A svájci külügyminisztérium tagadta, hogy ők figyelmeztették volna bombára a fehéroroszokat, ahogy azt Aljakszandr Lukasenka állította szerdán. A fehérorosz elnök eközben meghívta Joe Bident és Vlagyimir Putyint, Raman Prataszevicsnek pedig már zajlik a tanúvallomása.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök szerdán a parlamentben szólalt fel azzal kapcsolatban, hogy Raman Prataszevics újságíró elfogása után több szankciót is életbe léptettek Fehéroroszországgal szemben. Beszédében továbbra is azt hangsúlyozta, hogy a gépet a robbanásveszély gyanúja miatt kényszerítették leszállásra.
Állítása szerint egy svájci forrásuk figyelmeztette őket arra, hogy bomba lehet a fedélzeten. Ezzel viszont cáfolta saját közlekedésügyi miniszterének állítását, aki azt mondta, hogy a Hamásztól kapták a fülest.
Hozzátette: ha a gép nem száll le, akár le is lőhették volna, mivel a repülő egy nukleáris üzem felett is elhaladt később, és ha ott zuhan le a robbanás következtében, az tömegkatasztrófát eredményezhetett volna.
A nemzetközi jog minden szabálya szerint jogszerűen jártam el, az embereket védve
– monda Lukasenka, aki szerint a hatóságok helyesen cselekedtek.
Közölte, hogy amint a gép legénységét értesítették a fenyegetésről, a pilóták kikérték a légitársaság tulajdonosainak, valamint a vilniusi repülőtér tanácsát, úgy döntöttek a minszki leszállás mellett.
Az elnök arról is szólt, hogy Minszkből hárman nem utaztak tovább a gép eredeti célállomására, Vilniusba az őrizetbe vett ellenzéki Raman Prataszevicsen és barátnőjén, Szofija Szapegán kívül. Állítása szerint ez a három ember eredetileg is Minszkbe utazott volna a litván fővárosból, így viszont megspórolták azt az utat.
Ebből is azt az álhírt fabrikálták, hogy ők a helyi állambiztonság emberei
– mondta Lukasenka.
Hozzátette, alig ért földet a repülőgép Minszkben, Nyugaton szinte azonnal egyforma vádak hangzottak el, és rögtön megtiltották a fehérorosz gépek berepülését az unió légterébe. „Kicsit túl gyorsan reagáltak” – mondta epésen az államfő, azt ígérve, a közeljövőben a nyilvánosság elé tárnak minden összegyűjtött információt, azt is, amelyet az őrizetbe vettek mondtak.
A szankciókról beszélve azzal vádolta a nyugati hatalmakat a belarusz elnök, hogy jelenleg „előre eltervezett provokációt”, valamint „hibrid hadviselést” folytatnak országa ellen.
A felkelések támogatása mellett már gazdaságilag is meg akarnak fojtani minket
– mondta az elnök, hozzátéve: szerinte a nyugati hatalmak nemcsak Belarusz, hanem Oroszország ellen is hasonlóképp akarnak fellépni.
Lukasenka szerint Prataszevics „öldöklést és véres lázadást” akart kirobbantani az országban. Szerinte nyugati védelmezőinek válaszolniuk kell arra a kérdésre, hogy Prataszevics melyik külföldi szakszolgálatnak dolgozik, és ki fizetett neki a kelet-ukrajnai háborúban való részvételért.
A svájci külügyminisztérium az MTI szerint szerdán közölte: nem tudnak semmiféle pokolgépes fenyegetésről, amely indokolhatta volna, hogy Fehéroroszországban Aljakszandr Lukasenka elnök utasítására leszállásra kényszerítsék a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát, amelynek fedélzetén egy fehérorosz ellenzéki aktivista utazott.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök szerdán a minszki parlamentben azt mondta: figyelmeztető üzenet érkezett Svájcból arról, hogy a Ryanair ír légitársaság szóban forgó járatának fedélzetén pokolgép van. A fehérorosz államfő első ízben reagált nyilvánosan a nemzetközi botrányt kavaró légi incidensre. Állítása szerint a fenyegető üzenetet megkapta egy időben a minszki, az athéni és a vilniusi repülőtér is.
Eközben Aljakszandr Lukasenka szerdán Minszkbe hívta Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt a fehéroroszországi helyzet megvitatására.
Nyilvánosan szeretném meghívni őket: ha meg akarják vitatni Fehéroroszország problémáit, utazzanak ide. Mindkettejüket méltón fogom fogadni, minden problémát megvitathatunk
– fogalmazott Lukasenka.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn „a nemzetközi jogi normák nyílt megsértésének” és „gyalázatos incidensnek” nevezte Fehéroroszország akcióját, amellyel leszállásra kényszerített egy utasszállító repülőgépet, hogy letartóztasson egy rajta utazó ellenzéki újságírót. Biden nemrég közölte azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Genfben találkoznak június közepén
Eközben az ukrán Nemzeti Energiaügyi és Vámtarifa-bizottság szerdai ülésén úgy határozott, hogy október 1-jéig megtiltja a villamos energia behozatalát Fehéroroszországból és Oroszországból. Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő a döntést az orosz agresszióval, valamint a Fehéroroszországban történt legújabb eseményekkel indokolta.
Eközben a legfrissebb hírek szerint már zajlik is Prataszevics tanúvallomása.
Zajlik a tanúvallomása a Fehéroroszország ellen irányuló aknamunka szponzorairól, a végrehajtás módszereiről, a háttérben álló politikusokról, biztonsági szolgálatokról és szervezetekről
– mondta Ivan Tertelj, a helyi állambiztonsági szolgálat (KGB) szóvivője szerdán a fehérorosz parlamentben.
Állítása szerint Prataszevics korábban zsoldosként szolgált a Donyec-medencei konfliktusban ukrán oldalon részt vevő Azov ezredben is. Úgy vélekedett, kétségtelen, hogy „Prataszevics személyisége teljes egészében megfelel a délkelet-ukrajnai véres eseményekben részt vevő terrorista és zsoldos fogalmának”.
Tertelj azt hangoztatta, hogy Prataszevics a kelet-ukrajnai válságövezetben szerzett tapasztalatait aktívan hasznosította Fehéroroszország ellen. „Tömeges zavargások szervezőjeként a közemberek és a rendvédelmi szervek tagjainak életét és egészségét veszélyeztette. Egy olyan internetes portál vezetője, amelyet törvényhozásunk szélsőségesnek nyilvánított” – mondta.
Andrij Bileckij, az Azov ezred alapítója viszont Kijevben cáfolta, hogy Prataszevics harcolt volna a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban.
nem gépkarabéllyal a kezében, hanem újságíróként, „szavakkal küzdött mellettünk” – mondta.
Bileckij azt megerősítette, hogy az újságíró több, Ukrajna ellen harcoló alakulat mellett tudósítói munkát végzett, és meg is sebesült az Azovi-tenger partján fekvő, dél-donyecki Sirokine településnél, de ő maga nem harcolt.
A német kormány szerint Prataszevics erőszak hatására tett vallomást állítólagos bűncselekményeiről.
Steffen Seibert kormányszóvivő szerdán úgy fogalmazott: a német kormány a lehető leghatározottabban elítéli azt is, hogy „a hatalom fehéroroszországi birtokosai visszataszító módon, nyilvánosan parádéztatják foglyukat”, akinek arcán „sminkkel elfedik az ütések és bántalmazások nyomait”, és „úgynevezett vallomásokra” kényszerítik.
A felvételen Raman Prataszevics azt állítja, hogy minszki fogságában „a lehető legkorrektebben és a törvényeknek megfelelően” bánnak vele. Elmondta azt is, hogy beismerő vallomást tesz „tömeges zavargások szervezésének tényállásában”.
A kormányszóvivő azt is hangoztatta, hogy a szövetségi kormány szerint az Európai Unió helyesen reagált, amikor szankciókkal válaszolt az ügyre.
Kérdésre válaszolva elmondta: még nem jutottak végleges megállapításra arról, hogy közreműködtek-e az orosz szervek a fehérorosz ellenzéki aktivista elfogásában.
Időközben az Észak-atlanti Tanács (NATO) szerdai közleményében elfogadhatatlannak nevezte a repülőgép leszállásra kényszerítését, ami – mint írták –, amellett, hogy veszélyeztette az utasok és a személyzet életét, súlyosan megsérti a polgári repülést szabályozó normákat.
A tanács tagjai támogatásukról biztosították az incidens független kivizsgálására irányuló felhívásokat, valamint a szövetségesek külön-külön és együttesen meghozott vonatkozó intézkedéseit.
Kijelentették: Raman Prataszevics őrizetbe vétele sérti az eltérő politikai véleményformálás és a sajtószabadság elveit.
FEHÉROROSZORSZÁGNAK HALADÉKTALANUL ÉS FELTÉTEL NÉLKÜL SZABADON KELL ENGEDNIE AZ ÚJSÁGÍRÓT ÉS BARÁTNŐJÉT – HANGSÚLYOZTÁK.
Prataszevics szülei szerdán közölték, hogy még mindig nem tudnak semmit arról, pontosan hol tartják fogva a fiukat. Állításuk szerint még a védőügyvédjének sem engedték meg, hogy meglátogassa.
Barátnője, Szofia Szapega – vélhetően kényszer hatására – szintén vallomást tett állítólagos bűneiről, amelyről egy videó is kiszivárgott.