapi szónoklataikkal mindhárman szándékosan hergelték agresszióra a választás elvesztése miatt csalódott republikánus híveket azzal, hogy elcsalt választásokat emlegettek.
Mint emlékezetes, a feldühödött Trump-hívők egy része e beszédek után megostromolta a Capitoliumot, ahol éppen Joe Biden győzelmét véglegesítették, vagyis emelték volna jogerőre. A tüntetők behatoltak az épületbe, törtek-zúztak, az akcióban öt ember meghalt, kétszáznál is több megsebesült (zömében rendőrök), az intézményben ragadt dolgozók pedig utóbb halálfélelmükről számoltak be.
Swalwell beadványa szerint nyilvánvaló okozati összefüggés volt az uszító beszédek és a puccskísérlet között: a csőcselék nem csupán a demokratikus és legitim választás eredményét megmásítani, de
egyértelműen gyilkolni ment oda,
erre utal, hogy akasztófát is vittek magukkal. A képviselő azt is hangsúlyozza, hogy a megbundázott elnökválasztásról szóló beszédek már a voksolás napja előtt elkezdődtek, tehát tudatos és gondosan megtervezett összeesküvésről van szó, melynek feje személyesen Donald Trump volt.
Február elején az amerikai kongresszus egyszer már alkotmányos vádeljárás (impeachment) alá helyezte Donald Trumpot ugyanezen vádakkal, ám akkor a képviselők felmentették őt, lévén, nem volt meg az elítéléséhez szükséges kétharmad. (Ugyanakkor Trump morális felelősségét sok párttársa is felvetette.)
Érdekesség, hogy Eric Swalwell a Trump elleni alkotmányos vádeljárásban is aktívan segédkezett (a meghallgatások egyik „karmestere” volt, ha úgy tetszik), az akkori fiaskó után tehát szövetségi bírósággal mondatná most ki Trump jogi felelősségét.
Még februárban, rögtön pár nappal a kongresszusi felmentés után egy másik képviselő, a demokrata Bennie Thompson (Mississippi) ugyanilyen beadvánnyal fordult a washingtoni bírósághoz, a vád ott is lázítás és belföldi terrorizmus volt. A két bírósági ügy tehát most egymással párhuzamosan fut.
Thompson keresetének különleges történelmi bukéja is van:
jogalapként az 1871-es ún. Ku-Klux-Klan-törvényt hivatkozza be.
A fehér felsőbbrendűséget hirdető titkos szövetség létrejöttére válaszul szövegezett korabeli jogszabályt rendkívül ritkán alkalmazzák manapság, viszont kimondja, hogy ha valakit hivatali feladatainak ellátásában megfélemlítéssel próbálnak megakadályozni, akkor polgári keresettel élhet a bíróságon az elkövetők ellen.
(Borítókép: Donald Trump 2021. február 28-án. Fotó: Elijah Nouvelage / Bloomberg / Getty Images)