Katonai tudósokkal dolgozott együtt Si Cseng-li kínai virológus, aki a denevérek szervezetében már 2005-től kezdve vizsgálta a koronavírust – derült ki egy nemrég nyilvánosságra került jelentésből, amelyet az amerikai külügyminisztérium készített januárban. 

David Asher, az amerikai külügy korábbi tanácsadója – aki a jelentés összeállításában is részt vett – az NBC Newsnak beszélt a jelentés által feltárt információkról. Asher azt mondta, hogy

Si Cseng-li márciusban tagadta, hogy a Vuhani Virológiai Intézet a katonasággal közösen kísérletezett volna a denevérek szervezetéből kivont koronavírussal, ehhez képest két tudóssal is összefüggésbe hozták, akik korábban együtt dolgoztak vele a koronavírusra vonatkozó kutatásain. 

2018-ban Ton Jigang, 2019 decemberében (nem sokkal a világjárvány kitörése előtt) pedig Csu Juszen katonai tudóssal dolgozott közösen. Utóbbiról úgy tudni, hogy 2020-ban elhunyt, bár halálának okát és körülményeit nem tisztázták a kínai hatóságok.

David Asher kifejtette, hogy több kínai kutató is egybehangzóan állította, hogy

A jelentésben azt is hangsúlyozták, hogy a kínai kormányzat és a labor is tagadta, hogy katonai kutatásokat végeznének az intézményben. 

Egyre gyorsabban terjed a koronavírus-járvány negyedik, indiai eredetű, delta nevű variánsa, de továbbra is alig vannak súlyos betegek Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerdán.

Az izraeli egészségügyi minisztérium már négy, erősen fertőzött települést tart számon, és a négy, közepesen fertőzött hely közé került Tel-Aviv is. Két további, gyengén fertőzött város mellett azonban Izrael 270 települése továbbra is egyáltalán nem vagy alig fertőzött.

Továbbra sem nőtt a kórházi ellátást igénylő súlyos megbetegedések száma a fertőzöttek egyre növekvő száma ellenére sem. Ezt a szakemberek az idősek és a veszélyeztetett csoportokba tartozók rendkívül magas átoltottságával magyarázzák, és remélik, hogy ez a helyzet változatlanul fennmarad.

Ukrajnában az elmúlt napokban tapasztalt fokozatos lassulás után szerdára kismértékben ismét felgyorsult a koronavírus-járvány terjedése, több mint hatszáz új beteget és negyven halálos áldozatot jegyeztek fel.

A hivatalosan közölt adatok alapján az elmúlt napban 633 új esettel 2 235 096-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma. A növekmény 451-gyel több a megelőző napinál, amikor munkaszüneti nap volt Ukrajnában az alkotmány ünnepe miatt.

Hétvégenként és ünnepnapokon Ukrajnában általában kevesebb tesztet végeznek és kevesebben fordulnak orvoshoz. Hétfőn viszont a halálos áldozatok száma is felszökött, negyvenen haltak bele a betegségbe, míg egy nappal korábban mindössze öten. A járvány tavaly márciusi kitörése óta az elhunytak száma így 52 340-re emelkedett.

Eddig 2 166 668-an gyógyultak meg, közülük az elmúlt napban csaknem 2300-an, az aktív betegek száma így tovább csökkent több mint 1700-zal, 16 088-ra. Kórházba 360 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került, csaknem ugyanannyi, mint a megelőző napon, amikor számuk 322 volt.

A legtöbb új beteget, 225-öt megint az ország legfertőzöttebb területének számító fővárosban, Kijevben jegyezték fel, ahol Vitalij Klicsko polgármester tájékoztatása szerint az azonosított fertőzöttek száma megközelítette a 214 000-et, az elhunytaké eggyel, 5191-re nőtt, miközben több mint 204 600-an győzték le a kórt.

Oroszországban az elmúlt egy nap alatt 669-en haltak meg a Covid–19 következtében a szerdai hivatalos adatok szerint, ez a legmagasabb napi veszteségszám a járvány kezdete óta.

Az igazolt új fertőzöttek száma szerdára 21 042-vel 5 514 599-re emelkedett. A napi növekmény országos szinten 0,38 százalék, az új esetek 14 százaléka volt tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 378 992-re, a halálos áldozatoké 135 214-re, a felépülteké pedig 16 356-tal, 5 000 393-ra emelkedett.

Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 149,6 millió, az elmúlt napon pedig 409 000 laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 799 860 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán egy élő tévéműsorban, ahol a lakosság által feltett kérdésekre válaszolt, kijelentette, hogy továbbra is ellenzi a vakcináció kötelezővé tételét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a helyzet további súlyosbodását megakadályozni csakis a védőoltás segítségével lehet.

Szlovákiában 5987 PCR-tesztet elemeztek ki, ezek közül 33 lett pozitív, ami 0,5 százalékos koronavírus-fertőzöttségi arányt jelent. Az utóbbi 24 órában senki sem hunyt el a kórban, írta a Parameter.sk. Kórházban 170 beteget ápolnak.

Nagyon biztató számok születtek a koronavírus elleni védőoltások megjelenésekor, ám az oltási kedv jelentősen megcsappant, így Szerbia megrekedt a 48 százalékos átoltottságnál – közölte Milanko Sekler szerb víruskutató az MTI szerint. 

Véleménye szerint ősszel újra magas napi esetszámra lehet számítani, hiszen a lakosság fele még nem oltatta be magát, így ők ki vannak téve a fertőzés veszélyének.

A járvány kezdete óta regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 73-mal 716 458-ra nőtt. A betegségben négy haltak meg az utóbbi 24 órában.

Számos helyen megfordult az ausztráliai Brisbane-ben egy kórházi dolgozó, akiről csak hétfőn mutatták ki a hatóságok, hogy koronavírusos, de a gyanú szerint már két hete is fertőzött lehet. 

Azóta kiderült, hogy a 19 éves nő számos helyen járt Queensland tagállamban, mivel az előző napokban egy családi nyaraláson is részt vett egy másik városban, Townsville-ben. Ott, illetve Brisbane-ben több boltot, bevásárlóközpontot, üdülőhelyet is meglátogatott. Emiatt most a hatóságok arra kérték az embereket, hogy akik egy légtérbe kerülhettek a fertőzöttel, azok teszteltessék magukat, és vonuljanak karanténba. 

A miniszterelnök üzlettársa hozta be a vírust?

Queenslandben több helyen is korlátozásokat vezettek be az utóbbi napokban, valamint azt is kiderítették, hogy egy olyan üzletember fertőzhette meg a kórházi dolgozót, aki több alkalommal is oda-vissza utat tett Indonéziába az elmúlt időszakban. 

A tagállam vezetősége a történtek miatt az ausztrál szövetségi kormányzatot vádolta meg, szerintük ugyanis „a miniszterelnök üzlettársai” szabadon utazhatnak, miközben másoknak ezt nem engedik. Karen Andrew belügyminiszter ezt visszautasította, szerinte Queensland kormányzata csak a saját hibáját próbálja elrejteni ezzel a vádaskodással. 

A vírus Ausztrália-szerte terjedésnek indult, bár a kormányzat szigorú lépésekkel igyekszik védekezni ellene. Sydney-ben egy kórházban több osztályt is le kellett zárni a fertőzés terjedése miatt, valamint Új-Dél-Walesben és Nyugat-Ausztráliában is találtak új fertőzötteket. 

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) figyelmeztetett arra, hogy a delta-variáns nagy valószínűséggel gyors terjedésnek indulhat nyáron.

A részletek az alábbi cikkben olvashatóak. 

A szlovák egészségügyi miniszter rendkívüli beszédet intézett az állampolgárokhoz a delta-variáns miatt. Vladimír Lengvarský szerint a helyzet rendkívül súlyos az ország határain túl, folyamatosan nő a koronavírus-fertőzöttek száma, írta az ujszo.com. Ezért megkért mindenkit, aki még nem vette fel vakcinát, hogy oltassa be magát. Hozzáfűzte: nem szeretné az embereket elriasztani a külföldi utazásoktól, ugyanakkor azt javasolja, töltsék itthon a nyaralásukat.

Németország a járvány miatt feloldaná azokat a korlátozásokat, amelyek megnehezítik azt, hogy a homoszexuális férfiak vért adjanak.

A jelenlegi szabályozások szerint a melegeknek egy évig tartózkodniuk kellett a szextől a véradás előtt.

Az egészségügyi minisztérium szóvivője szerint az új szabályozás akkor léphet érvénybe, ha a közeljövőben felülvizsgálják a véradást meghatározó szabályozásokat. Azt viszont nem tisztázta, hogy erre pontosan mikor kerülhet majd sor.

A pandémia miatt több országban is egyszerűsítették a véradást a homoszexuálisok számára is, akikkel szemben még az 1980-as évek HIV- és AIDS-járványai miatt korlátozták a véradást.

A szabályozások napjainkban gyökeresen eltérnek világszerte: egyes országokban – 2020 eleje óta Magyarországon is – a melegek ugyanolyan feltételek mellett lehetnek donorok, mint mások, míg máshol – például Görögországban – egyáltalán nem adhatnak vért. 

Guatemala egészségügyi minisztere, Amelia Flores kedden bejelentette, hogy a kormány pénzvisszatérítést kér Oroszországtól, mivel nem kapták meg azokat a Szputnyik V vakcinákat, amelyekre leszerződtek az oroszokkal.

Április elején Guatemala 80 millió dollárt fizetett a 8 millió vakcina leszállításáért, de ezek közül eddig csak 150 ezret szállítottak le az oroszok, miközben a fertőzés épp tetőzik az országban. 

A miniszter szerint már így is 20 nap haladékot adtak az oroszoknak, de ennek ellenére sem kapták a vakcinákat. Az oltóanyag fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) szóvivője azt ígérte, hogy ezen a héten, valamint jövő hét elején is újabb szállítmányok érkeznek Guatemalába, kérdéses azonban, hogy a latin-amerikai ország mit reagál majd erre. 

A Moderna közölte: egy vizsgálat során meggyőződtek arról, hogy vakcinájuk a delta-variáns ellen is védelmet nyújt.

A cég kutatói több variáns esetében is megvizsgálták, hogy a beoltottak vérében elegendő antitest képződik-e a mutáns vírusok tüskeproteinjei ellen. A vizsgálat során meggyőződtek arról, hogy az antitestek száma elég magas volt ahhoz, hogy megakadályozzák a fertőzés terjedését, bár azt észrevették, hogy a variánsok ellen azért jelentősen kevesebb antitestet termel az oltóanyag. 

Mindez egy olyan tanulmányban jelent meg, amely egyelőre még nem esett át kollegiális lektoráláson.

A hírnek köszönhetően a Moderna részvényei 6 százalékos emelkedést könyveltek el tegnap a New York-i tőzsdén. 

Kim Dzsongun észak-koreai vezető megrótt számos vezető párttisztviselőt a koronavírus-járvány elleni védekezésben elkövetett hibákért, amelyek vádja szerint egy „súlyos incidenshez” vezettek, és veszélybe sodorták az ország népét – jelentette szerdán az észak-koreai állami hírügynökség.

Észak-Korea hivatalosan egyetlen megfertőződést vagy halálesetet sem közölt a járványban, amit kétkedve fogad például Dél-Korea vagy az Egyesült Államok, de a világtól elzárkózó ország szigorú járványügyi intézkedéseket vezetett be.

Kim összehívta a Koreai Munkapárt politikai bizottságát, hogy kötelességszegést rójon fel több tisztségviselőnek. A KCNA csak „fontos, hosszú távú, járványellenes intézkedések” elmulasztásáról és egy „súlyos incidensről” meg „hatalmas válságról” írt, de nem nevezte meg ezek mibenlétét.

Az ülésen Kim leváltotta a politikai bizottság több tagját, a központi bizottság több titkárát, állami hivatalok több tisztségviselőjét, de a KCNA nem közölte, hogy ezek a leváltások az állítólagos járványügyi kötelességmulasztásokkal függenek-e össze.

Tartsanak velünk ma is, hiszen az Index elhozza önöknek a legfontosabb híreket a koronavírusról.