Ukrajnában 1334 új koronavírusos esetet regisztráltak az elmúlt 24 órában. A fertőzöttek között 21 egészségügyi dolgozó és 86 gyermek is van. A fertőzéssel 68 beteg szervezete nem tudott megbirkózni, írta a karpatalja.ma. A járvány kezdete óta 49 436 fertőzött életét követelte a Covid–19 és szövődményei.
Japán megnyitotta az első tömeges oltási központjait hétfőn annak érdekében, hogy felgyorsítsa a vakcinák beadását. Erre azért is van szükség, mert csupán két hónap van hátra a tokiói olimpia kezdetéig, az ország pedig a koronavírus-járvány negyedik hullámával küzd – írja a france24.com.
A tokiói központban naponta akár tízezer, az oszakaiban akár ötezer embert is beolthatnak, elsőként az idős lakosokat.
Egy indiai lap szerkesztője, Om Gaur május elején az elsők közt értesült arról, hogy a Gangesz folyóban egyre több holttestet találnak. Azóta összesen 30 riporterét küldte ki Uttar Pradesh állam több helyszínére is, hogy jelentsenek arról, mi is történik pontosan.
Ezáltal kiderült, hogy a folyó 1100 kilométeres szakasza mentén már több mint kétezer holttestet találtak. A történtekről hosszú, részletes cikkben számoltak be.
Az újságírók munkáját viszont az indiai kormány egyre inkább akadályozza, és egyre kevésbé engedik, hogy a járványhelyzetről tudósítsanak – állítja Gaur. Beszámolója szerint az állami tisztviselők már több alkalommal is megfenyegették őket azzal, hogy bírósági eljárást indítanak ellenük. Rajta kívül más kormánykritikus médiumok is ugyanerről számoltak be.
A kritikusok szerint az indiai kormányzat sokkal több erőfeszítést szentel annak, hogy az országimázst mentse, mint a járvány elleni küzdelemnek. A kormány eközben azt állítja, hogy a médiumok hamis információkat, álhíreket terjesztenek. A kormányzat többek közt az indiai variáns létezését is kétségbe vonta már.
A Riporterek Határok Nélkül szerint India azon országok közé tartozik, ahol erősen korlátozva van a sajtószabadság. Az utóbbi egy évtizedben összesen 154 újságíróval szemben léptek fel a hatóságok – közölték korábban.
Mindeközben viszont az újságírók a másik oldalról is tűz alá kerülhetnek. Ugyanis az emberek egyre elégedetlenebbek a kormányárt munkájával, és azok is támadás alá kerülhetnek, akik a kormányzati nyomás miatt nem megfelelően tudósítanak. Abhinandan Sekhri, a Newslaundry nevű portál ügyvezetője szerint könnyen megtörténhet az is, hogy őket amiatt „verik meg az utcán”, hogy nem írják le az igazságot.
Több oltópont is bezárja kapuit az Egyesült Királyságban, ezek helyett viszont több mobil oltóállomást fog működtetni a kormányzat – írja a BBC.
A mobil oltópontokat elsősorban azokon a területen tervezik bevetni, amelyeken a leggyorsabban terjed a járvány.
A kormány azt már korábban is bejelentette, hogy várhatóan felgyorsítják majd az oltási kampányt azokon a területeken, amelyeket a leginkább érint a járvány.
Az oltópontok mellett a tesztpontok közül is egyre többet próbálnak meg mobilissá tenni.
Matthew Robinson, Észak-Yorkshire járványügyért felelős szakembere mindeközben arra kérte a helyi lakosokat, hogy a gyógyszertárakban is kapható gyorsteszt helyett inkább PCR-rel teszteltessék magukat, mivel az sokkal pontosabb eredményt mutat. Továbbá az újabb variánsok azonosításában is segíthet, és ez utóbbi a jelenlegi járványhelyzetben kiemelten fontosnak bizonyulhat – hangsúlyozta.
Romániában egy nap alatt 54 ezren kapták meg a koronavírus elleni vakcinát. Több mint kétharmaduk Pfizer–BioNTech-védőoltáshoz jutott, de Moderna-, AstraZeneca- és Johnson & Johnson vakcinával is ezreket oltottak be, írta a Maszol.ro. Vasárnap 23 ezer embernek az első, csaknem 31 ezernek pedig a második dózist adták be. Már 7,32 millió adag oltást használtak fel Romániában.
Több millió ember telefonos GPS-adatait vizsgálta meg a brit kormányzat, azt ellenőrizve, hogy mennyiben változik a viselkedésük a járvány alatt.
A kormányzat elismerte, hogy
minden tizedik ember telefonos adatait kielemezték idén februárban a szigeteken.
Az adatokat az Oxfordi Egyetem tudósai dolgozták fel, akik elsősorban azt vizsgálták meg, hogy azok, akiket beoltottak, hogyan viselkedtek az oltás előtt és után.
Minderről viszont a kormányzat az érintetteket nem tájékoztatta, emiatt pedig a Big Brother Watch nevű adatvédelmi, polgári jogokkal foglalkozó civil szervezet „rémisztőnek” nevezte a vizsgálatot.
Senki sem számít arra, hogy ha beoltatják magukat, akkor a saját kormányzatuk követni és monitorozni fogja őket
– mondta Silkie Carlo, a Big Brother Watch szóvivője, hozzátéve: véleménye szerint az ilyen akciók akár az egészségügybe vetett bizalmat is megingathatják.
A kormány szóvivője viszont az ügyben nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy az embereket nem egyéni szinten figyelték meg, valamint az adatokat anonimizálták, és így a kutatók nem tudhatták azt, hogy pontosan kiket is vizsgálnak. Megerősítette azt is, hogy valóban GPS-kapcsolat által követték le a telefonokat, illetve hogy az Oxfordi Egyetem etikai bizottsága sem talált kivetnivalót a vizsgálatban.
A világon 166 942 534 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 459 051 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggeli adatai szerint.
Egy nappal korábban 166 456 300 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 449 807 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid–19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 33 116 836 fertőzött volt eddig a napig, és 589 891-en haltak meg.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Kedves Index-olvasók!
Indul a tudósításunk a koronavírusról szóló legfontosabb történésekről. Érdemes lesz ma is velünk tartani.
További híreinket itt találják.