A romló járványhelyzet miatt egyre nagyobb regionális különbségek alakulnak ki a járványügyi óvintézkedésekben Szlovákiában, a zölddel jelzett járásokban továbbra is viszonylag szabad az élet, miközben felbukkannak bordó (vészhelyzeti) színnel jelölt járások is, ahol este 9 és hajnali 5 között ismét visszatér a kijárási tilalom – tudható meg az Új Szó cikkéből.
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter elmondta, hogy az oltási program lassan halad, ami leginkább azért rossz hír, mert a kórházba kerülő betegek közel nyolcvan százaléka éppen az oltatlanok közül kerül ki. Emiatt a politikus úgy becsüli, hogy hamarosan napi 1500–3000 új fertőzöttel, napi 75–100 új kórházi beteggel és napi 8–15 halálesettel kell számolniuk.
Az úgynevezett Covid-automata vagy Covid-szemafor, amely színkód alapján sorolja be a szlovákiai járásokat veszélyeztetettségi szempontból, meglehetősen színes, hiszen már ezen a héten felbukkant benne egy újabb szín, a bordó, mivel a jelenleg vörös fázisban lévő Bártfai járásban olyan gyorsan romlik a járványhelyzet, hogy a helyi regionális közegészségügyi hivatal szakemberei kénytelenek voltak kérvényezni az azonnali szigorítást a Korponai, a Szakolcai és a Rozsnyói járásokban. A szigorítások egy része már nem csak az oltatlanokat érinti.
Az egyik legfontosabb változás az este 9 és reggel 5 közötti kijárási tilalom,
akárcsak tavaly ősszel és télen. A bordó járásokban élők csak kivételes esetben hagyhatják el otthonukat az esti órákban, például orvoslátogatás vagy munkavégzés céljából.
Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár szerda (szeptember 15.) este bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozók mellett a pedagógusok és a katonák is abba a kategóriába tartoznak, ahol az alkalmazottaknak vagy fel kell venniük az oltást, vagy ha nem akarják, akkor hetente legalább egyszer koronavírustesztet kell végeztetniük – olvasható a Főtér oldalán.
A román miniszterelnök, Florin Cîțu szeptember 16-án már arról nyilatkozott, hogy a bukaresti kormány azt a javaslatot tárgyalja, hogy az oltatlan egészségügyi dolgozók kötelező módon rendszeresen teszteltessék magukat a saját költségükön.
Tudomásom szerint az egészségügyi dolgozók hetven százaléka be van oltva. Szándékunk szerint azt várjuk majd el tőlük, hogy teszteltessék magukat
– mondta a kormányfő.
A szakszervezetek közül a pedagógusok reagáltak elsőként a bejelentésekre. A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség csütörtökön hírül adta, hogy pert indít a kabinet ellen, ha beváltja az ígéretét. A szakszervezetek a munka törvénykönyvének azon cikkelyére hivatkoznak, amely szerint a munkaügyi biztonsági és egészségügyi intézkedések semmilyen esetben sem róhatnak anyagi terheket a munkavállalókra. Emellett kifejtik, hogy a kormány oltási kampányának kudarcát nem a pedagógusokon kéne leverni. Emlékeztetnek rá, hogy az oktatásban dolgozók körében több mint hatvanszázalékos az átoltottság.
Már csak 109 szabad kórházi ágy van az intenzív osztályokon Romániában – írja a Főtér a bukaresti egészségügyi minisztérium közleménye alapján.
Az országban 4441 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak csütörtökön, ami 400-al több, mint az előző napi esetszám. Ilyen sok új fertőzött egy nap alatt legutóbb több mint 5 hónappal ezelőtt, április 10-én volt az országban.
Mindeközben 71-en meghaltak a betegségben.
Kórházban 6271 embert ápolnak már a fertőzéssel. Közülük 741 főt intenzív osztályon kell kezelni,
ennek következtében már csak 109 szabad kórházi ágy van az intenzív osztályokon.
A fővárosban, Bukarestben csak három szabad intenzív osztályi hely maradt már és egyelőre nem látni, hogy mikor érhet véget a koronavírus-járvány negyedik hulláma Romániában, amelyet elsősorban a delta-variáns okoz.
Ahogyan azt korábban megírtuk, az országban már a nyáron lelassult, részben ez okozta azt, hogy a helyzet eddig fajult. A hatóságok most felvetették a kötelező oltás lehetőségét, de ez ellen egyesek vasvillával tiltakoznának.
A román hatóságok nemrég felvetették az oltás kötelezővé tételének lehetőségét, mire szerdán egy román oltásellenes polgármester azzal fenyegetőzött, hogy fizikai erőszakkal tartják távol azokat, akik így tennének.
Úgy fogunk várni benneteket mint ahogy Nagy István [középkori moldvai fejedelem – a szerk.] várta törököket: vasvillával, kaszával és sarlóval!!! [...] Én ott leszek az első sorban és meg fogom védeni az oltásellenesek jogait
–írta bejegyzésében Ciprian Tamas, Suletea község vezetője. A városvezető leszögezte: nem fogja tűrni, hogy kötelezővé tegyék az oltást, akár csak bizonyos munkakörökben is.
Ti, akik azt mondjátok, hogy oltassuk be magunkat, vagytok a román nemzet legnagyobb ellenségei!
– fogalmazott.
Az olasz kormány csütörtöki kabinetülésén elfogadott egy rendeletet, amelynek értelmében a munkavállalók részére kötelezővé teszik a zöld védettségi igazolványt.
Az új szabályozás október 15-én léphet majd érvénybe. A rendelet értelmében
minden dolgozónak kötelező lesz igazolnia a védettségét.
Olaszországban az éttermekben, kulturális intézményekben és sportlétesítményekben már most kötelező a zöld igazolvány felmutatása. Továbbá a városok közt közlekedő vonat-, busz- és repülőjáratokon is csak ezzel lehet közlekedni, valamint a tanárok számára is kötelezővé tették.
A mostani törvény szerint viszont minden munkavállalónak kötelező lesz igazolnia a védettségét, és nemcsak a közhivatalokban, hanem a magánszektorban is.
Aki ezt nem tudja megtenni, azt akár ezer euróra is megbüntethetik majd.
Ráadásul a munkáltatónak arra is lehetősége lesz, hogy felfüggessze a munkavállaló jogviszonyát, amíg nem sikerül bizonyítania a védettségét.
A kormány célja az, hogy ezáltal is arra ösztönözze az embereket, hogy felvegyék az oltást. Nemrég Görögországban is hasonlóan szigorú szabályokat vezettek be az oltatlanokkal szemben.
Az Afrikai Unió betegségmegelőzési központja szerint az 1,3 milliárd lakosú kontinens csupán 3,6 százaléka van teljesen beoltva koronavírus ellen, miközben a negyedik hullám már sújtja Afrika egyes részeit (elsősorban Algériát, Egyiptomot, Tunéziát, Benint, Kenyát és Szomáliát) – írja az MTI.
John Nkengason, a betegségmegelőzési központ igazgatója szerint még nincsenek túl a nehezén, és nagy szükség lenne még több vakcinára.
Ennek ellenére a fertőzöttek száma húsz százalékkal, a halálos esetek száma 26 százalékkal csökkent az elmúlt héthez képest.
A kontinensen eddig nyolcmillió megbetegedést, valamint több mint 204 ezer halálesetet jegyeztek fel, ám szakértők szerint ennél jóval nagyobbak lehetnek ezek a számok.
Szerda este nyolcezren tüntettek Ljubljanában a parlament előtt a kormány és a korlátozó intézkedések ellen. A békésnek induló demonstráció késő este erőszakba torkollott, a rendőrség könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta fel a tömeget. Nyolc rendőr és egy tüntető is megsérült – írja az MTI.
Szlovéniában az elmúlt néhány napban felgyorsult az oltási kampány, miután a kabinet döntése értelmében szerdától mindenkinek rendelkeznie kell QR-kóddal ellátott Covid-igazolvánnyal az állami és a magánszektorban egyaránt. Ez vonatkozik az ügyfelekre is. Bárki bármilyen szolgáltatást vesz igénybe, ahhoz oltási, gyógyulást tanúsító igazolást vagy negatív tesztet kell felmutatnia. Kivételt képeznek ez alól az alapvető élelmiszereket forgalmazó üzletek, illetve gyógyszertárak, de csakis abban az esetben, ha nem bevásárlóközpontokban működnek.
Szlovéniában az elmúlt 24 órában 1324 új koronavírus-fertőzöttet szűrtek ki. A koronavírus szövődményeiben az elmúlt napon hat beteg halt meg. A koronavírusos betegek közül 341-en vannak kórházban, 83-an intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 055 228-an kaptak védőoltást, közülük 950 228-an már a második adagot is. Ez az oltásra jogosult lakosság 50, illetve 45 százaléka.
Vlagyimir Putyin kremlbeli környezetének több tucat tagja pozitív koronavírustesztet produkált – írja az orosz elnök bejelentésére hivatkozva a Guardian.
Az orosz elnök két napja közölte, hogy önkéntes karanténba vonul, miután környezetében felütötte a fejét a koronavírus.
A belső környezetemben koronavírusos eseteket észleltek. Nem csak egy-két, hanem több tucat embernél
– jelentette be videoüzenetében az orosz elnök, akit egyébként beoltottak a vírus ellen Szputnyik V-vel, és negatív tesztet produkált.
Hivatalos programja szerint Putyinnak a hét második felében részt kellett volna vennie a Sanghaji Együttműködési Szervezet konferenciáján a tádzsikisztáni Dusanbéban, de ezt most kihagyja.
Oroszországban mostanáig több mint hétmillió fertőzöttet azonosítottak és 195 041 halálesetet jelentettek.
A romló járványhelyzet miatt egyre nagyobb regionális különbségek alakulnak ki a járványügyi óvintézkedésekben Szlovákiában, a zölddel jelzett járásokban továbbra is viszonylag szabad az élet, miközben felbukkannak bordó (vészhelyzeti) színnel jelölt járások is, ahol este 9 és hajnali 5 között ismét visszatér a kijárási tilalom – tudható meg az Új Szó cikkéből.
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter elmondta, hogy az oltási program lassan halad, ami leginkább azért rossz hír, mert a kórházba kerülő betegek közel nyolcvan százaléka éppen az oltatlanok közül kerül ki. Emiatt a politikus úgy becsüli, hogy hamarosan napi 1500–3000 új fertőzöttel, napi 75–100 új kórházi beteggel és napi 8–15 halálesettel kell számolniuk.
Az úgynevezett Covid-automata vagy Covid-szemafor, amely színkód alapján sorolja be a szlovákiai járásokat veszélyeztetettségi szempontból, meglehetősen színes, hiszen már ezen a héten felbukkant benne egy újabb szín, a bordó, mivel a jelenleg vörös fázisban lévő Bártfai járásban olyan gyorsan romlik a járványhelyzet, hogy a helyi regionális közegészségügyi hivatal szakemberei kénytelenek voltak kérvényezni az azonnali szigorítást a Korponai, a Szakolcai és a Rozsnyói járásokban. A szigorítások egy része már nem csak az oltatlanokat érinti.
Az egyik legfontosabb változás az este 9 és reggel 5 közötti kijárási tilalom,
akárcsak tavaly ősszel és télen. A bordó járásokban élők csak kivételes esetben hagyhatják el otthonukat az esti órákban, például orvoslátogatás vagy munkavégzés céljából.
Kávézókra, éttermekre, éjszakai klubokra vonatkozna a védettségi igazolvány Szerbiában – tájékoztat róla a Pannon RTV Srđa Janković, a szerbiai válságstáb egyik tagjának nyilatkozata alapján.
A szakértő szerint ez a rendszer lenne a leghatékonyabb és legigazságosabb. A szakember ismét a vakcina jótékony hatását hangsúlyozta, majd kiemelte, hogy ha nem is véd teljesen, de megóv a súlyosabb megbetegedéstől, csökkenti az elhalálozás esélyét. Srđa Janković arról is beszélt, hogy a tömegközlekedésben látja a legnagyobb kockázatot a szabályok és a maszkviselés mellőzése miatt, ezért a fokozott ellenőrzést szorgalmazza. A válságstábi tag úgy véli, a Covid-engedélyekkel az emberi jogok tiszteletben lennének tartva, hiszen az csak olyan helyekre vonatkozna, ahol az emberek tömegesen jönnek össze szórakozás céljából, ami nem létszükséglet.
Az állampolgárok biztonságát szavatolni kellene védettségi igazolvánnyal, teszttel vagy igazolással, hogy túl van a betegségen
– mondta a Srđa Janković.
Horvátországban további két héttel meghosszabbították a járványügyi intézkedéseket azzal a könnyítéssel, hogy megnyithatnak a vásárok és kiállítóhelyek zárt térben, de kötelező lesz a védettségi igazolás – jelentette be Davor Božinović horvát belügyminiszter, a válságstáb vezetője a kormány csütörtöki ülésén. Az MTI beszámolója szerint
az országban továbbra is kötelező a maszk viselése zárt térben, a vendéglátóhelyek pedig csak éjfélig tarthatnak nyitva. A rendezvények látogatása és a beutazás is védettségi igazoláshoz van kötve.
Horvátországban csütörtökre 1369 új esetet azonosítottak. A vírus okozta betegségben az elmúlt napon kilencen haltak meg. Kórházban 628 beteget ápolnak, 72-en vannak lélegeztetőgépen. A valamivel több mint négymillió lelket számláló országban eddig 1 766 447-en kaptak védőoltást – a jogosultak 43,5, a felnőtt lakosság 52 százaléka –, közülük 1 655 970-en már a második adagot is felvették.
Romániában belföldön is bevezetnék az uniós digitális Covid-igazolvány használatát azokon a településeken, ahol az előző két hétben a lakosság több mint három ezrelékénél mutatták ki a koronavírus-fertőzést – erre vonatkozó javaslatait csütörtöki ülésén fogadta el az országos járványügyi operatív törzs (CNSU). A testület által ajánlott rendelkezések akkor lépnek hatályba, ha azokat a kormány is megerősíti a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló határozat módosítása révén – írja az MTI.
A CNSU ajánlásai szerint a három ezrelék feletti fertőzöttségi ráta esetén sem zárnának be a kulturális intézmények, vendéglátóhelyek és sportlétesítmények, hanem a belépést védettségi igazoláshoz kötnék, és korlátoznák a résztvevők számát. A mindeddig zöld útlevélként használt digitális Covid-igazolványt bárki letöltheti az internetről, amennyiben megkapta az oltás valamennyi adagját, letesztelte magát, vagy az utóbbi hat hónapban kigyógyult a betegségből.
Romániában már jelenleg is számos olyan település van, ahol a fertőzési ráta túllépte a három ezreléket, és több olyan térsége is van az országnak (Szatmár megye, Ilfov megye és Bukarest), ahol az átlagos fertőzési ráta megközelítette vagy meg is haladta a két ezreléket.
A járvány negyedik hulláma minden korábbit felülmúló ütemben gyorsul Romániában, az oltakozási hajlandóság viszont nem emelkedik. A csütörtöki jelentés szerint az utolsó 24 órában már 4441 új fertőzést diagnosztizáltak, ami több mint kétszerese az utóbbi két hét átlagának. Az utóbbi napon 71 koronavírusos beteg halt meg, ami hetven százalékkal magasabb az átlagosnál. Az országban az eddig beoltható, 12 év feletti lakosság 31,5 százaléka oltatta be magát, az immunizáltak száma pedig a 19,3 milliós országban átlagosan hatezerrel emelkedik naponta.
Az Európai Parlament (EP) elfogadta az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hatáskörének kiterjesztésére irányuló javaslatot az uniós betegségmegelőzési és járványügyi rendszer megerősítésére – közölte az uniós parlament csütörtökön. Az MTI beszámolója szerint
az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 598 szavazattal, 84 ellenében és 13 tartózkodás mellett elfogadott javaslatukban a képviselők fontosnak tartották, hogy az uniós tagállamok nemzeti készültségi és reagálási terveket dolgozzanak ki, valamint naprakész, összehasonlítható és jó minőségű járványügyi adatokkal szolgáljanak.
A képviselők emellett biztosítani kívánják, hogy az ECDC megbízatása a fertőző betegségeken túl a legfontosabb nem fertőző betegségekre is kiterjedjen, például a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, a légzőszervi betegségekre, a rákra, a cukorbetegségre és a mentális betegségekre.
A javaslatban kitértek arra is, hogy az unió a jövőben miként előzhetné meg a határokon át terjedő egészségügyi válságok kialakulását, és hogyan készülhetne fel jobban rájuk. A koronavírus-járvány rávilágított arra, hogy a tagállamoknak, különösen a határ menti régióknak hatékonyabban kell együttműködniük – hangsúlyozták.
Az EP ezenkívül az uniós közbeszerzések eljárásainak egyértelműsítését és átláthatóságának javítását is szorgalmazta. Az uniós parlament tárgyalói a tagállamok képviselőivel kezdenek tárgyalásokban a vonatkozó jogszabályok végső formájáról.
Az európai egészségügyi unió kiépítésének részeként az Európai Bizottság 2020. november 11-én új egészségbiztonsági keretre tett javaslatot a koronavírus elleni küzdelem tapasztalatai alapján. E csomag részét képezi a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelettervezet és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ hatáskörének kiterjesztéséről szóló javaslat.
Szeptember végén akár napi 1500–3000 új koronavírus-fertőzött is lehet. Naponta 75–100 új beteg szorulhat majd kórházi ellátásra – adta hírül az Új Szó az egészségügyi minisztérium bejelentett becslése alapján, amelyet Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter adott közre.
A megbetegedések számának növekedése nálunk egy hét alatt nagyjából megduplázódott
– mondta a politikus, aki elárulta, hogy 203 páciens kényszerül kórházi kezelésre, ebből húszat kell mesterségesen lélegeztetni, illetve naponta átlagosan ötszáz új esetet regisztrálnak, így a mentőszolgálat is gyakrabban jár koronavírussal fertőzött páciensekhez.
Bár hétfőtől négy járás lesz a bordó fázisban, azaz a második veszélyeztetettségi fokozatban, egyelőre nem hirdetnek veszélyhelyzetet.
Nem zárom ki, hogy a jövőben sem lesz rá szükség, de a mai utasításom szerint a négy járás regionális közegészségügyi alkalmazottai felveszik a kapcsolatot azoknak a községeknek a polgármestereivel, ahol a legrosszabb a helyzet
– közölte az egészségügyi miniszter, aki hozzátette, hogy ezekben a községekben lerövidíthetik a nyitvatartást, korlátozhatják az emberek mozgását és betilthatnak egyes rendezvényeket.
Vladimír Lengvarskýarról is beszélt, hogy pénteken (szeptember 17.) Bártfára készül, mert a járás már péntektől a bordó fázisban lesz, és azt akarja kideríteni, miben járulhat hozzá a minisztérium a helyzet javításához.
A miniszter arról is informált, hogy az oltás nem halad olyan tempóval, amilyennel kellene. Körülbelül napi 1500 emberről van szó. Az ötven év felettiek közül körülbelül 780 000 ember nincs beoltva. A hetven év feletti korosztályban még 220 000 ember nem kapta meg a vakcinát. Emellett az ellenzéki politikusokat bírálta, akik szerinte szerepet játszanak abban, hogy egyesek félnek az oltástól.
Azt gondolom, hogy ezeknek az embereknek el kellene gondolkozniuk
– fejtette ki.
Izrael már készül arra, hogy a későbbiekben egy negyedik dózist is beadna koronavírus elleni vakcinából a lakosainak – közölte Nachman Ash, Izrael járványügyi védelemért felelős tisztviselője.
A szakértő leszögezte, egyelőre nem tudják, mikor kerülhet sor az újabb oltásra, de
remélhetőleg a következő fél évben még nem lesz rá szükség, mivel addig a harmadik dózis is elegendő védelmet fog nyújtani.
Izraelben nyáron kezdték meg a harmadik dózis beadását, amelyet 2,8 millióan megkaptak már.
Körülbelül háromezer egészségügyi dolgozót függesztettek fel Franciaországban amiatt, hogy nem adatták be maguknak a koronavírus elleni oltást.
Az országban szerdán lépett életbe egy új rendelet, amelynek értelmében az ország összes egészségügyi dolgozója, szociális intézményi alkalmazottja és tűzoltója számára kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltást.
Olivier Véran egészségügyi miniszter csütörtökön hangsúlyozta, hogy az érintetteket csak ideiglenesen függesztették fel.
Közülük már többen is rászánták magukat arra, hogy beadatják a vakcinát, miután látták, hogy tényleg kötelezővé tették – mondta a tárcavezető.
A szabályozás az egészségügyben az orvosokra, az ápolókra, az irodai munkásokra és az önkéntesekre egyaránt vonatkozik. Emmanuel Macron elnök már július 12-én figyelmeztetett, hogy szeptember 15-ig mindegyikőjüknek be kell adatniuk legalább egy dózist a koronavírus elleni vakcinából, különben elvesztik az állásukat.
Az egészségügyben viszont már most problémák vannak a kieső munkások miatt. Egy nizzai kórházban például közel 450 embert fel kellett függeszteni, ami után az érintettek az épület előtt kezdtek demonstrációba. Montélimar városának kórházában pedig nemrég bejelentették, hogy a nem sürgősségi beavatkozásokat elhalasztják.
Marijan Ivanuša, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerbiai irodájának vezetője szerint az országban elkéstek a koronavírus elleni oltásokkal és a védettségi igazolványok bevezetésével – írja az MTI.
Bár a szakértők már hónapokkal ezelőtt felhívták a figyelmet a lakosság körében arra, mennyire fontos, hogy felvegyék a vakcinát, az emberek fele még mindig nem élt ezzel a lehetőséggel, ami miatt Szerbia vezetővé vált a fertőzöttek számát tekintve Európában.
A megbetegedések száma 7628-cal 838 512-re nőtt csütörtökre, míg a halálos áldozatok száma 32-vel 7633-ra emelkedett Szerbiában.
A kínai hatóságok bejelentették, hogy már több mint egymilliárd ember kapta meg a második oltást a koronavírus ellen. Mindez az országlakók hetven százalékát jelenti.
A BBC cikke szerint a kínai rezsim közzétette, hogy már 2,16 milliárd dózis vakcinát felhasználtak az oltásra. A többséget Sinopharm-vakcinával oltották be, de másik hat helyi oltást is alkalmaznak. A Sinopharm-vakcinából Magyarország is vásárolt.
A kínai oltási program sikeresnek mondható, azonban még mindig alakulnak ki kisebb gócpontok az országban. Ezeken a helyeken mindenkit letesztelnek koronavírusra.
Az angol kormány által frissen közzétett adatsorokból az derül ki, hogy a 40 és 79 év közötti korosztályban a kétszer oltottak között jóval magasabb a fertőzöttek száma, mint az egyszer oltottak vagy az oltatlanok között – derül ki Robert Peston újságírónak az ITV Newson megjelent adatelemzéséből.
A szerző emellett figyelmeztet rá, hogy
fontos tudomásul vennünk, hogy a súlyos megbetegedés számottevően ritkább az oltottak, mint az oltatlanok között.
A hatóságok reggel bejelentették Ukrajnában, hogy a május óta észlelt eddigi legmagasabb számú fertőzöttet jegyezték fel – írja a Kárpáthír.
1507 ember szorult kórházi ellátásra, az elhunytak száma 101 volt. Gyógyultnak 1499 személyt nyilvánítottak az egészségügyi minisztérium közlése szerint.
A legtöbb új eset Lemberg, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Odessza megyében és Kijevben van.
Kárpátalján kilenc kórházban fogadják a Covid-fertőzötteket, 940 ágy van elkülönítve a számunkra. A Covid-ágyak 14 százaléka foglalt jelenleg.
Náci egyenruhában tiltakozott néhány fiatal Hollandiában a járvány miatt elrendelt korlátozások ellen – írja a Kárpáthír a köztévé műsorára hivatkozva.
Egyikük rabruhában volt és Dávid-csillagot viselt, a többiek pedig náci katonai egyenruhában, játék fegyverekkel a fejére céloztak. Később a felháborodás hatására bocsánatot kértek. Hollandiában folyamatos bírálatok érik a kormány járványügyi intézkedéseit, nem ritkák a tüntetések sem.
A mostani incidens miatt a helyi önkormányzat felháborodását fejezte ki, az ügyészség pedig vizsgálatot indított, hogy történt-e bűncselekmény.
Izrael harmadik oltásra koncentráló kampánya az adatok szerint hatásosnak bizonyult a súlyos megbetegedések számának csökkentésében, miközben a fertőzöttek száma még mindig rekordmagasan jár – írja a Guardian.
Naftali Bennett miniszterelnök nem szeretne újabb lezárásokat elrendelni, ezért járványkezelési stratégiájának gerincét az adja, hogy 12 éves kor felett az ország összes polgára kapjon egy harmadik dózist a Pfizer–BioNTech vakcinájából, még akkor is, ha a nemzetközi közösség ellenérzéseket fogalmaz meg amiatt, hogy ez korlátozza az alacsony átoltottsággal bíró országok hozzáférését a vakcinákhoz.
A vírushelyzet miatt a kereskedőtársaságok óvatossá váltak, mivel a multinacionális nagyvállalatok húsz-harminc százalékos keresletcsökkenést prognosztizáltak. Erre a teherhajózási cégek azzal válaszoltak, hogy kivonták hajóikat a forgalomból.
A helyzet miatt a nagy bolthálózatok is ellátási gondokkal küzdenek. Vannak, amelyek úgy védekeznek ellene, hogy Kínából átcsoportosítják a termelést más országokba, mások, például az IKEA a konténermizéria miatt drasztikusan csökkenti az áruválasztékot. Emiatt a szakértők szerint komoly áruhiány alakulhat ki a boltokban.
Első olvasatban tárgyalta a bukaresti kormány azt a javaslatot, hogy az oltatlan egészségügyi dolgozók kötelező módon rendszeresen teszteltessék magukat a saját költségükön – jelentette be a kabinet szerdai ülése után a román miniszterelnök.
Tudomásom szerint az egészségügyi dolgozók hetven százaléka be van oltva. Szándékunk szerint azt várjuk majd el tőlük, hogy teszteltessék magukat
– mondta Florin Cîţu.
A Transindex beszámolója szerint akár heti rendszerességű lehet a tesztelés, amelynek árát az oltatlan egészségügyi dolgozóknak maguknak kell állniuk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy „néhány napot” önkéntes karanténban fog tölteni, miután kíséretének több tucat tagja megbetegedett – írja a Guardian.
Putyin videoüzenetben beszélt Tádzsikisztánból, ahol egy tanácskozáson vett részt.
Október 1-jétől minden új bevándorlónak kötelező az oltás felvétele az Egyesült Államokban – írja a New York Times.
Az intézkedés azokra vonatkozik, akik letelepedési vízumot, „zöldkártyát” kapnak, vagy állampolgárságért folyamodnak.
Harminc év után adta fel magát egy ausztrál szökött rab – számolt be az ABC News. A 64 éves Darko Desic azért jelentkezett, mert a koronavírus-járvány miatt elvesztette a munkáját, és hajléktalan lett. Szeretne visszamenni a börtönbe, mert ott fedél van a feje felett, és kap enni.
Bevezethetik a zöld igazolványt Romániában, amiről a kormány már jövő héten dönthet. Mindez azt jelenti, hogy csak a beoltottak léphetnének be a vendéglőkbe, kávézókba, mozikba és színházakba – írja a Főtér.
Az válthatja ki az igazolványt, aki beoltatta magát, az elmúlt hat hónapban legyőzte a koronavírus-fertőzést, vagy az elmúlt 48 órában tesztelték, és az eredménye negatív lett.
Romániában az a szabály, hogy amennyiben egy településen a fertőzöttségi ráta 3 ezrelék fölé nő, úgy mindent be kell zárni.
Dániában azt tervezik, hogy a kulturális eseményeken felajánlják a fiataloknak, hogy oltassák be magukat – közölte a dán egészségügyi hivatal. Az országban ugyanis továbbra is magas a 20 és 34 év közöttiek átoltottsági szintje.
A Körkép arról ír, hogy nagyon pozitív eredményre számítanak, mivel múlt héten szombaton a szupermarketekben 386 személyt sikerült beoltaniuk.
Dániában a 12 év feletti polgárok 80 százaléka be van oltva. Az országnak az a célja, hogy október 1-jéig a lakosság 90 százalékát sikerüljön beoltani.
Hargita és Kovászna megyében kritikusan alacsony az átoltottság aránya – közölte a közegészségügyi hatóság.
Kovászna megyében szeptember 10-én a megyei lakosság 17,03 százalékos átoltottsággal rendelkezett – írja a Transindex. A megyében teljes oltással 38 650 személyt jegyeztek be.
Hargita megyében kissé jobb a helyzet,19,52 százalék a lakosság átoltottsága.
A világon 226 353 280 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, míg a halálos áldozatok száma 4 659 398 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint – számolt be az MTI. Egy nappal korábban 225 778 167 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 648 145 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.